Elkezdődött a hagyományos júliusi népnemzeti köldöknézés, leánykori nevén Tusványosi Nyári Szabadegyetem. Ahol természetesen ott van mindenki, aki számít. Mondhatni, csak az van ott, aki számít. Fénypontilag majd szombaton – szintén a hagyományok tiszteletének szellemében – Orbán Viktor tart igehirdetést. Addig azonban meg kell elégednünk a kisebb és jelentéktelenebb mutatványokkal is.
Itt van rögtön az első olyan mélységesen zavarbaejtő pillanat, amikor az embert ama penetráns szégyenérzet keríti hatalmába, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés adja a másikat. A szerdai nap egyik sarrokőnek számító előadásában még mindig a 2004-es népszavazás traumájáról és a nemzet kettétört gerincéről szónokoltak az egy asztalhoz ültetett becses meghívottak. Úgy mint az MSZP egykori alapembere, Szili Katalin, aki szerencsére azóta megtért és már fideszes kormánymegbízottként harcol ő a nemzetért. És úgy is, mint Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nevű, évi 1 milliárd forintból működő fantomintézmény elnöke.
Most Szili Katalin hitelességét hagyjuk is a fenébe, mert ebbe végképp semmi kedvem belemenni, szót érdemel viszont az 1 milliárd forintból 700 millió forintot bérekre költő, a fennmaradó 300 millióból jobbára körmöt reszelgető és áltudományos pótcselekvésekben hasító, stratégiával és kutatással nyomokban sem foglalkozó (aki nem hiszi, járjon utána) kamuintézmény bejelentése, miszerint kutattak ők mégiscsak.
A bejelentés a totálisan ismeretlen és névtelen Bali Jánostól, a beszélgetés moderátorától, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatójától származik, aki ismertetett néhány adatot egy, a külhoni magyarság iránti nemzeti érzékenyítést célzó kutatásból. Hát ha van hiánypótló, életbevágó kutatás, akkor ezt bizalommal lehet annak tekinteni. A franc se tudja, mi minden más mellett állítólag külön megkérdezték a magyarországi társadalomtól,
melyik történelmi vagy ma is élő személy képviseli legjobban a magyar nemzetet?
Hatalmas meglepetésre, a versenyt – egy vagy több – testhosszal megelőzve Kossuth Lajost (15,5%), Széchenyi Istvánt (11,8%), Petőfi Sándort (9,5%) és Áder Jánost (6,6%), Orbán Viktor (18,2%) nyerte. Nem Hosszú Katinka, nem Göncz Árpád, nem Puskás Ferenc, hanem Orbán Viktor. Nem kicsit magyarázkodás ízűre sikeredett Szász Jenő hozzáfűznivalója ehhez a csodás eredményhez:
Ezt nem mi mondjuk, hanem a magyarok.
Igen, jobb helyeken azért kutatnak – még akkor is, ha Szász Jenőnek ez furcsán hangzik -, mert a megkérdezettek véleményére kíváncsiak. Hogy Szász Jenő kutatott-e egyáltalán bármit, azt soha nem fogjuk megtudni, mindenesetre megnyugtató eredményre jutott a tekintetben is, hogy a magyarországi magyarok megítélése szerint sorrendben a harmadik, az első és a második Orbán-kormány tette a legtöbbet a határon túliakért. Az utolsó helyen – keresztény-nemzeti-polgári papírforma szerint – az első Gyurcsány-kormány végzett hajszállal lemaradva az utolsó előtti második Gyurcsány-kormánytól. Jól van akkor, hátra lehet dőlni.
Nem tagadom, kicsit hiányolom Horthy Miklós kivételes államférfiút erről a listáról, különösen a lista éléről, de semmi nem lehet tökéletes. Az viszont egészen hátborzongató, hová fajult ez a látványosan ízléstelen seggnyalás, amiről nehéz eldönteni, hogy ez még az, amit a hatalom elvár azért a pénzért/fegyverért/paripáért, vagy ez már az, amit a lázas önszorgalom hív életre.
Arról nem beszélve, hogy milyen tudományosan védhetetlen vadbaromság kell ahhoz, hogy élőket holtakkal versenyeztessenek, és aztán rányomják a kutatás címkét. Őszintén szólva, nem tudom, hogy készülhetett volna ennél megalázóbb, manipulatívabb és torzabb gánymunka, de lássuk be: akkor is tragikus, ha valóban dolgoztak és ez lett az eredmény, de akkor is, ha a jól bevált konyhaasztal-technikával dobták össze, hogy maradjon valami nyoma is a felfokozott semmittevésbe oltott szolgalelkűségnek.
Majdnem lényegtelen, hogy a Melyik történelmi vagy ma is élő személy képviseli legjobban a magyar nemzetet? kérdést sikerült-e megtoldani a Miért éppen Orbán Viktor? kisegítő kérdés-válasszal, az eredmény lesújtó képet fest a nemzet szellemi színvonaláról és lelkiállapotáról, tudatának kettéhasadt voltáról, vagy – ami a legrosszabb – hiányos, torz történelmi ismereteiről. El nem tudom képzelni, hogy aki szerint Orbán a legnagyobb valaha élt és nem élt magyar egyszemélyben, az hogyan tarthatja szintén nagyon nagy magyarnak Széchenyi Istvánt (három helyes választ lehetett megjelölni). Körülbelül sehogy.
Itt kívánom megjegyezni, hogy Káder Jánost leszámítva, az első helyeken végzett történelmi személyiségek mindegyike a liberális, polgári, demokratikus Magyarország megteremtéséért küzdött a maga eszközeivel és módján (bármit is gondolunk a Kossuth-Széchenyi szembenállásról), szemben a rohadt feudális, illiberális viszonyok konszolidálásáért, a 12 pont megtaposásáért naponta ámokfutó egyélőistennel. Akinek ilyen módon terítették le a piros szőnyeget Tusványoson ezzel a jól időzített, kutyakomédiának is selejtes kutatás-ismertetéssel.
Miután a Medián 2007-es felmérése szerint – példának okáért – a magyar közvélemény Széchenyit tartotta a legalkalmasabb államférfinak a magyar történelmi alakok között, egy évtized elteltével a bugylibicskás, árvalányhajas turulszaporító kutatóintézet kikutatta, hogy fordult a koc(k)a: Orbánnál senki nem képviseli jobban a magyar nemzetet.
Rendkívül tanulságos. Ameddig az előbbi a Magyar Tudományos Akadémia alapjait helyezte le, az utóbbi egyetemeket nyír ki és fociakadémiákon keresztül tünteti el a közpénzt. Ameddig az előbbi taníttatni, művelni, a bugris tahóságból kiemelni igyekezett a népét, ez utóbbi az oktatás szétverését prioritásként kezeli. Igaz, ameddig az előbbi emelt fővel járhatott-kelhetett az emberek között, a függöny mögé bújó rettegő a TEK és a golyóálló mellénye nélkül egy lépést nem tesz. Ameddig az előbbi hidat épített, az utóbbi árkokat ás.
Hát így vagyunk mi. Egy milliárdos, áltudományos kifizetőhely büszkén lobogtatja a Stockholm-szindrómás, saját múltját csak foltokban ismerő/azt kiheverni nem tudó nemzet bizonyítványát. Nem szorul magyarázatra, hogy az átlagmagyar mennyivel könnyebben tud azonosulni a feltűrt ingujjal pörköltet zabáló, szotyolát köpködő, önjelölt nemzetmentőnek álcázott dakota szájkaratistával, mint egy 200 évvel ezelőtt élt gróffal és polihisztorral, a nem hivatalosan legnagyobb magyarral. Pont ezért végtelenül kínos ez az egész. Hogy valakik úgy érezték, hogy a pénzért felszopnak a csillagos égig, és elkészítették ezt az abszurd, gyomorforgató kutatást.
Méltatlan ez mindhárom történelmi személyiségre nézve, akikkel volt pofájuk egy platformra erőltetni Orbánt. Akiknek a nagyságát egy korrupt, stadionmániás, félművelt, a szabadságharcainkat rendre vérbe fojtó oroszok seggéből kilógó, véreskezű diktátorokat ajnározó párttitkár-leszármazottal vélik közös nevezőre hozhatónak. Szégyenletes. Ez a csúszómászó megfelelési kényszer, ez a gyalázatos összevetés. Ha valósak az eredmények, azért. Ha a belükre csaptak, akkor meg azért.
Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.
This message is only visible to admins.
Problem displaying Facebook posts.
Click to show error
Forró és száraz volt az este, Zengő üvegből volt a teste, S a törleszkedő, illatos fák Lágy lombja csupa villamosság. Ideges, szikrás alkonyatban Állottam ifjan és riadtan. És hallgattam, mintha zuhogva Valami vak malom zokogna. Égő agyam alatt a mélyben A szívem zakatolt az éjben. A vérem titokzatos árja Hajtotta bennem muzsikára A vágyakat, forgatva […]
Gulyás Gergely kormányinfót tartott, amelynek keretében elmondta, hogy 1345 milliárd forintot vonnak el és csoportosítanak át a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt. Gulyás szerint a kormány magán kezdte meg ezt a takarékosságot és a folytatásban közös teherviselésre kötelezi a politikai pártokat, multikat, bankokat és önkormányzatokat is. Ez szép és jó (majdnem), de arra lennék kíváncsi, hogy […]
Jóságra a járványban is szükség van. A magunk módján igyekszünk egy keveset segíteni azoknak az embertársainknak, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán. Kedvesek! Közeleg a húsvét a gyerekek már várják a nyuszit. Tegyük szebbé ezt a szomorú időszakot azoknak, akiknek kenyérre sem telik! Kérlek benneteket, aki teheti csokival, keksszel, egy kis finomsággal támogassa […]
Jó reggelt! Napsugarasat, egészségeset. Tegnap olvastam egy cikket az Indexen. Ahogy az várható volt, a legszegényebb réteget érte el a leghamarabb a gazdasági válság. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen nekik nincs tartalékuk (ahogy a magyarok 70 százalékának sincsen), alacsony az iskolázottság, ezért jellemzően fizikai munkából élnek. Akár közmunkából, akár ingázóként járnak nagyobb városokba, vagy a […]
Forró és száraz volt az este, Zengő üvegből volt a teste, S a törleszkedő, illatos fák Lágy lombja csupa villamosság. Ideges, szikrás alkonyatban Állottam ifjan és riadtan. És hallgattam, mintha zuhogva Valami vak malom zokogna. Égő agyam alatt a mélyben A szívem zakatolt az éjben. A vérem titokzatos árja Hajtotta bennem muzsikára A vágyakat, forgatva […]
Müller Cecília szerint a tömeges megbetegedések nehezen elkerülhetőek Magyarországon. És mennyire igaza van a tisztifőorvosnak! Annyi teszttel, amennyit nálunk végeznek, ez nem is meglepő. Csoda, ha egyáltalán a hivatalos adatok megközelítik a valós számokat, nemhogy még követni is tudjuk a vírus terjedését. De Müller szerint az utóbbival jól állunk, hiszen megállapította, hogy továbbra is a […]
Napsugaras szép reggelt! Péntek van, aminek normál körülmények között örvendezni szoktunk – mert utána szombat jön -, de jelenleg eléggé messze vagyunk mindentől, ami normálisnak nevezhető. Annyi azért már most is biztos, hogy április harmadika van. Ezt kell beosztani. Nagyot lódult a világ néhány nap alatt. Vagy ha a világ nem is – mert például […]
A csorda megjött. Vén, rokkant kapukba piros leányzók állnak illeteg. Várják az egyetlenke tehenet. Friss széna barnul már a jászolukba. Hozza adóját, sok zsíros tejet. Dús tőgye duzzadt, nagy szemére zúgva bögölyhad-köd telepszik. Lába durva. Fődísze rossz kolomp korcs szarv helyett. Bőgve megáll szokott-kopott helyén. Most megfejik – a gyér fűből bő tej lett s […]
Nem tudom Kovács Zoltánt riadóztatták-e már a legújabb fejlemények kapcsán, de hamarosan itt lesz az ideje annak is. Ursula von der Leyen ugyanis (ismét) beleszólt a magyar közügyekbe! Szuverenitásunkat megtámadva kijelentette: különösen aggasztják a magyarországi rendelkezések. Bejelentette, azt is, hogy a testület megteszi a szükséges intézkedéseket. Tegnap sikeresen pofára esett a kormány, amikor valamiért vissza […]
Jó reggelt, jó egészséget, nyugodalmat, békességet, nagy levegőt, félmarék nyugtatót! Nekem ezekből pillanatnyilag a legfontosabb, az egészség megvan. Örvendezzünk, véreim! Semjén Zsolt, az énekesmadarak, szarvasok, kóbor kutyák és diktátorok védőszentje az éj leple alatt beadott egy nagyszerű salátatörvény-tervezetet. Hogy mi a faszért éjjel, azt még csak megtippelni sem tudom. Esetleg azt gondolja, hogy a sötétben […]
Jean Asselborn, luxemburgi külügyminiszter nem beszélgetésre invitálta Orbán Viktort, hanem egyenesen a magyar kormány kizárását kérte az európai uniós döntésekből, amiért az a felhatalmazási törvénnyel teljhatalmat szerzett. Jól látszik, hogy eljött az idő arra, hogy beszélgetések helyett inkább cselekedjenek az uniós vezetők (már évekkel ezelőtt is késő lett volna), hiszen ha nem tesznek az ellen […]
Jó reggelt! Mindjárt itt a tavasz, már csak párat kell aludni. Folyamatosan helyzet van, hazai is, nemzetközi is. Valami kavarodás van az Index háza táján. Hogy ez mennyiben fogja érinteni a portál munkálkodását, azt én nem látom át, de gondolom, hamarosan ki fog derülni. Az olvasók nem hülyék – mármint a túlnyomó többség nem az […]
Dajka vagyok, bő, magyar emlős. No, sok rím-pólyás, gyönge gyermek, Gyertek hát a mellemre, gyertek. Szívjátok el sok-vérű szómat, Tanuljátok el az erőmet. Így nőnek a kicsik, így nőnek. S ha duzzadt emlőm elfonnyad majd, Ugye, kis rímes apró-szentek, Utólag majd királlyá kentek? S bámulom majd a daliákat, Kik nőttek az én szívem kosztján, Én, […]
Az operett-törzs ma is sajtót tájékoztatott, és kiderült, hogy a portyázás olyan sikeres volt, hogy 82 kijelölt kórházba jutott megfelelő védőeszköz, amelyeket ma ki is osztottak. Ezeket a védőeszközöket elsődlegesen az egészségügyi dolgozók kapják, noha nem tudni, ide értik-e a háziorovosokat is, vagy sem. A kórházak élére kijelölt kórházparancsnokok pedig azt is megállapították, hogy nem […]
Áder János aláírta, aláírta újra, alá fogja írni a következőt is, bármi lesz is az, alá fogja írni az EU-ból való kilépést is, ha kell, alá a NATO-ból való kilépést is, alá a Szovjetunióhoz való csatlakozást is, bármit. Ez az ember egyetlen dologban bízhat, és láthatóan ebben bízik is: az Orbán-rendszer fennmarad az idők végezetéig, […]
Jó reggelt! Mindenkit pusszantok az immár papíron is hivatalosan diktatúrában. Vagy hát az időkorlát nélküli rendeleti kormányzásban, aminek pont úgy nem lesz vége, ahogy a migrációs válság okozta nemtomminek sem. Merthát indokolt az is a mai napig, mint tudjuk. Meg is hosszabbítják állandóan, de tök jogszerű meg minden. A rendeleti kormányzás is jogszerű, demokratikus választáson […]
Fegyverben réved fönn a téli ég, kemény a menny és vándor a vidék, halkul a hó, megáll az elmenő, lehelete a lobbant keszkenő. Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon helyezkedik a csontozott úton; kis, száraz nemzet; izgágán szuszog, zúzódik, zizzen, izzad és buzog. De fönn a hegyen ágyat bont a köd, mint egykor melléd: mellé […]
Úgy tűnik, Müller Cecília és csapata továbbra sem érti meg azt a tényt, hogy Kelet-Európába később érkezett meg a vírus, ezért az esetek számát tekintve le vagyunk maradva. Tegnap már a járványgörbe sikeres ellaposításáról beszélt a koronavírus-kutató akciócsoport vezetője, miközben a görbe még emelkedni sem kezdett. Erre tért ki ismét a nagyszerű tisztifőorvos asszony, amikor […]
Jó reggelt. Vagy amilyen jut, esetleg mindenki hazudjon magának olyat, amilyet akar. Valami jó romantikusat. Valami cukrozott taknyot, azon megélünk. Az elég nekünk. Azt szeretjük. Aki nem látta volna, az most pótolhatja: Tudom, mucsai vagyok, lemegyek a legaljára és még az alá is. A csipkéslelkűek ezt nem bírják, de oda se neki! Azért csak elmondom, […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
