NEHAZUGGY

De ez nem egy normális ország

Tamás Róbert | 2017. Július 23, Vasárnap | 16:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Néha – olyan öt percenként – eszembe jut, hogy milyen lehetne ez az ország, ha minden normálisan működne.

A miniszterek elnöke az ország miniszterelnöke lenne. Erkölcsileg feddhetetlen ember – mindegy, hogy nő, vagy férfi – aki távolról sem ért mindenhez, de nem is gondolja ezt önmagáról. Ezért olyan szakemberekkel veszi körül magát, akik kiemelkedő tudással rendelkeznek az adott területen. Nem önmagáért, nem a végtelenített hatalomért dolgozik, hanem az országért. Soha, eszébe sem jutna, hogy csak az ő hívei számítanak, mert pontosan tudná, hogy az ország nem érte van, de ő az országért van.

A minisztériumokban szakemberek dolgoznának. Függetlenül a politikai irányultságuktól. Az, hogy ki milyen pártra szavaz, nem lenne napi téma és fel sem merülhetne, hogy ettől függ egy munkahely.

A köz pénzének elköltése – mindegy, hogy uniós forrás, vagy adóbevétel – a teljes nyilvánosság előtt zajlana. A kormány és bármelyik állami szerv, amely ilyen pénzekkel gazdálkodik, teljes átláthatóságot biztosítana. Bármelyik állampolgár be tudna tekinteni a gazdálkodásukba, ellenőrizni tudná, hogy jól sáfárkodnak-e az ő pénzével.

Mert az állampolgárok pontosan tudnák, hogy az az ő pénzük. Az utolsó fillérig. Nem kormánypártiaké, nem ellenzékieké és nem azoké, akiket nem érdekel a politika, hanem mindenkié. Azzal is tisztában lennének, hogy az ő feladatuk felügyelni a kormányt, mert senki nem tökéletes és mert a hatalom meg tudja rontani a jószándékú politikusokat is, ha az korlátlan.

Ugyanezek a polgárok – párthovatartozástól függetlenül – nem tűrnék el, ha egy politikusra a korrupció gyanúja vetül, mert pontosan tudnák, hogy az mindenkinek rossz. Függetlenül attól, hogy ki lopja meg őket. Ezért eszébe sem jutna egyetlen pártnak se, hogy kampánycélokra használja a közpénzt és hogy kifizetőhelyként működtesse a fél országot.

Egy normális társadalom villámgyorsan elzavarná azt a politikust, aki visszaél a hatalmával, akinek a rokonsága akár csak egy csomag papírzsebkendőhöz is a köz pénzének felhasználásával jutott hozzá, vagy aki a macáját, rokonát alkalmazza egy közpénzből fenntartott cégnél. És senki nem fogadná el érvként, hogy tehetséges, rátermett az illető. Mert ha így van, akkor nyilván a versenyszektorban is el tudna helyezkedni és még ha igaz is, hogy tehetséges és rátermett, akkor sem, mert még a látszatát is kerülni kellene annak, hogy valaki is visszaélt a kapcsolataival, hatalmával.

Egy normális országban nem maradhatna hatalmon az a párt, hivatalban az a politikus, aki nem az internetet vezeti be a legapróbb kis faluba is, aki nem ingyenes wifivel, olcsó, részletre megvásárolható, vagy akár ingyenes számítógépekkel és az ezek használatához szükséges tanfolyamokkal öntené nyakon a vidéket, hanem propagandaplakátokkal.

Egy normális közösség nem tűrné el, hogy Timbuktuban építsenek bábszínházat a pénzéből, mert azt a pénzt ő fizette be és azért fizette be, hogy az ő és a gyereke élete javuljon.

Egy normális országban már régen nem létezne mindaz, ami Magyarországon igen. Az összes parlamenti pártot elhajtották volna a francba, mert normális országban, normális polgárok tudják azt, hogy mi az ország érdeke.

Alkalomadtán nagyon nagy örömmel fogom átírni a cikkben szereplő összes feltételes módot. De tartok tőle, hogy ez nem mostanában válik szükségessé. adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!