Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Közöttünk élnek

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Pár napja botlottam bele egy képbe, melyen egy férfi utolsó kívánságát teljesítette a kórház. Nem kért semmi eget rengetőt, csak egy utolsó szál cigarettát, és egy pohár hideg fehér bort szeretett volna. Noha mindkettő a kórház szabályzatával ellentétes, az ott dolgozó nővérek és orvosok elintézték, hogy teljesülhessen utolsó kívánsága. Egy gesztus, mely nem kerül semmibe. Egy dolgot igényel mindössze, emberséget a kórház és annak dolgozói részéről.

Barátnőm nővér, így tudom milyen emberfeletti munka az övék. Még 2-3 órával a műszak lejárta után is a páciensek kéréseit teljesítik. Soha nincs elég ember, sem elég idő arra, hogy minden beteg megkapja azt, ami valóban járna. Sem Spanyolországban, sem Angliában, pláne nem odahaza. Nővérek és orvosok ezrei próbálnak mindent megtenni azért, hogy továbbra is emberségesek maradjanak, egy ilyen embertelen környezetben. Sokszor a nővéreket hibáztatjuk, mert ők azok, akik mindig jelen vannak, de ők azok is, akik minden egyes este úgy esnek haza, hogy azon töprengenek, mit tehettek volna másképp. Talán ha…

Ők azok – az általában – névtelen hősök, akik szüleink, testvérünk, vagy épp nagyszüleink betegágyánál mindent megtesznek azért, hogy azok az utolsó napok, órák a lehető legelviselhetőbbek legyenek.

Vannak olyanok, akiknek ez nem volt elég, többet szerettek volna tenni, ezekért az életük során imádott szülőkért és nagyszülőkért. A holland Kees Veldboer mentősként dolgozott, amikor találkozott a volt halásszal, Mario Stefanuttóval. Kees feladata Mario átszállítása volt az egyik klinikáról a másikra, azonban időközben kiderült, hogy még nem készültek fel az idős úr fogadására. Így hát Kees megkérdezte Mariot, van-e olyan hely, ahová szívesen elmenne, mielőtt fogadják a klinikán. Az öreg úr nem gondolkozott sokat, és máris Rotterdam kikötője felé vették az irányt. Mario könnyes szemmel mondott búcsút a holland tengerpartnak, ám amikor már indultak volna, Kees a következő kérdést intézte Marióhoz:„ Szeretne még egyszer, utoljára vízre szállni?” Kees tudta, hogy mi lesz az idős úr válasza, de nem hagyta annyiban a dolgot. Másnap megkérdezte főnökét, kölcsön kérhetne-e egy mentőautót a szabad napján. Beszervezte kollégáit, valamint egy hajós utakkal foglalkozó céget. Mindannyian boldogan csatlakoztak a nemes ügyhöz, így pár nappal később Mario – életében utoljára – vízre szállt, így teljesült az utolsó kívánsága.

Fotó: Ambulance wish foundation

Fotó: Ambulance wish foundation

Ez a történet megváltoztatta a holland férfi életét. Nem sokkal később feleségével együtt megalapították az Ambulance wish foundation-t. Céljuk; ágyhoz kötött, halálos betegek utolsó kívánságainak teljesítése. 2006-os indulása óta ma már 250 önkéntessel és 6 mentőautóval járják nem csak Hollandia, de egész Európa útjait. Állatkertek, múzeumok szerepelnek listáikon, de vezetett már útjuk az Eiffel toronyhoz vagy éppen Romániába. Fizetségük pedig nem más, mint az utolsó útjukra kísért férfiak és nők hálás mosolya és ölelése. Ha léteznének angyalok, ők lennének azok.

Fotó: Ambulance wish foundation

Fotó: Ambulance wish foundation

Egy kérésem lenne olvasóink felé. Hasonló hírek százaival találkoztam a világ minden részéről, azonban hazai példát nem sikerült találnom. Privát üzenetben, kommentben itt, facebookon, vagy emailben várjuk azon olvasóink leveleit, akik tudnak ilyen, vagy hasonló esetekről idehaza.adomany-1