Jó reggelt! Vasárnap van és hőség, de állítólag ez holnapra megváltozik. A vasárnap tutira, mert holnap hétfő lesz, a hőséget meg majd meglátjuk.
Londonban megkezdődött az atlétikai világbajnokság. Az is olyan nagyságrendű esemény, mint az úszóvébé, csak itt nem úsznak és sokkal több embert érdekel. Minden különösebb cirkusz nélkül zajlott a megnyitó. A királyi család egyik tagja és London polgármestere is mondott egy rövid beszédet, elhangzott a himnusz és kész. Kezdődtek a versenyek. Van még mit tanulniuk az angoloknak tőlünk. Sem nagyívű nemzettörténeti áttekintés nem volt, sem félórás divatbemutató. Csak egy csomó néző (ezek rendes nézők voltak, jeggyel, nem VIP vendégek) és egy órán belül már a versenyek is elkezdődtek. Nem is sikerült eltapsolniuk sehány milliárdot a megnyitóra. Amatőrök.
Az idén – és még csak augusztus eleje van – eddig több, mint 10 000 kilakoltatás történt Magyarországon. Ez ennyi család. Majdnem egy közepes városnyi ember, akikkel mi lesz télen – bár mi van velük nyáron is -, hol élnek, hogy járnak iskolába a gyermekeik, miféle jövő elé néznek? Vannak olcsó bérlakások, ahol meghúzhatják magukat, ameddig talpraállnak? Vagy kellett a pénz grandiózus rongyrázásra? Tudom, én vagyok a demagóg liberális állat.
A kormánymédia végre talált valami őszinte örömöt okozó dolgot a túlsó parton. Élvezettel részletezik, hogy TGM a földbe döngölte Török Gábort, a filozófus nemrégen írt, törökgáborelemez-kritikája érte el a propagandisták nem létező ingerküszöbét. Én is olvastam a remek kis sziporkát és nagyon szellemesnek, ugyanakkor találónak érzem. TGM nem tahóskodott (soha nem szokott), nem személyeskedett (azt sem szokott), hanem véleményt alkotott. Mégpedig ezúttal igen szórakoztató módon. És – láss csodát – Török Gábor nem sértődött halálra (egy kicsit azért de), hanem megosztotta a cikket a Facebookján. Lehet(ne) így is. De nem lehet, mert Soros György.
Ha már az is hadititok, hogy hol nyaral a fényestekintetű (remélem, szólt neki valaki, hogy megint kikapott a felcsúti csodacsapat), nézzük, mit csinálnak nemzetünk aprószentjei.
Hoffmann Rózsa például Mátraderecskén frissül a széndioxidban, a háttérben a Kékestetővel. Csodás.
Tállai András falunapról falunapra jár. Én már komolyan kezdek aggódni érte. Pocsék lehet a rekkenő hőségben öltönyben pácolódni. Pláne, ha még egy kis pálasz és csülköspacal is lecsúszik ezeken a haknikon.
És olyat találtam, de olyat! 😀 😀 😀 Semmit nem írok hozzá. Feladat! Találjátok ki, hogy kit láthatunk az ide becsinált fotón! A győztes megfejtő semmit nem kap, de mi tuti remekül fogunk szórakozni.
Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.