Elkezdődött a hagyományos júliusi népnemzeti köldöknézés, leánykori nevén Tusványosi Nyári Szabadegyetem. Ahol természetesen ott van mindenki, aki számít. Mondhatni, csak az van ott, aki számít. Fénypontilag majd szombaton – szintén a hagyományok tiszteletének szellemében – Orbán Viktor tart igehirdetést. Addig azonban meg kell elégednünk a kisebb és jelentéktelenebb mutatványokkal is.
Itt van rögtön az első olyan mélységesen zavarbaejtő pillanat, amikor az embert ama penetráns szégyenérzet keríti hatalmába, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés adja a másikat. A szerdai nap egyik sarrokőnek számító előadásában még mindig a 2004-es népszavazás traumájáról és a nemzet kettétört gerincéről szónokoltak az egy asztalhoz ültetett becses meghívottak. Úgy mint az MSZP egykori alapembere, Szili Katalin, aki szerencsére azóta megtért és már fideszes kormánymegbízottként harcol ő a nemzetért. És úgy is, mint Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nevű, évi 1 milliárd forintból működő fantomintézmény elnöke.
Most Szili Katalin hitelességét hagyjuk is a fenébe, mert ebbe végképp semmi kedvem belemenni, szót érdemel viszont az 1 milliárd forintból 700 millió forintot bérekre költő, a fennmaradó 300 millióból jobbára körmöt reszelgető és áltudományos pótcselekvésekben hasító, stratégiával és kutatással nyomokban sem foglalkozó (aki nem hiszi, járjon utána) kamuintézmény bejelentése, miszerint kutattak ők mégiscsak.
A bejelentés a totálisan ismeretlen és névtelen Bali Jánostól, a beszélgetés moderátorától, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatójától származik, aki ismertetett néhány adatot egy, a külhoni magyarság iránti nemzeti érzékenyítést célzó kutatásból. Hát ha van hiánypótló, életbevágó kutatás, akkor ezt bizalommal lehet annak tekinteni. A franc se tudja, mi minden más mellett állítólag külön megkérdezték a magyarországi társadalomtól,
melyik történelmi vagy ma is élő személy képviseli legjobban a magyar nemzetet?
Hatalmas meglepetésre, a versenyt – egy vagy több – testhosszal megelőzve Kossuth Lajost (15,5%), Széchenyi Istvánt (11,8%), Petőfi Sándort (9,5%) és Áder Jánost (6,6%), Orbán Viktor (18,2%) nyerte. Nem Hosszú Katinka, nem Göncz Árpád, nem Puskás Ferenc, hanem Orbán Viktor. Nem kicsit magyarázkodás ízűre sikeredett Szász Jenő hozzáfűznivalója ehhez a csodás eredményhez:
Ezt nem mi mondjuk, hanem a magyarok.
Igen, jobb helyeken azért kutatnak – még akkor is, ha Szász Jenőnek ez furcsán hangzik -, mert a megkérdezettek véleményére kíváncsiak. Hogy Szász Jenő kutatott-e egyáltalán bármit, azt soha nem fogjuk megtudni, mindenesetre megnyugtató eredményre jutott a tekintetben is, hogy a magyarországi magyarok megítélése szerint sorrendben a harmadik, az első és a második Orbán-kormány tette a legtöbbet a határon túliakért. Az utolsó helyen – keresztény-nemzeti-polgári papírforma szerint – az első Gyurcsány-kormány végzett hajszállal lemaradva az utolsó előtti második Gyurcsány-kormánytól. Jól van akkor, hátra lehet dőlni.
Nem tagadom, kicsit hiányolom Horthy Miklós kivételes államférfiút erről a listáról, különösen a lista éléről, de semmi nem lehet tökéletes. Az viszont egészen hátborzongató, hová fajult ez a látványosan ízléstelen seggnyalás, amiről nehéz eldönteni, hogy ez még az, amit a hatalom elvár azért a pénzért/fegyverért/paripáért, vagy ez már az, amit a lázas önszorgalom hív életre.
Arról nem beszélve, hogy milyen tudományosan védhetetlen vadbaromság kell ahhoz, hogy élőket holtakkal versenyeztessenek, és aztán rányomják a kutatás címkét. Őszintén szólva, nem tudom, hogy készülhetett volna ennél megalázóbb, manipulatívabb és torzabb gánymunka, de lássuk be: akkor is tragikus, ha valóban dolgoztak és ez lett az eredmény, de akkor is, ha a jól bevált konyhaasztal-technikával dobták össze, hogy maradjon valami nyoma is a felfokozott semmittevésbe oltott szolgalelkűségnek.
Majdnem lényegtelen, hogy a Melyik történelmi vagy ma is élő személy képviseli legjobban a magyar nemzetet? kérdést sikerült-e megtoldani a Miért éppen Orbán Viktor? kisegítő kérdés-válasszal, az eredmény lesújtó képet fest a nemzet szellemi színvonaláról és lelkiállapotáról, tudatának kettéhasadt voltáról, vagy – ami a legrosszabb – hiányos, torz történelmi ismereteiről. El nem tudom képzelni, hogy aki szerint Orbán a legnagyobb valaha élt és nem élt magyar egyszemélyben, az hogyan tarthatja szintén nagyon nagy magyarnak Széchenyi Istvánt (három helyes választ lehetett megjelölni). Körülbelül sehogy.
Itt kívánom megjegyezni, hogy Káder Jánost leszámítva, az első helyeken végzett történelmi személyiségek mindegyike a liberális, polgári, demokratikus Magyarország megteremtéséért küzdött a maga eszközeivel és módján (bármit is gondolunk a Kossuth-Széchenyi szembenállásról), szemben a rohadt feudális, illiberális viszonyok konszolidálásáért, a 12 pont megtaposásáért naponta ámokfutó egyélőistennel. Akinek ilyen módon terítették le a piros szőnyeget Tusványoson ezzel a jól időzített, kutyakomédiának is selejtes kutatás-ismertetéssel.
Miután a Medián 2007-es felmérése szerint – példának okáért – a magyar közvélemény Széchenyit tartotta a legalkalmasabb államférfinak a magyar történelmi alakok között, egy évtized elteltével a bugylibicskás, árvalányhajas turulszaporító kutatóintézet kikutatta, hogy fordult a koc(k)a: Orbánnál senki nem képviseli jobban a magyar nemzetet.
Rendkívül tanulságos. Ameddig az előbbi a Magyar Tudományos Akadémia alapjait helyezte le, az utóbbi egyetemeket nyír ki és fociakadémiákon keresztül tünteti el a közpénzt. Ameddig az előbbi taníttatni, művelni, a bugris tahóságból kiemelni igyekezett a népét, ez utóbbi az oktatás szétverését prioritásként kezeli. Igaz, ameddig az előbbi emelt fővel járhatott-kelhetett az emberek között, a függöny mögé bújó rettegő a TEK és a golyóálló mellénye nélkül egy lépést nem tesz. Ameddig az előbbi hidat épített, az utóbbi árkokat ás.
Hát így vagyunk mi. Egy milliárdos, áltudományos kifizetőhely büszkén lobogtatja a Stockholm-szindrómás, saját múltját csak foltokban ismerő/azt kiheverni nem tudó nemzet bizonyítványát. Nem szorul magyarázatra, hogy az átlagmagyar mennyivel könnyebben tud azonosulni a feltűrt ingujjal pörköltet zabáló, szotyolát köpködő, önjelölt nemzetmentőnek álcázott dakota szájkaratistával, mint egy 200 évvel ezelőtt élt gróffal és polihisztorral, a nem hivatalosan legnagyobb magyarral. Pont ezért végtelenül kínos ez az egész. Hogy valakik úgy érezték, hogy a pénzért felszopnak a csillagos égig, és elkészítették ezt az abszurd, gyomorforgató kutatást.
Méltatlan ez mindhárom történelmi személyiségre nézve, akikkel volt pofájuk egy platformra erőltetni Orbánt. Akiknek a nagyságát egy korrupt, stadionmániás, félművelt, a szabadságharcainkat rendre vérbe fojtó oroszok seggéből kilógó, véreskezű diktátorokat ajnározó párttitkár-leszármazottal vélik közös nevezőre hozhatónak. Szégyenletes. Ez a csúszómászó megfelelési kényszer, ez a gyalázatos összevetés. Ha valósak az eredmények, azért. Ha a belükre csaptak, akkor meg azért.
Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.
This message is only visible to admins.
Problem displaying Facebook posts.
Click to show error
Jó reggelt! Vasárnap van és köd. Esküdni mernék, hogy néhány napja még arról volt szó, hogy mostanra kellemes idő lesz, pluszban fog virítani a hőmérséklet és napsütésre is lehet számítani. Számítani persze most is lehet, de attól még ocsmány idő van. A koronavírusról óránként van tudósítás minden létező médiában – ez most a vezető hír […]
Kihűlt az égbolt és leszállt az éjjel. A kert alélva, csendesen susog, ébrednek a virágok szerteszéjjel, bólonganak a méla ciprusok. Én is kinézek, lámpámat kioltva, már nem piros az égnek széle sem. Sóhajtozó rezgés kel a fasorba: jön csillagos, sötét szerelmesem. Az én arám a méla éjszaka… Oly lopva surran, úgy susog szava, mert ő […]
Tovább folyatódik a cigányság és a rabok elleni kormányzati támadás, amelynek újabb fejezetében Budai Gyula kormánypárti képviselőt kezdte el módfelett érdekelni az, hogy a balliberális körökhöz és természetesen Soros Györgyhöz köthető ügyvédek mennyit kaszáltak a Fidesz által egyszerűen csak börtönbiznisznek nevezett perekkel. Az egykori elszámoltatási kormánybiztos a biztonság kedvéért elszavalta mindazt, amit párttársai már legalább […]
Jó reggelt! Szombat van, aki teheti, lustálkodjon egy kicsit helyettünk is. Az origós Manyika néni (de inkább több Manyika néni, ezt egy nem tudta volna összehozni) akkorát ment tegnap, hogy még most is hasogat a halántékom a megrázkódtatástól. Szokás szerint hazudoztak és mocskolódtak, tehát nem ebben rejlik a cikk újszerűsége, hanem abban, hogy iszonyat hosszan […]
Fifike fölriadt – mivel két cuppanó csókkal mondtál nekem jóreggelt: – és a jó madárka fölfütyült, – de csőre visszabénult szárnya alá, s dala megint álomba némult. Ekkor visszaadtam drága csókjaidat, cserébe csókolván egy százszorost, vígat, egy mindenütt-jelen-valót, talpadtól enyhén sötétlő hajadig, mindenhol megpihenvén, hol árnyas hely kínált… Kacagtál módfelett… S ekkor térded közé benyomva […]
Szijjártó Péter Szaúd-Arábia külügyi államtitkárával találkozott, akivel fontos kérdéseket vitattak meg. Ilyen a terrorizmus, valamint a migráció kérdése is, amelyekben Szijjártó szerint a két ország hasonló állásponton van. De a külügyminiszter szerint humanitárius akciókra is szükség van azért, hogy megszűnjenek a migráció kiváltó okai. Szijjártó úgy véli, nagyszerű lenne, ha a két ország közös akciókat […]
Jó reggelt! Máris megint péntek van, úgy elsuhant ez a hét is, mint ahogy a többi szokott. Nemzeti pávánk éppen az iszlámot élteti, igaz hogy nem itthon, mert azt a hívek (mármint az ő hívei) talán zokon vennék. Vagy ha azt nem is, esetleg meglepődnének, hiszen évek óta abban a tudatban élnek, hogy az egy […]
Uram, háborúból jövök én, Mindennek vége, vége: Békíts ki Magaddal s magammal, Hiszen Te vagy a Béke. Nézd: tüzes daganat a szívem S nincs, mi nyugtot adjon. Csókolj egy csókot a szívemre, Hogy egy kicsit lohadjon. Lecsukódtak bús, nagy szemeim Számára a világnak, Nincs már nekik látnivalójuk, Csak Téged, Téged látnak. Két rohanó lábam egykoron […]
A mai ábra szerint úgy tűnik, Orbán Viktor egyre nyitottabb azon országok felé is, ahol a muzulmán vallás számít tradicionálisnak. Itt most elsősorban nem az olajállamokra gondolok, hanem jelen esetben Indonéziára, ahol is a nemzetvezető elmondta, a kereszténydemokrata pártoknak jó esélyük van az együttműködés megteremtésére a mérsékelt iszlám pártokkal, mert közös bennük, hogy mindegyik ragaszkodik saját […]
Jó reggelt! Hirtelenváratlanul itt a csütörtök, ami még semmi, mert ezt legalább láttuk jönni. Azt is láttuk persze, hogy a Természettudományi Múzeumnak meg mennie kell, csak nem sejtettük. Ha az Index információi helyesek, akkor a kormány suttyomban és hirtelen már döntött is erről, a Ludovikából igen sebesen el kell húzni a csíkot. Biztosan kell a […]
A szívem hoztam el, csinálj vele Amit akarsz. És nem tudok mást tenni És nem fáj nékem semmi, semmi, semmi, Csak a karom, mert nem öleltelek. Oly fényes az még, mint új lakkcipő És lábad biggyedt vonalára szabták. De ruganyos, mint fürge gummilabdák És mint a spongya, mely tengerbe nő. Két fájó karral nyújtom mostan […]
Az EMMI büszkén jelentette be a magyar kultúra napja alkalmából, hogy sorra újulnak meg országszerte a színházak. Ez – legalábbis az EMMI felsorolása szerint – igaz is, azonban megfeledkeznek azokról a független színházakról, amelyek jövőbeni támogatásáról a mai napig nem tud senki semmit. Az óév utolsó napján ugyanis két, egymásnak ellentmondó rendelet jött ki az […]
Jó reggelt! Tegnap elmaradt a verőfény – legalábbis ott, ahol én vagyok -, hátha majd ma. Na, hogy mit talált ki megint jó kormányunk. Létrehozzák a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyét, a Budapest Fejlesztési Központot (BFK), a nonprofit zrt. vezérigazgatója Vitézy Dávid lesz – tájékoztatta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fürjes Balázs, a Budapest és a […]
Mialatt fény feszített, vágy s zene, rémülten jöttem rá valamire: Úristen, hisz én semmit se tudok! Bolond Istóknál bolondabb vagyok a földön: nem ismerem, vagy alig, az élet legelemibb dolgait, ügyrendjét, szokást s hivatalokat, a köznapot: hogy számomra szavak csupán, akár – mondjuk – a római pápa, a világ intézményei: megye, miniszter, tőzsde, árvaszék, térparancsnokság […]
A Kormányzati Tájékoztatási Központ hivatalosan közölte, megjelent az a kormányhatározat, amelynek értelmében felfüggesztik a börtönkártérítések kifizetését. A kormány továbbra is tartja magát ahhoz, miszerint a kártértítések kifizetése visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal. Hogy a magyar jogszabályokat az Orbán-kormány léptette életbe? Nem érdekes, hiszen nem gondolták, vagy magasról tettek rá, hogy vannak és […]
Szép reggelt! Ha ma is fog sütni a nap, az már önmagában öröm. Aztán már csak a tavaszt kell valahogy kivárni. Elképzelhető, hogy előbb fog kinyílni az orgona, minthogy a bölcsek tanácsa el tudná dönteni, hogy mit javasol az Európai Néppártnak a Fidesz kizárásáról, ki nem zárásáról, esetleg adoptásáláról. Orbán pártját tavaly márciusban függesztették fel […]
Varga Judit igazságügyi miniszter sokadszorra is megmagyarázta, hogy miért nem fontos az, hogy a magyar kormány ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Varga szerint nem ettől függ a nők elleni erőszak visszaszorítása, hanem a törvényi szigor alkalmazásától, valamint a valós segítségnyújtástól. Hogy ezekből melyiket biztosítja bizonyíthatóan is a magyar állam, azt nem tudom, mivel Magyarországon elég sűrűn […]
Napsugaras szép reggelt! Ha hétfő, akkor én vagyok az ügyeletes. Meg kedden, szerdán és egész héten. Sűrű hetünk volt az elmúlt, Orbán Viktor és udvartartása rasszista kirohanásokat végez, közben a pártszolgálatos mocsármédia azt üvöltözi, hogy a libsik a magyarok ellen uszítják a cigányokat. Az semmi, de van, aki el is hiszi. Igaz, az ilyen lágyagyú […]
Anyám a vad Délen szült engemet, Bőröm koromszín, ám lelkem fehér! Angyalfehér az angol kisgyerek, Én koromszín, mint fény nem járta éj. Anyám egy fa tövén oktatgatott, S míg ültünk ott, s élveztük hűvösét, Ölébe vett, egy csókot is adott, S így szólt, Keletnek lendítve kezét: „Lásd, kél a nap! A napban isten ül, Ő […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
