Senki

MTI Fotó-Koszticsák Szilárd MTI Fotó-Koszticsák Szilárd

Ez már azért kicsit sem vicces, viszont iszonyúan förtelmes. Orbán Viktor gyökérzete sorvadásnak indult, mert valami barom kicserélte az altalajt. Hogy altalaj alatt mit kell érteni? Franc tudja. Próbáljuk meg kisakkozni, miben gyökerezik Felcsút kártékony szülötte.

Az ő termékeny talaja az előző rendszerbe nyúlik vissza. Addig a pontig, amikor az egyetemi kollégium lábszagú félhomályában néhány fiatal kitalálta, hogy lassan ideje lesz hátat fordítani a KISZ-nek és az MSZMP-nek, mert új szelek jönnek, fel kell kapaszkodni rájuk. Nem vagyok biztos abban, hogy mindannyian úgy és azt akarták, amit Orbán, de ő már akkor is üzleti vállalkozásként tekintett az országra.

Amikor liberálisnak lenni volt kifizetődő, akkor liberális volt, amikor demokratának kellett lenni, akkor az volt. Mindenesetre maga köré gyűjtötte azokat, akik hasznosak voltak számára. A történetet mindannyian ismerjük. Székház eladás, ellenőrizetlenül szétfolyt pénzek, Orbán-bánya, Kaya Ibrahim, Josip Toth, Schlecht Csaba, Simicska Lajos. Emlékszik erre valaki?

Itt vannak azok a bizonyos gyökerek. És nem idegenek, nem valaki mások cserélték ki az altalajt, hanem maga Orbán Viktor. Szisztematikusan, lépésről lépésre. Céltudatosan, kőgeci cinizmussal, szívós, makacs kitartással.

Mára a liberalizmust szitokszóvá tette, a demokráciát naponta levizeli. Körbevette magát olyanokkal, amilyen ő maga. Ma már a korrupció kormányprogram, a hazugság kormánykommunikáció. És mi végignéztük. Elfogadtuk.

Ma már milliárdos mindenki, aki Orbánt jól szolgálta. Az apja, a veje, a szomszédja, a kutyája. Mostanra a kultúrát tehetségtelen senkik húzzák maguk után, mint kutya a tyúkbelet. Vénülő adócsalók félmeztelen macái vonaglanak a képünkbe, rokkant, munkaképtelen, idős emberek csontjaira épülnek a stadionok.

Ma már semmi nem számít, nekünk sem számít. Elfogadtuk, hogy rendben van Mészáros Lőrinc és rendben volt Simicska és Orbán közös fosztogatása de rendben van az is, hogy most az egykori pénzgyáros más irányba fordult és Orbán úgy tesz, mintha soha nem is ismerte volna.

Nekünk rendben van Habony Árpád és rendben van Rogán, rendben van Matolcsy és a szeretője, minden jól van így. Aki tehette eddig, az elhúzott ebből az egész mocsokból a véreres francba. Aki nem tehette, az most minden követ megmozgat, hogy mehessen, mielőtt késő lenne. Pedig már most is késő, majdnem késő. De ameddig van ebben az országban elég barom, aki képtelen felfogni, hogy milyen irányba tartunk és leszarja, hogy mi lesz, nem látja, hogy mi van és elfelejtette, hogy mi volt, addig ebből nincs kiút.

Orbán megtalálta a nacionalista gyökereit. Nem azért, mert nacionalista lenne. Nem az. Neki mindegy, annak vallja magát, ami az adott helyzetben kifizetődő. És úgy tűnik, jól kalkulál. Éppen elég féleszű, örök sikertelen bolond van, akik elhiszik, hogy azért jobbak, szebbek, erősebbek, okosabbak mindenki másnál, mert magyarnak születtek. Elhiszik, hogy ez olyan előjog, amiért akkor is tisztelet illeti meg őket, ha egyébként semmi oka senkinek nincs tisztelni őket, mert nem szolgáltak rá.

És mostanra eljutottunk odáig, hogy Horthy Miklós lényegében nem csupán jó ember volt, hanem különleges államférfi is.

Orbán Viktor a 20 század második és a harmadik évtizedét a magyarság történetének súlyos próbakövének nevezte és úgy vélte: néhány kivételes államférfiúnak, Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek, és Klebelsberg Kuno miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt mégsem temetett minket maga alá a történelem

(MTI)

Hát én azt hiszem, nem kérek ebből. Mert valóban, a maga módján kivételes volt Horthy, ahogy a maga módján kivételes volt Hitler, Szálasi, vagy Ceaușescu. És a maga módján kivételes Orbán Viktor is. Ha engedjük tovább tombolni ezt az őrületet, hamarosan meg fogjuk tudni, mennyire kivételes. És nem lesz senki sem vétlen abban, ami történt és ami történni fog.

Senki.adomany-1