NEHAZUGGY

Ahelyett, hogy ártatlan polgárokat basztatnának

Lázár Gergő | 2017. Augusztus 7, Hétfő | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,314,946 forint, még hiányzik 685,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Egy pénteki eset kapcsán újra reflektorfénybe került a hazai rendőrök magatartása. Talán eljött annak az ideje, hogy átgondolják, mi is a feladatuk a valóságban, mit is jelent az a szolgálunk és védünk felirat a rendőrautók oldalán. A pénteki eset – egy szemtanú beszámolója alapján – nem baleset volt, így a felelősség teljes mértékben az intézkedő rendőröket terheli. Nem az első és nem is az utolsó eset volt arra, hogy rendőri túlkapásnak szemtanúja van, a halálesetek azonban ritkák.

A probléma a mentalitással van, miszerint aki rendőrnek, polgárőrnek vagy hasonló feladatkörrel rendelkező személynek áll, az az átlag ember felett áll. Legalábbis ezt sokan így gondolják. Hatalmukkal visszaélve igazoltatnak úton útfélen, a legmélyebb tiszteletet elvárva. Olyan rendvédelmi szervet miért is tiszteljünk, amely az emberek segítése helyett, annak vegzálását tartja elsődlegesnek? Úgy érzik, olyan hatalmat kaptak az államtól, melyet kényük és kedvük szerint alkalmazhatnak. Ez az értelmezés pedig nem kicsit hibás.

Angliában élve tapasztaltam meg először, milyen is az, ha egy rendőr valóban szolgál. Ha segítségre vagy épp útbaigazításra volt szükségem, azonnal egy rendőrt kérdeztem meg, mert tudtam, hogy segíteni fog. Nem hazudok amikor azt mondom, hogy 3 év alatt nem szereztem negatív tapasztalatot az ottani rendfenntartó erőktől. Ezzel szemben odahaza akadt rá példa bőven. Az állandó, ok nélküli igazoltatások, a hajléktalanok vegzálása és még sorolhatnám. Igen, egy rendőr valóban parancsot teljesít, azonban törvényi keretek között is lehet valaki emberséges.

Egy rendőr jóformán bármikor igazoltathat, amikor csak jogosnak érzi az intézkedést. Törvényileg kap felhatalmazást arra, hogy bárki papírjait elkérje azonosítás céljából. Itt mondhatnák sokan, de hát van haszna az állandó igazoltatásoknak, ugyanis így kiszűrhetőek a gyanús elemek. Ez azonban a felmérések szerint nem igaz. Majdhogynem teljes mértékben fölöslegesek ezek a kreált indokkal történő igazoltatások. A Helsinki Bizottság és az ORFK közös 2006-2008-as felmérése alapján az esetek 99%-ában nincs bűnügyi szempontból használható eredménye az igazoltatásoknak. Unaloműzésre, valamint látszatintézkedésként kiválóan alkalmazható, más haszna viszont nincs.

Egy szemtanú beszámolója szerint a pénteki esetben is erőfitogtatásról volt szó, a járőrök az általuk elvárt tisztelet hiányában megleckéztették Á. Istvánt. A férfi éppen telefonált, amikor a járőrök mellé léptek, és arra kérték, hogy igazolja magát. István egy kis türelmet kért, ameddig befejezi a telefonhívást, de ez feldühítette a járőröket. Megsértve érezték magukat, amiért a férfi nem igazolta magát azonnal. Rögtön megkezdték a férfi előállítását, felszólítva őt, tegye a kezét a motorháztetőre, melyet István elutasított, mivel a a hatalmas meleg felforrósította azt.

A férfi már ekkor sem érezte jól magát, ezt közölte is a két rendőrrel, akiket ez cseppet sem érdekelt. Megpróbálták kényszeríteni a férfit, sorozatosan a térdhajlatába rúgtak, ameddig a férfi a földre esve el nem vesztette az eszméletét, melyet már soha nem nyert vissza. Az erőfitogtatás ezúttal halállal végződött. Ne gondolja senki, hogy a két rendőrnek valóban célja lett volna bármi hasonló. Biztos vagyok benne, hogy Á. István fiához hasonlóan őket is borzasztóan megrázta az eset, azonban ez nem hozza vissza a férfit. Azért, hogy a járőrök nagyfiúnak érezhessék magukat, egy férfi az édesapját veszítette el. Ennek megálljt kell parancsolni, ugyanis a rendőrök a mi védelmünk érdekében vannak, nem pedig azért, hogy magukat felsőbbrendűnek képzelve hatalmaskodjanak. A tisztelet annak jár aki kiérdemli, egy jelvény viselése még nem jelent semmit. Fogjuk ezt fel végre.

Miközben egy ártatlan férfi életét vesztette egy banális igazoltatás során, a több ember halálát okozó M. Richárd és a Váradi Andrást elgázoló M. Ferenc a mai napig szabadlábon van. Ahelyett, hogy ártatlan polgárokat basztatnának, talán foglalkozhatnának azzal ami a feladatuk. Akkor talán az emberek elkezdenék tisztelni a rendőröket, mert valóban lenne miért. adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!