NEHAZUGGY

Hazudik is, lop is, mi mégis szeretjük

Tamás Róbert | 2017. Június 23, Péntek | 15:52

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Felelőtlen idióták vagyunk. Ezt most olvastam Mészáros Lölö egyik lapjában, név szerint a Világgazdaságban. Nem azt állítom persze, hogy Orbán Viktor legbelsőbb köre írta a cikket a két dolgos kezével, azt sem állítom, hogy tud írni. Igaz, azt sem, hogy szokása olvasgatni valamelyik lapját, de még csak azt sem, hogy képes lenne felsorolni, mely portálok kerültek a birtokába. Nem is az a dolga az ilyen nagy embereknek, van arra minimálbérért igavonó, aki megcsinálja az aprómunkát.

A cikk arról szól, hogy bizony a magyar emberek, főleg a nyugdíjkorhatár előtt állók nem gondolnak a jövőre és nem gondoskodnak önmagukról. Hanem – és most idézni fogok – figyelem:

A magyarok szerint nyugdíjas éveikben a jövedelmük 55 százalékát az állam fogja biztosítani – ennél magasabb arányban csak a spanyolok számítanak az állami segítségre. Az állam megváltó szerepe köszön vissza ott is, hogy hazánk polgárai a lengyelekkel és a – munkához meglehetősen furcsán hozzáálló, 35 százalékban még 70 éves kor felett is dolgozni akaró – japánokkal együtt a legkevésbé dolgoznak ki előzetesen tervet arra nézve, miből fognak élni nyugdíjas éveik alatt.

A stílus, apám, a stílus! Azok a gondosan megválogatott jelzők. Állami segítség, az állam megváltó szerepe. Az. Mondom, mi van.

A sánta kutya nem vár állami segítségre. Sem megváltó, sem más pozícióban. Az emberek a megkeresett bérük 10 százalékát befizetik az államnak. Minimum 40 éven át. Ez azt jelenti, hogy egy garantált bérminimumot kereső ember (ez most 161 000 forint bruttóban), ha egész életében csak a garantált bérminimumot kapná, akkor is befizetne több, mint 8 millió forintot a saját nyugdíjalapjába. És még mennyi mindent befizet! Érdemes ránézni. Ismétlem! Ez a garantált bérminimum. Tehát ennél jóval alacsonyabb bér is van (például a minimálbér és akkor a közmunkások béréről még egy szót sem szóltam) és ebből kellene még félretenni öreg napjainkra, miközben minden hónapban a nettó 107 065 forint örömére befizetünk az államnak (a munkáltató és a munkavállaló közösen. Amennyiben önfoglalkoztatásról van szó, akkor a vállalkozó fizeti mindkét részt) 91 770 forintot ilyen-olyan jogcímeken. Egyszóval NEM könyöradomány sem a nyugdíj, sem az oktatás, sem az egészségügyi ellátás, ugyanis fizetünk mindezért. Sokat. És a nyugdíjunkért is fizetünk.

Bár végtelenül nagyra tartom a kormánypropagandát, de ezért van még itt valami, amit feltétlenül szeretnék megmutatni. Tegyük fel, hogy valaki 2009-ben is annyit keresett, amennyit ma (mint ahogy rengeteg közalkalmazott annyit is keresett, mert befagyasztották a bérüket). Tehát a büdöslibsilibásáruló Bajnai-kormány idején az volt, hogy az ember munkabére 161 000 forint volt bruttóban. Nézzük, ez akkor hogy festett:

Hoppá! A nemzetmentő, magyar családokért az eget is lehozó, honvédő, adócsökkentő kormány alatt KEVESEBB A NETTÓ, mint 8 évvel ezelőtt. Nem több, hanem kevesebb. A HR Portálon lehet számolgatni.

És még valami kiderül ebből a táblázatból. A magán nyugdíj-vagyont a kormány ELLOPTA. Azt ugyanis mi BEFIZETTÜK. És NEM KERÜLT A SZEMÉLYES SZÁMLÁNKRA. Pont.

Na, innen kellene megmagyarázni azt, hogy miről beszélünk? Miféle felelőtlenség, miből származhatna az öngondoskodás, mire fizetjük be ezt a hatalmas összeget havonta, azt mire költi a kormány, hol a lenyúlt nyugdíjvagyon és MIFÉLE ÁLLAMI SEGÍTSÉG, MILYEN MEGVÁLTÓ SZEREP?

Már csak egyetlen aprócska kérdésem maradt: hány embert és meddig lehet hülyének nézni? adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!