Reggeli Vajnáné

Fotó: designerpoint Fotó: designerpoint

Napsugaras szép reggelt mindenkinek! Én olyan álmos vagyok, hogy a fejemből alig látok ki, úgyhogy nem kizárt, hogy egy kicsit zűrösre sikerül a jóreggelt poszt.

A legszebb hírrel kezdek: eddig – tehát fél év alatt – 12,8 milliárd forintot költött el a kormány plakátkampányra. És ez a pénz csak a plakátokra ment el, a propagandasajtóba öntött állami hirdetések, a tájékoztatófüzetek, konzultációs brossúrák, tévés hirdetések és a közpénztévébe öntött milliárdok ebben nincsenek benne. Ennyi pénzből (pláne annyi pénzből, amennyit még el fognak költeni a választásig), emelni lehetett volna a béreket néhány területen, létre lehetett volna hozni jónéhány férőhelyet az idősotthonokban, lehetett volna kézfertőtlenítőt vásárolni a kórházaknak, számítógépekkel lehetett volna ellátni az iskolákat, le lehetett volna cserélni egy csomó elavult kórházi műszert és még ezer hasznos dologra lehetett volna költeni. Persze az is nagyon fontos, hogy például Csetényi Csaba cége jól működjön, hogy G. Fodor, Stefka, Schmidt Mária és társaik fizetést tudjanak adni a lojális alkalmazottaiknak és a hívek agya egyetlen pillanatra se redősödhessen be a választásig.

És hogy el ne suhanjunk Vajna Tímea legújabb szereplése mellett. Mindenki Timikéje – miután a férjének juttatott kaszinópiacból, a be nem fizetett és külföldi off-shore számlákra szivattyúzott közpénzekből tartjuk el a kedves házaspárt – jónak látta egy szál amerikai zászlócskával eltakart csöccsel és szopósra állított ajkakkal köszönteni választott hazáját annak szülinapján. Elnézve a fotót – vagy tetszőleges bármelyiket az elmúlt hónapokból – kezdem szánni ezt az asszonyt. Férjhez ment egy vagon pénzhez. Ha az emberhez ment volna hozzá, nem költözik el a világ túlsó felére csak azért, hogy megvalósítsa önmagát. De Timike valósítani akar. 35 éves és most kezdtek gondolkodni a zurával, hogy majd gyereket szeretnének. De még ráér. Előbb kiköltözött a rothadó Nyugatra, két színiiskolába is beiratkozott és építi a fasztudjamit. Annak nagyon komoly a valószínűsége, hogy egy most 35 éves, gyakorlatilag a testéből élő, nem túlságosan szép, de legalább meglehetősen butácska, angolul nem igazán beszélő, nem éppen kirobbanóan tehetséges nőt csak úgy felfedezi a filmipar és szárnyára veszi a hírnév.

Erre túl sok esély nincs. Ezzel szemben az évek könyörtelenül múlnak, még a Vajna családban is. Az elpazarolt éveket nem lehet pótolni soha többé. Hogy lesz, vagy nem lesz gyerekük, az az ő döntésük, de túl sok idő már nincs ezen töprengeni. Az önmagát ellenállhatatlanul szexis istennőnek képzelő miskolci asszony teste veszíteni fog a feszességéből, már nem a srácok fordulnak utána, legfeljebb a bácsik, aztán azok is friss husi után néznek.

A szerető férj és apajelölt már nem nagyon számíthat arra, hogy még évtizedekig egyengetheti Timikét – ha csak meg nem találják időközben az örök élet titkát -, a Vajna által összelapátolt vagyonka ilyen életmód mellett hamar elfogy. Persze nem tudható, hogy a milliárdos bevételekből mennyit tarthat meg a parókakészítő és mennyit kell alkotmányos költségekre továbbítania, de a milliós ruhaköltemények, veszteséges fánkozda gyorsan fel tudja zabálni a tartalékokat.

10-15 év múlva a félmeztelenül a tengerben vergődés, lépcsőn vonaglás és hasonló, leginkább az ilyen típusú szolgáltatásokat nyújtó hölgyekre jellemző önreklámozás már csak szánalmat fog kelteni.  A fényes amerikai karrier helyett legfeljebb időnként becsúszhat egy kis statisztaszerep, az sem a szexistennő, hanem a szánalmas idősödő nő, aki nem veszi észre, hogy öregszik- kategóriából.

Mindez egyáltalában nem lenne érdekes és főleg nem tartozna ránk, ha nem a mi pénzünket látnánk a napi szinten a pofánkba tolt luxusban. Pedig de és ez – a kormánypropagandára elszórt milliárdokkal kiegészítve – hihetetlenül irritáló. Még így, kora reggel is.

Hamarosan indul a nap, addig is borogassuk az agyunkat valami jó kis muzsikával.

 

adomany-1