Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Olvasói levél: Ne legyenek illúzióid, ez a kőkemény Rákosi-éra lesz

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Valami elromlott, rettenetesen elromlott…

Sosem titkoltam, hogy liberális beállítottságú ember vagyok, aki egészen nagy mértékig toleráns. Addig főleg, amíg a magánéletembe nem akarnak a kelleténél jobban beleavatkozni. Tiszteletben tartom más hülyeségeit, de elvárom, hogy az én hülyeségeimet is tiszteletben tartsák. Az élni és élni hagyni elv híve vagyok.

De most valami nagyon, de nagyon elromlott, egyre kevésbé vagyok toleráns, egyre kevésbé veszi be a gyomrom azt, ami most megy…

Azt, hogy minden fontosabb, mint maga az ember. És most nem fogok példákat hozni, hogy mi fontosabb az ember életénél, méltóságánál, egészségénél, lakhatásánál, gyerekénél, megélhetésénél. Hiszen ha ezt elkezdeném sorolni, 9 év sem lenne elég hozzá, mert 9 éve hagyjuk ezt, hogy lépésenként vegyék el a tenniakarásunkat, és lépésenként jutottunk a dögöljön meg a szomszéd tehene is de lehetőleg kétszer társadalmi hozzáálláshoz…

Mert most ez megy. Az megy, hogy egy politikai vita miatt családok, barátok esnek egymásnak, hogy akinek csak a viccnél is nevetségesebb és programtalanabb köztévé jut, az hallgatja a demagógiát, ami már lassan a csapból is folyik. Közben megy a tudatos elbutítás, hogy elhiggye azt a sok szennyes, gennyes gusztustalanságot, ami onnan folyik és el is hiszi, de biztos, hogy még van valami más is, mert magától nem ilyen hülye az ember. Ha viszont mégis, akkor elb@asztuk és induljunk visszafelé.

Tényleg azt akarjuk, hogy mindenki mindenkivel gyűlöletben álljon (tudom, ez a cél) de akkor is ennyire értelmetlen, agyhalott banda vagyunk, hogy ezt hagyjuk is? Ha hagyjuk, akkor megérdemeljük, mert akkor tényleg nem való nekünk sem a demokrácia sem a liberalizmus, jó lesz a diktatúra is, hiszen ezt már sokan megszokták, igaz, azt hiszik, megint a kádári puha diktatúra jön, de ne legyenek illúzióid, ez a kőkemény Rákosi-éra lesz…

És közben azt látom, hogy idealizmus van az egyik oldalon, a másikon meg kőkemény gőg… én meg állok itt középen, gondolom nem egyedül és nem értem miért idealisták az idealisták. Ennyire jólelkűek, hogy nem veszik észre, a farkasokkal nem ülhet le a bárány arról tárgyalni, hogy ki legyen a vacsora.

És félek is, mert ha itt vacsora lesz, az igazi vacsoracsata lesz.

Közben azon gondolkodom, hogy de jó lenne idealistának lenni és elhinni, hogy ez békésen fog menni, hogy ez fájdalom nélkül fog lezajlani, és hiszek a demokráciában, hogy választás is lesz, hiszek abban is, hogy most – akik figyelik – tényleg figyelnek is és riadót fújnak, ha kell… mert nem szeretnék harcot, nem szeretnék véráldozatot, nem szeretnék halált…

Most még van idő felébredni, az idealistáknak, a liberálisoknak, az elvakultaknak, hogy a farkasok még mindig kevesebben vannak és a bárányok tömegben sokat tudnak tenni magukért és talán néhány pásztorkutya segíti ezt. De ehhez az kell, ha már megdöglött a mi tehenünk, akkor a szomszédnak inkább a legelőnket ajánljuk fel, mert akkor mindketten megélünk egy tehénből…

K.B.adomany-1