A korábbi szocialista-liberális kormányzat fizetőssé akarta tenni az egészségügyi ellátást, el akarta adni a legértékesebb vagyontárgyakat és fel akarta szabdalni a biztosítási rendszert. „Ezzel kellett szembefordulni 2008-ban, hogy világossá tegyük, az egészség nem üzlet”
– ezt nem én találtam ki, hanem fényestekintetű Orbánviktorkirály mondotta még 2014-ben, amikor átadta Baján a Szent Rókus Kórház új épületét. Hogy Mikola doktor évekig ugyanezzel a szlogennel élesen támadott minden olyan kezdeményezést, amely a magántőke megjelenését tette volna lehetővé a szektorban, és hogy a Fidesz ugyanezzel a népbutítással feküdt keresztbe a vizitdíj bevezetésének, már olyan régen történt, hogy ki emlékszik.
Ettől függetlenül ezt az épületes gondolatot most mi sem teszi aktuálisabbá, mint az a jó hír, hogy Csányi Önerőbőloligarcha Sándor bevásárolta magát a természetesen nem üzleti alapon működő magyar egészségügybe. A bank, borászat, vágóhíd, szalámigyár-tulajdonos, aki egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke is, immár az ország legnagyobb, magánkézben lévő gyógyító intézményében, a sportegészségügyi szolgáltatásokat is nyújtó Budai Egészségközpontban is érdekelt.
Csányi cége kevesebb mint 2 milliárd forintért cserébe az intézmény 60%-át birtokolja. ITT lehet részletesen olvasni arról, hogy a bankján keresztül Csányi miként jutott olyan információk birtokába, amelyek alapján végrehajtotta a tranzakciót. Mert az egészségügy nem üzlet, Csányi Sándor pedig arról ismerszik meg, hogy jótékonykodik, mint az állat, nekem meg tollas a hátam.
Az egész sztori legfontosabb összefüggései:
No, akkor rakjuk össze. Csányi véletlenül megtudta, hogy a Budai Egészségközpont jelenlegi kisebbségi tulajdonosa (Varga Péter Pál) OTP-hitelt akar felvenni azért, hogy akkori társtulajdonosát kivásárolja a nemüzletből. A jóember nem kapott hitelt, az OTP tulajdonosa viszont többségi tuladonossá vált az ország legnagyobb magánkórházában. Vágóhíd, kórház, mindegy.
Biztosan semmiféle banktitok nem sérült itt ebben az ügyletben sem, csak én hallucinálok. Dehogy élt vissza itt benfenntes információkkal drága oligarcha Sándorunk, dehogy. Najó, mielőtt a libsik irigykednek rigmusra rázendítene valaki, azért hadd jegyezzem meg: akkor sem vásárolnék kórházat, ha én lennék Csányi Sándor. Sőt, még azt sem állítom, hogy az egészségügy állami fennhatósága rendben van. Azt utálom, hogy megint a mindenki hülye, idióta, úgysem emlékszik elv alapján szopatnak. Ezek a nyilvánvaló, leplezetlen, uram-bátyám összefonódások és ezek a mindig szerencsés véletlenek zsibbasztanak módfelett.
Hogy teli torokból üvöltözték, hogy az egészség nem lehet üzlet, hogy bezzeg a szocialisták, akik kivéreztették, tönkretették, elüldözték, aztán hogy, hogy nem pont azt csinálják mindig, amiért amazokat mai napig köpködik. A 300 forintos vizítdíjjal az ég alját is televinnyogták, mostanra meg kiderült, hogy az egészség is hatalmas üzlet. Na, nem az egyszerű polgárnak, kizárólag hatalmaséknak. Ha most majd Csányi privatizálja a Sportkórházat, ha Csányi utazik a tao-ból az egészségügybe átfolyó milliárdokra, akkor az egészségügy kurva nagy üzlet és nincs is semmi baj ezzel.
Tudom, persze, ezen is tök felesleges pörögni, hiszen semmi szokatlan vagy felháborító nincs abban, hogy miként a Matolcsy klán tescós szatyorban viszi a bankokat, úgy tök véletlenül most Csányi ismeri fel a hatalmas lehetőséget a falábú futball és az egészségügy összefonódásában. De rohadjak meg, ha van még egy ilyen ország itt ezen a hanyatló kontinensen. Ahol már nincs olyan terület, ahol ne becstelen, gátlástalan gecik, vagy politikai kapcsolataiknak köszönhetően boldog milliárdosok ülnének. Miközben a becsületes, szorgalmas, piacképes tudással felszerelt polgárokat, vállalkozó szellemű embereket a Mészáros Lölök röhögik pofán. Jó esetben a Csányik. Akik mellett annyi szól, hogy már akkor is voltak valakik, amikor Lölö még nem megélhetési strómanként kapkodta a fejét, hogy mekkora nagy ember ő, hanem Felcsúton szerelte a gázt egyik hónapról a másikra.
És ha csak Csányiról szólna ez az egész, aki tökig össze van gyógyulva a futball-buzeráns országvezetővel… De szó van egy egész állami szektorról, amit sikeres, kitartó munkával lerohasztottak az elmúlt nyolc év előtti elmúlt nyolc év színvonala alá, aztán most meg szépen átterelik a nagyon hülye magyart a saját magánbizniszükbe. Mert mostanra kiderült, hogy egészség pontosan ugyanakkora nagy üzlet, mint minden más. Feltéve, hogy a Fidesz és holdudvara teszi rá a kezét. Csányi ebben az egészben az egyik megkerülhetetlenül káros tényező. Amit Orbánék szétvernek, abban ő hatalmas lehetőséget lát, fosért-hugyért megszerzi, aztán visszacsorgatja, amit kell. És így élünk, amíg meg nem halunk. Mert megérdemeljük.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.