Május 2,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Sokan nem tudtak, vagy talán nem akartak tudni erről a valóságról

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 41,556 forint, még hiányzik 2,958,444 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Lehet óriásplakátok nélkül élni? Grenoble hamarosan választ adhat erre a kérdésre.

Még évekkel ezelőtt Sao Paulo városának lett abból elege, hogy minden utcasarkon és házfalon reklámokat voltak kénytelenek bámulni. Elhatározták hát, hogy tesznek valamit a dolog ellen. A városvezetés megkezdte az emberek mindennapjait behálózó óriásplakátok eltüntetését. A feladat nem bizonyult egyszerűnek, ugyanis a metropolisz utcáit és tereit több tízezer, olykor háztömb méretű óriásplakát borította, megváltoztatva ezzel az utcák képét. Ugyan az évek során úgy döntött a város, hogy szükség van néhány reklámfelületre, a mentalitást azonban sikerült megváltoztatniuk. Sao Paulo buszmegállóiban ma már interaktív, internetezésre is használható reklámfelületek szolgálják ki a buszra várakozókat.

Grenoble volt Európa első olyan városa, amely szerette volna ugyanezt a szemléletet a magáévá tenni. A városnak elege volt a hatalmas, látképet tönkretevő plakátok százaiból. A polgármester ezért betiltotta az óriásplakátok kihelyezését, valamint eltüntette a már meglévő több száz hirdetőtáblát. Helyükre fákat ültettek, és közszolgálati információkat közlő táblákat helyeztek. A változás oka a zöld párt helyi választásán megszerzett győzelme volt, akiknek egyik ígérete a reklámok eltüntetése volt a város utcáiról.

Grenoble nem az egyetlen francia város, ahol küzdenek a hatalmas reklámok ellen. Etienne Lavie, párizsi művész egy érdekes ötlettel állt elő. Digitálisan telerakta a várost klasszikus festők műveivel. Megmutatta, milyen is lenne, ha nem Adidas, vagy Sony reklámok köszönnének minden utcasarkon, megmutatta, hogy városunk tereit fel lehetne használni jobb dolgokra is, mint a pénzszerzés. Gondoljuk csak el, ha Állítsuk meg Brüsszelt helyett Munkácsy vagy Csontváry festmények köszönnének vissza a nagyobb tereken? Ha a folyamatos kormánypropaganda és vásárlásra buzdítás helyett valamit hasznosat, érdekeset mutatnának azok az oszlopok, táblák?

shut_out_of-school

A hatalmas plakátok és hirdetőtáblák nem csupán zavaró tényezői egy reggeli sétának. Akarva-akaratlanul is befolyásolnak bennünket, az utcák háttérképei lettek. A nagyvállalatok bevásárolták magukat az emberek mindennapjaiba. Ameddig az interneten, újságokban és TV-ben megjelenő reklámokat valamilyen szinten képesek vagyunk megválasztani, addig az utcai plakátok és hirdetőtáblákat képtelenek vagyunk. Ha akarjuk, ha nem, azok bizony ott vannak.

Térjünk vissza Sao Paulohoz, a metropoliszhoz, mely a világ első városa volt, ahol illegális lett a hirdetőtáblákat használata. 2007 január elsején arra ébredt 11 millió ember, hogy ami órákkal korábban még életük szerves része volt, mára már illegális. A város polgármestere vizuális szennyezésnek minősített levetetett több, mint 15 000 hirdetőtáblát a város épületeiről. Sao Paulo napok alatt változott meg, lerántva a leplet korábban láthatatlan problémákról. A nemrég még hatalmas vállalatok által szponzorált felületek eltüntetésével egy teljes nyomornegyed került az emberek szeme elé. Egy olyan nyomortelep, melynek létezéséről sokan egyszerűen nem is tudtak, nem látták.

Miután megszabadultak a hatalmas fém szerkezetektől, egy teljesen más Sao Paulo tárult az emberek szeme elé. A korábban Sony vagy Adidas reklámok mögötti emberi sorsok újra láthatóvá váltak a  szemlélők számára. A koreai negyed cégei ugyanis illegális bolíviai munkavállalókkal töltik meg gyártósoraikat, akik alacsony béreik miatt kénytelenek a munkahelyükön aludni. Ezek a munkások pedig a hirdetőtáblák eltűnésével láthatóvá váltak az utcán sétálók számára. Sokkolta a város lakóit, mivel sokan nem tudtak, vagy talán nem akartak tudni erről a valóságról.

Felmerül persze a kérdés, anyagilag megéri-e?Kik járnak ezzel jól? Az ezzel foglalkozó cégek nyilván nem repesnek örömükben a hírek hallatán. Felháborodásuknak itt-ott hangot is adnak, de ez nem igazán befolyásolja a döntést. Ha valakinek csökken a bevétele, azt értelemszerűen nem fogja szeretni, ugyanakkor ha a külső szemlélő szempontjából nézzük, a fogadtatás egyértelműen pozitív. Sao Paulo városa örül a döntésnek, mert visszakapta a városuk az igazi arcát. Párizs és Grenoble is örömmel fogadta a döntést, megmutatva, erre is van igény. Lehet, hogy anyagilag veszteséget okoz sokaknak, de a városok polgárainak nem feltétlenül.adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.