A nap bréking híre volt a hvg.hu-n, hogy Botka Lászlónak felment a vércukorszintje a körvonalazódó Fidesz-MSZP paktum okán – amelyet a lex csicska (by Kósalajos), lánykori nevén plakáttörvény mindenáron megszavazása hívott életre – és megvétózta az együttműködést. Körül lehetne írni szépen, hogy ez nem is az, hiszen ezek az MSZP jobbító szándékú javaslatai, szó nincs lepaktálásról, de nem lenne feltétlenül igaz.
Ebben pedig kurvára nem az a hír, hogy a kormány salakmédiája által reggeltől estig Rolexlacizott és kerítést lebontani szándékozó nemzetárulónak kikiáltott Botka László azt tette, amit egy ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltjének tennie kellett ebben a helyzetben, hanem hogy az MSZP csúcsvezetése egyáltalán járható útnak tekintette egyetlen pillanatra is, hogy saját módosító javaslatokat nyújt be ahhoz a törvényhez, amelyről tudni lehet, hogy a Fidesz Simicska Lajos és a Jobbik ellen agyalta ki, de a Fideszen kívül senki másnak nem kedvez. Hogy egyáltalán nem szünteti meg a burkolt pártfinanszírozást, az állampárt bohócszervezeteinek pedig ugyanúgy ki lehet szervezni a kampányolást, ahogy eddig is.
Szó, ami szó, eléggé nagy beszarás, hogy az MSZP tényleg komolyan fontolgatta, hogy – miután közös ellenzéki összefogással – megakadályozták a Fidesz által megálmodott kétharmados passzusok elfogadását, mégis alámuzsikál a kormánypártnak. Vagyis hogy az MSZP úgy tett megint, mint akik az elmúlt hét évben nem itt asszisztáltak volna ahhoz, amit a Fidesz művelt, mintha nem látták volna, miként bassza át ellenfeleit rendre a kétharmados, büdöstalpú arrogancia.
Ma az történt, hogy Botka László becsörtetett az MSZP elnökségi ülésére és elmagyarázta a nehézfelfogásúaknak: kuva jó lenne elkerülni a látszatát is mindenféle kollaborációnak a Fidesszel. Ha már a miniszterelnök-jelölti programjában is emellett állt ki. Ezt nem hiszem el, baszki, hogy a demokratikus (vagy magát ekként definiáló) ellenzék legnagyobb pártja még mindig azt hiszi, hogy a demokráciában működő szabályokat egy alighanem nemdemokráciában is alkalmazni lehet és érdemes.
Nem, bazmeg, nem lehet, és nem is érdemes. Kivéve akkor, ha az MSZP az a párt, amely álellenzékiségével a továbbiakban is hatalomban kívánja tartani az országot kifosztó maffiát, amennyiben tiszta haszon számukra, hogy a lehulló morzsákból ők is elvegetálnak az idők végezetéig. Nekem aztán kurvára senkim Botka László, de kötve hiszem, hogy bárkit érdekelne az MSZP jelenlegi vagy potenciális szavazói közül, hogy a Fidesz rábólintott esetleg az MSZP számára kedvezőbb hirdetési környezetet teremtő javaslataira, amikor ennek nyilvánvalóan az az ára, hogy a Fidesz egyedüli komolyan vehető ellenfele a Jobbik lesz.
Már tegnap, amikor Tóth Bertalan frakcióvezető elmagyarázta az MSZP pompás javaslatcsomagjának történetét (elővettek egy régit, leporolták, mert ősszel be akarták terjeszteni, de ha már így alakult, akkor benyújtották és elküldték mindenkinek, hogy péntekig legye idő elmélkedni rajta) eldobáltam az agyvelőmet és hajlottam arra, hogy én tényleg a büdös életben nem akarok hallani többé erről a pártról. Az egészen szürreálisan elmebeteg állapot, hogy – fizessenek a gazdagok ide vagy oda – miközben arról próbálják meggyőzni az apátiában fetrengő, ámde potenciális választókat, hogy megváltoztak, figyelnek, értik az egyszerűagyú polgár kínkeservét, hogy elszámoltatják a korrupt bűnbandát, a következő pillanatban már valami egészen bizarr módon kokettálnak azokkal, akik semmibe vesznek mindent és mindenkit.
Hogy lehet az, hogy nem bírnak következetesen, pártként viselkedni és ha már Botkát bízták meg a miniszterelnök-jelöltséggel, akkor legalább hírből miért nem ismerik azokat a nagyvonalakat, amelyek mentén kommunikál, amelyeket felvállalt?
Hogy lehet, hogy nem magától értetődőség és evidencia, hogy ha pár napja közös ellenzéki fellépéssel megakadályozták ennek a hányadék bosszútörvénynek az elfogadását, akkor nem táncolunk vissza, nem alkudozunk, nem egyezkedünk, nem csinálunk segget a szánkból? Akkor sem, ha történetesen a javaslatunk megáll a lábán.
Mert a Fidesz, mint demokatikus, korrekt párt viszont nem áll meg a lábán. Mert a Fidesznek soha nem jött össze eddig sem, hogy kompromisszumot kössön az állítólagos jó ügyek érdekében. A Fidesznek csak a saját kurva, hatalmi érdekei léteznek, amelyek miatt időnként rájön, hogy nem egyedül ül a parlamentben és szüksége van mások szavazataira is. De az, hogy utána miként játssza ki ellenfeleit egymás ellen, miként tesz magasról a megállapodásokra, arról lexikonnyi tanulmányokat lehetne írni, ha lenne értelme.
Szóval nem tudom, ki hogy van vele, de én azt hiszem, hogy ha az MSZP egyes vezetőiben egyáltalán felmerült a kérdés, hogy feltételekkel ugyan, de megszavazzák a Fidesznek, amit akar, számomra újfent több, mint elégséges érv amellett, hogy pontosan kivel állunk szemben. Az MSZP ennyi idő után sem érti, hogy elvi kérdés, hogy a Fidesszel nem paktálunk le, hogy nincsenek bocsánatos kivételek ez alól és hogy nem próbálunk – a demokrácia eszköztárát magunk előtt tolva – úgy tenni, mintha konszolidált demokráciában élnénk. Még akkor sem, ha Simicska a büdös életben nem fogja felajánlani a plakáthelyeit Botka Lászlónak. Mert amekkora fasz, inkább ránkszabadítja a Jobbikot.
Persze az is további kérdés, hogy Botka László miniszterelnök-jelölt elvi alapon nem tartja helyesnek a Fidesszel való együttműködést, vagy egyszerűen most úgy értékelte, hogy ebből semmiképpen nem lehet jól kijönni. Mindegy is, a lényeg, hogy pénteken kiderül, a pártfegyelem működik-e és mire lesz elég. Ha az MSZP nyaraló honatyái-anyái miatt megy át esetleg a lex csicska, akkor végül is felesleges volt ez az egész felhajtás. Abból aztán végképp nem fognak jól kijönni. Bár ha nem is akarnak, akkor végképp mindegy.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.