Figyeld, erős, büszke, európai jogállamban élő kedves olvasó!
Az elmúlt héten a kormány közpénz-faliújságja X napon megírta, hogy Orbán pixisből kiesett kollégiumi szoba- és elvtársa cégeivel (két darab) gáz van , úgyhogy őjólértesültségük szerint költségvetési csalás gyanúja miatt a Tállai-féle NAV nyomozást indított ellenük.
Az illető X napon a cégek egyike még semmiféle vizsgálatról nem tudott, amiről a kormányfelszopó lap már igen. Eszmei pillanatban a cég mindössze annyit tud, hogy a következő hét csütörtökén adóhatósági rutinellenőrzésre számíthatnak.
Ehhez képest a csütörtök előtti hétfőn fegyveres nyomozók rohanják le a céget, kvázi házkutatást végeznek, és olyan jól érzik magukat, hogy éjfél utánig keresnek-kutatnak a jobbikos plakátkampányt megelőző időszak dokumentumai után.
Jobbikos számlákat sajnos nem találnak a papírok között. A cég ügyvédje szerint ugyan áprilisban már megjelentek a Jobbik hirdetései a Mahir felületein, számlák és áfabevallási kötelezettség viszont a teljesítés után hónapokkal később keletkezik.
A történet lényegét a Simicska másikpatásördög Lajos cégének közleménye foglalja össze:
„A Mahir Cityposter beszédesnek tartja, hogy az ellenőrzéskor a hatóság eltért a bevett gyakorlattól: a bűnügyi igazgatósági eljárás már azelőtt megindult, hogy megkezdődött volna az azt esetlegesen megalapozó adóhatósági ellenőrzés. A vizsgálat tényéről ráadásul előbb tudott a sajtó, mint az érintett cég, sőt volt, ahol már az eljárás eredményét is megelőlegezték. A Mahir Cityposter panasszal élt a házkutatás ténye és módja ellen.”
Bevallom, kurva nehezemre esik elvonatkoztatni Simicska Lajos személyétől, de megpróbálom, mert ez lenne a lényeg. Annak ellenére is, hogy ezt a példás manővert, amit itt látunk – a sors iróniája – éppen Simicska Lajosnak köszönhetjük, köszönheti a Fidesz és mivel ezúttal ő áll a másik oldalon, köszönheti őokossága is. Nem hiába ő volt az egész bűntársulat legbölcsebb tagja.
Keserű érzések kerülgetik az embert ama felismerés nyomán, hogy a politikai hatalomhoz közel álló szennylap hamarabb szerez tudomást egy büntetőeljárás elindításáról, mint maga az érintett. Dehát nem oly régen pont fordítva volt ez, ugye, drága Lajosom? Amikor még nem a Magyar Időkön, hanem Magyar Nemzeten keresztül gyakorolta a hatalmat a kormány, amikor a Magyar Nemzet volt minden sajtóorgánumok legtájékozottabbja és leghamarabb legjobban értesültje. Akkor Simicska Lajos cégei teljes jogbiztonságban gyarapodhattak a Simicska Lajos kútfejéből kipattant használati utasításnak megfelelően. Ha viszont és tehát Simicska Lajos személyét zárójelbe teszem, ez az ábra pontosan annyira elborzasztó, mint az Ökotárs Alapítvány miniszterelnökség általi szájbatekert vegzálása.
Igen, kirázza az embert a hideg – Simicskán innen és túl – ama felismeréstől is, hogy a bármilyen típusú, akár fegyveres ellenőrök általi vegzálást immár semmiféle vizsgálatnak nem kell megelőznie, nem szükséges a kellő megalapozottság ahhoz, hogy bárkire rárúgják az ajtót, aki a kormány ellenében szívja a levegőt e kies hazában.
És igen, leginkább vegyes érzések kerítik hatalmába az embert, ha arra gondol, hogy a minden kétséget kizáróan soha nem igazolt, ám nem is cáfolt, úgynevezett hosszú bájtok éjszakájának kitervelőjét, a NAV (akkor még lánykori nevén: APEH) egykori elnökét most pontosan az a rendszer falja fel, amelyet ő hívott életre. Amely Simicska Lajos nagyszerű ötletétől vezérelve úgy épült fel, hogy az úthenger elve alapján mindenkit eltaposson, aki nem lojális és nem a maffia érdekeit szolgálja.
Én nem tudok olyan nagyvonalú lenni, mint a G-nap utáni, teljesen kicserélődött Simicska Lajos emberei, alkalmazottai, hogy el tudnám felejteni: ezt a nagy rakás szart elsősorban neki köszönhetjük. Ez Simicska életművének egy nagyon markáns szelete. Hogy ennek az országnak ma egyre kevesebb köze van Európához, a jogállamisághoz és a demokráciához, Lajosunk mesteri alkotása, csak éppen a dühöngő, elszabadult kollégiumi szobatárs most őt gyomrozza és fekteti az úthenger lánctalpa alá (az úthengernek egyáltalán nincs lánctalpa, de legalább jól hangzik).
Az az ország, ahol a miniszterelnök utasítására indítanak büntetőeljárásokat – akár cégekről, akár civil szervezetekről, akár Zagyva Gyulákról van szó -, az egy rothadó pöcegödör. Moszkva külvárosa. Amit egyelőre még az különböztet meg Putyin virágzó rezsimjétől, hogy Lajost csak gazdaságilag teszik tönkre és nem a böriben törik meg. Attól még persze a rendőrautók hátsó üléseivel jó lesz vigyázni.
Azoknak mondom, akik most is a kezüket dörzsölgetik, hogy a milliárdos oligarchára végre lesújt igazságos Viktor: teljesen irreleváns, hogy az országlakók közpénzén zsírosodott, kegyvesztett, de egy negyedszázadon keresztül vérfideszes Simicskáról van szó, vagy a névtelen Gipsz Jakabról. Ha valakinek nem jön be a pofája, ha túl jól megy a cége, ha szarul megy a cége, ha rossz helyen van a cége, ha megtetszik a cége, akkor bármi lehet. Legfeljebb – ha nincs közvetlen köze a Fidesz politikai ellenfeleihez, mint ahogy a fenti ábra mutatja -, akkor a Magyar Idők nem szellőzteti meg a dolgot előre.
Az most majdnem mellékes (amúgy kurvára nem), hogy a hatóságokat teljesen hidegen hagyja a naponta százmilliókkal dráguló vizes vébé körüli gazemberség, a Lölö mester Puskás Akadémiáján keresztül tao formájában lecsapolt költségvetési pénzek, és úgy általában a jogászbűnözők adófizetői pénzekkel visszaélő, csilliárdos zsírosodása. A lényeg, hogy borongós, sötét kép ez egy elkártyázott országról, ahol putyini mintára, az állami szervek/hatóságok bunkósbotként funkcionálnak a politikai hatalom kezében, amelynek segítségével ellehetetlenítik, megsemmisítik politikai ellenfeleiket és bárkit, akiről úgy vélik, útjukban áll.
Amúgy szóljon már valaki a retardált barnanyelvű kontingesnek: abból, hogy nem találták meg azt, amiért odamentek (a szájbakúrt jobbikos számlákat), a világon semmi nem következik. A plakátok kint vannak, a szolgáltatás teljesítése folyamatban van, ergo nincs mit keresni. Mikor lezárul a művelet, akkor majd lesznek számlák, és majd akkor lehet üvöltözni, hogy a Fidesz agya, mindannyiuk legokosabb Lajosa megrövidítette a költségvetést, vagy sem.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.