Január 21,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


És ha legközelebb valakit a vérében és a taknyában hagynak a helyszínen?

Akkor most tegyük egy kicsit zárójelbe a tömény politikát, már ha egyáltalán lehet ilyet (nem, nem lehet). Olvasom, hogy egy elvetemült barom kétéves kislánya előtt hülyekurvázott le és vágott pofon egy anyukát Budapesten. Előzmény: a hölgy autóval vitte haza gyerekét a bölcsődéből, amikor az említett többször is ráhúzta a kormányt, ezért miután majdnem összeütköztek, a nő rádudált, hogy hagyja abba. A legközelebbi piros lámpánál a bátor hím kiugrott az autóból és cselekedett. A fiatal nő hívta a rendőrséget, ám a helyszínre egyetlen járőrt sem küldtek. Minek? Úgysem tudnak semmit tenni, a kamerák nem működnek (Közvágóhíd, Soroksári úti kereszteződés), ha gondolja, vetessen fel látleletet és tegyen feljelentést. Az incidens egyetlen szemtanúja nem hajlandó kiállni a bántalmazott mellett.

Más: múlt héten két férfi inzultált/zaklatott egy nőt a Határ úti aluljáróban, majd amikor a nő segítségére sietett egy férfi, az egyik támadó ököllel kiütötte. Mai hír, hogy a drágajó emberek nem kerültek előzetes letartóztatásba, szabadlábon várhatják az ellenük induló eljárás fejleményeit.

Azt meg már csak tényleg nagyon halkan jegyzem meg – ennek sincs semmihez semmi köze –, hogy a május közepén történt Dózsa György úti, két ember halálát okozó brutális baleset egyik résztvevője (2007-ben a kecskeméti maffiaperben börtönbüntetésre ítélt férfi) már a tragédia idején sem vezethetett volna, de hogy és hogy nem, mégis vezetett. Pedig bevonták a jogosítványát. Sőt, a baleset után pár nappal újabb luxusjárgánnyal vígan autózott.

És végül: talán három napja sincs annak, hogy Pintér Olajozott Sándor belügyminiszter szilárdnak és szélsőségektől mentesnek nevezte hazánk közbiztonságát. Hiszen, mint tudjuk – meséli Sanyi – a kormány 2010-ben célként határozta meg, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országa legyen, ennek érdekében pedig hatalmas erőfeszítéseket tesznek. A cél megfogalmazásakor még nem indult meg „a népvándorlás”, Magyarország határaira nem nehezedett több százezres migrációs nyomás, de a nehézségek és kihívások nem változtatták meg elhatározásukat. És tényleg. Ez a kurva nagy elhatározás, csak ez ne volna.

Nem szokásom tudományosnak kevéssé, fantasztikusnak annál inkább nevezhető, szenzációhajhász bulvárlapok híreire különösebben reflektálni, még kevésbé készpénznek venni azokat. Viszont ez a történet már a nagyon sokadik az utóbbi időben, amely elég ahhoz, hogy egy kósza gondolatkísérletet megkockáztassak. A legendás, mesébe illő közbiztonság ügyében.

Akkor is, ha az alapvető kiindulás pont az, hogy idióta barmok eddig is közlekedtek az utakon, eddig is jogot formáltak arra, hogy önbíráskodjanak, kezet emeljenek, a maguk sajátos módján tekintsenek lerendezhetőnek nézeteltéréseket. Arról nem beszélve, hogy büszke és erős meggyőződése lehet sokaknak, hogy a nő biztosan bénán vezetett, ez borította el a férfiember agyát, tehát még az is lehet, hogy nagyon is jó helyre ment az a pofon. Mert olyan nem lehet, hogy ne érdemelje meg.

A nagyon hülye viccet félretéve: ha csak a történet fele igaz, akkor is van bőven miről beszélni. Egyrészt arról, hogy a közbiztonság folyamatos ajnározásával tele van a padlás. Állandóan Európa legbiztonságosabb országáról hörögnek az elvtársak, ahol határvadászok, kerítések valamint milliárdos propaganda őrködik a polgárok békéje felett. És ahol a mindenre felkészült kormány, valamint a seggéből kilógó szervek főállásban azzal etetik a népet, hogy a kimondott terrorista célpontnak nem feltétlenül nevezhető országban mindenkit megvédenek a terroristáktól. Az sem baj, ha közben minden más szétrohad.

Arról kellene beszélni, hogy a két hét alatt rend lesz című örökzöld és legendás és olajozott ígéretek országában oda jutottunk, hogy a közbiztonság a migrációs fennforgásra korlátozódik. Miközben a rendőrség tömött sorokban, a fény sebességével versenyt futva asszisztál a kormányzati megrendelésekhez (járdát festő aktivisták, vagy az egyélőisten házánál tüntető idős emberek sürgős igazoltatása, a kender ipari hasznosítását bemutató rendezvény résztvevőinek 14 órás vegzálása, lemosható ételfestéket dobáló civilek azonnali bilincsbe verése és rabosítása, és – ne feledkezzünk meg erről sem a további kismillió példán túl – a miniszterelnöki sarj telefonjának eltűnése miatti össznépi megalázás), nőügyekkel és viszkető tenyerű férfiakkal nem foglalkozik. Mert úgysem tudnak tenni semmit. Nehogy már egy fényes nappal, a budapesti közlekedésben pofán vert nő ügye elérje a rendőrség ingerküszöbét. Bezzeg ha a kormány gyűlöletkampányait festegette volna át valami sorosbérenc hazaáruló.

Egyáltalán nem arról van szó, hogy minden elvetemült pofozkodó barom mellé rendőrt kellene/lehetne állítani, de azért mintha közfeladat ellátásának megtagadásával állnánk itt szemben, nem? Vagy a határőrizeten és a politikai utasítások végrehajtásán kívül (ha jól emlékszem, a Rogán belvárosi ámokfutásával kapcsolatos bizonyítékokra is ráömlött a kávé) másra nem futja a rendőrségnek? Az asszonyaink és lányaink idegen népségek általi megerőszakolása fölötti aggodalom, mi? Hát még a saját, őshonos, erőszakoskodó hulladékainkkal sem kezdünk semmit. Vagy a nők (és egyáltalán bárki) pofánverése a kultúránk részévé vált? Ezt féltjük annyira?

Lehet azt mondani, hogy ezek elszigetelt, senkit nem érdeklő esetek, meg biztos a nő színezte ki a történetet, de nagyon nem kellene túltolni a hülyeséget. És ha legközelebb valakit a vérében és a taknyában hagynak a helyszínen, akkor is az a válasz, hogy nem működnek a kamerák, tehát úgysem tehetnek semmit? Közbiztonság? Ez? Ha a festékdobálás megbotránkoztató és társadalmilag veszélyes cselekvés, ha egy járdaszínezés azonnali rendőrségi beavatkozást igényel, a bántalmazás miért nem?

Egyáltalán nem állítom, hogy közvetlen összefüggés van az évek óta tartó, meglehetősen kitartó és összehangolt uszítás, a csilliárdos gyűlöletkampányok és az ilyen típusú pofánverések között, de azt igen, hogy az erőszak, az agresszió, a gátlástalanság egyre inkább elfogadottá, ha úgy tetszik, szalonképesebbé vált.

Azt viszont állítom, hogy a magyarok biztonságára hivatkozó hergelések súlya alatt szükségszerűen nem marad következmény nélkül a társadalmi szolidaritás szétbarmolása. Hogy a tolerencia sóval behintett helyén a tömény gyűlölet ereszt gyökeret. Attól tartok, senkit nem fog vigasztalni – ha valamilyen szerencsétlenség folytán hasonló, vagy súlyosabb helyzetbe kerül -, hogy a rendőrség sajnos nem tehet semmit. Mert nem működnek a kamerák. Vagy mert esik az eső. És mert fúj a szél.

adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.