NEHAZUGGY

Sokan nem tudtak, vagy talán nem akartak tudni erről a valóságról

Lázár Gergő | 2017. Május 27, Szombat | 13:55

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,629,337 forint, még hiányzik 370,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Lehet óriásplakátok nélkül élni? Grenoble hamarosan választ adhat erre a kérdésre.

Még évekkel ezelőtt Sao Paulo városának lett abból elege, hogy minden utcasarkon és házfalon reklámokat voltak kénytelenek bámulni. Elhatározták hát, hogy tesznek valamit a dolog ellen. A városvezetés megkezdte az emberek mindennapjait behálózó óriásplakátok eltüntetését. A feladat nem bizonyult egyszerűnek, ugyanis a metropolisz utcáit és tereit több tízezer, olykor háztömb méretű óriásplakát borította, megváltoztatva ezzel az utcák képét. Ugyan az évek során úgy döntött a város, hogy szükség van néhány reklámfelületre, a mentalitást azonban sikerült megváltoztatniuk. Sao Paulo buszmegállóiban ma már interaktív, internetezésre is használható reklámfelületek szolgálják ki a buszra várakozókat.

Grenoble volt Európa első olyan városa, amely szerette volna ugyanezt a szemléletet a magáévá tenni. A városnak elege volt a hatalmas, látképet tönkretevő plakátok százaiból. A polgármester ezért betiltotta az óriásplakátok kihelyezését, valamint eltüntette a már meglévő több száz hirdetőtáblát. Helyükre fákat ültettek, és közszolgálati információkat közlő táblákat helyeztek. A változás oka a zöld párt helyi választásán megszerzett győzelme volt, akiknek egyik ígérete a reklámok eltüntetése volt a város utcáiról.

Grenoble nem az egyetlen francia város, ahol küzdenek a hatalmas reklámok ellen. Etienne Lavie, párizsi művész egy érdekes ötlettel állt elő. Digitálisan telerakta a várost klasszikus festők műveivel. Megmutatta, milyen is lenne, ha nem Adidas, vagy Sony reklámok köszönnének minden utcasarkon, megmutatta, hogy városunk tereit fel lehetne használni jobb dolgokra is, mint a pénzszerzés. Gondoljuk csak el, ha Állítsuk meg Brüsszelt helyett Munkácsy vagy Csontváry festmények köszönnének vissza a nagyobb tereken? Ha a folyamatos kormánypropaganda és vásárlásra buzdítás helyett valamit hasznosat, érdekeset mutatnának azok az oszlopok, táblák?

shut_out_of-school

A hatalmas plakátok és hirdetőtáblák nem csupán zavaró tényezői egy reggeli sétának. Akarva-akaratlanul is befolyásolnak bennünket, az utcák háttérképei lettek. A nagyvállalatok bevásárolták magukat az emberek mindennapjaiba. Ameddig az interneten, újságokban és TV-ben megjelenő reklámokat valamilyen szinten képesek vagyunk megválasztani, addig az utcai plakátok és hirdetőtáblákat képtelenek vagyunk. Ha akarjuk, ha nem, azok bizony ott vannak.

Térjünk vissza Sao Paulohoz, a metropoliszhoz, mely a világ első városa volt, ahol illegális lett a hirdetőtáblákat használata. 2007 január elsején arra ébredt 11 millió ember, hogy ami órákkal korábban még életük szerves része volt, mára már illegális. A város polgármestere vizuális szennyezésnek minősített levetetett több, mint 15 000 hirdetőtáblát a város épületeiről. Sao Paulo napok alatt változott meg, lerántva a leplet korábban láthatatlan problémákról. A nemrég még hatalmas vállalatok által szponzorált felületek eltüntetésével egy teljes nyomornegyed került az emberek szeme elé. Egy olyan nyomortelep, melynek létezéséről sokan egyszerűen nem is tudtak, nem látták.

Miután megszabadultak a hatalmas fém szerkezetektől, egy teljesen más Sao Paulo tárult az emberek szeme elé. A korábban Sony vagy Adidas reklámok mögötti emberi sorsok újra láthatóvá váltak a szemlélők számára. A koreai negyed cégei ugyanis illegális bolíviai munkavállalókkal töltik meg gyártósoraikat, akik alacsony béreik miatt kénytelenek a munkahelyükön aludni. Ezek a munkások pedig a hirdetőtáblák eltűnésével láthatóvá váltak az utcán sétálók számára. Sokkolta a város lakóit, mivel sokan nem tudtak, vagy talán nem akartak tudni erről a valóságról.

Felmerül persze a kérdés, anyagilag megéri-e?Kik járnak ezzel jól? Az ezzel foglalkozó cégek nyilván nem repesnek örömükben a hírek hallatán. Felháborodásuknak itt-ott hangot is adnak, de ez nem igazán befolyásolja a döntést. Ha valakinek csökken a bevétele, azt értelemszerűen nem fogja szeretni, ugyanakkor ha a külső szemlélő szempontjából nézzük, a fogadtatás egyértelműen pozitív. Sao Paulo városa örül a döntésnek, mert visszakapta a városuk az igazi arcát. Párizs és Grenoble is örömmel fogadta a döntést, megmutatva, erre is van igény. Lehet, hogy anyagilag veszteséget okoz sokaknak, de a városok polgárainak nem feltétlenül. adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!