Kétszáz ötven misit elteszek, aztán ugatok

bayer

Két mélymagyar beül a tévéstúdióba és leckét ad mindenkinek. Főleg a hígmagyaroknak, mert az ő erkölcsi tartásuk példaértékű a kormánypárti körökben. Igen, Bayer Zsoltról és Németh Szilárdról van szó, ők a zászlóvivői a kormánypártok szellemiségének.

Mindjárt kezdésnek az ózdi jobbikos polgármesterről csacsognak mosolyogva, aki a két feddhetetlen erkölcsiségű mélymagyar szerint minimum korrupt, amennyiben úgy kezel egy közbeszerzést, mintha az a saját beruházása, vagy inkább saját üzleti vállalkozása lenne. Túlárazás merül fel, korrupció, hivatali visszaélés, visszaosztott 10 százalék. És a határtalan felháborodás, hogy hiszen ilyen elő nem fordulhat, felháborító, érthetetlen és vérlázító.

Ami – amennyiben igaz a vád és a jobbikos polgármester korrupt – teljesen igaz. Fel kell tárni az ügyet, ki kell vizsgálni, amennyiben valóban bűncselekmény történt, akkor feljelentést tenni, bíróság elé vinni a szereplőket.

A beszélgetés tizedik percében már csak röhögni tudok. És nem csak azért, mert annyira jó a humora a szereplőknek, hanem mert ezen csak röhögni lehet és meggyőződésem, hogy röhögni kell. Mert azt mégsem lehet rezzenéstelen arccal nézni, ahogy a Fidesz lúdtalpas vasökle, a rezsibirkózó, aki a kormánypártban szopta fel magát a valakiségig Simicska Lajos milliárdos vállalkozóról böfög. Arról a Simicskáról, aki negyed századig építette a Fideszt, aki nélkül Orbán Viktor zugügyvéd lenne valahol. Talán éppen ott, ahol Németh Szilárd biztonsági őrként pompáskodna.

Nem vagyok ugyan túlságosan nagy véleménnyel a képernyőn villogó két alakról (tudom, sokkal okosabbak ők, mindenki sokkal okosabb, Kósa Lajos is sokkal okosabb – a televízióban szokták bizonygatni nagyon bölcs politológusok, újságírók és elemzők -, csak ezt a szerepet kell alakítaniuk), de azt még róluk sem hiszem el, hogy tükörben borotválkoznak. Szerintem vakon, csukott szemmel, mert nem létezik, hogy képesek lennének szembenézni önmagukkal.

A tizenötödik percben sikerül elérni a magmát. Bár nekem nem szokásom (lusta vagyok hozzá), most mégis leiratozom a beszélgetés egy kis részletét:

BZs: – Nemrég jelentette be a… hogy visszavonul majd a politikától, az LMP-s, három nevű, mindig elfelejtem a nevét… képviselőjük, benn ül a parlamentben…

NSz: – Igen?

BZs: – Aki egyébként gazdálkodó.

NSz: – Ja, igen. Nagyhangú ember, igen.

BZs: – A nagyhangú ember, aki ott… hogy hívják? Neked se jut eszedbe.

NSz: – Nem lényeges.

BZs: – Mindegy. Majd eszembe jut… már Cavintont kell szednem. Csak azért hoztam őt szóba, mert a földtörvény kapcsán ugye ő is ugyanazt a hisztit leverte és le is veri azóta, hogy micsoda szörnyűség…

NSz: – Veszi fel a tízmilliókat! Tehát bocsánat, családi gazdálkodó…

BZs: – Most írtam meg! Csak a kis családi cégei, meg a fele…kedves felesége családi cégein keresztül (közben Németh Szilárd röhögcsél, ami önmagában is ijesztő látvány) az elmúlt években több, mint 250 millió forintot vett föl.

NSz: – Az nem kevés.

BZs: – Kettőszáz ötven millió forintot, kettőszáz ötvenet, miközben jár a pofája, hogy ez micsoda szemét rendszer és csak a nagyoknak kedvez. Ja, hát kétszáz ötven misit elteszek, aztán ugatok, hát ez a legjobb.

NSz: – Hát…ööö… ez jól látható.

No. Sallai R. Benedekről makogott ez a két kőbunkó. Bayer Újságíró Zsolt, aki olyan felkészült, mint szokott, de amúgy sem terheli a néhány agysejtjét mindenféle nevek megjegyzésével. És Németh Szilárd rezsibirkózó, aki hogy is tudná megjegyezni annak a nevét, akivel egy parlamentben ücsörög. Sallai R. Benedek nevét nem tudja ez a két pöcegödörbúvár mélymagyar, de azt igen, hogy ez százmilliókat vesz fel! Százmilliókat! És pofázik!

Eszemfaszom megáll! Ez a beszélgetés a kormány leglényegét mutatja meg, ez a két ember pedig hűen reprezentálja azt, amit jelenleg kormánypárti politikának nevezünk. Két felkészületlen, fogalmatlan pávián beül egy stúdióba és szemrebbenés nélkül hazudnak bele a kamerába. Azt kommunikálják a hozzájuk hasonlóan fogalmatlan, de jóval tudatlanabb és tájékozatlanabb, minden kürtszóra harci merevedésbe zuhanó híveknek, hogy a kormány, a magyar emberek, a mindenki pénzéből a nagypofájú LMP-s képviselő kap egy csomó támogatást (kegyből, vagy kicsit törvénytelenül is, a hallgatás fejében), amit tulajdonképpen meg sem érdemel. És pofázik. És ugat. A százmilliók ellenére.

Miközben az van, hogy Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök, biogazdálkodó. A saját gazdaságát irányította már azelőtt is, hogy a parlamentbe került. Miután benne él, látja, ismeri a vidék problémáit. Az emlegetett pénz nem kormányzati adomány, hanem uniós forrás, az agráriumban jól ismert támogatás. Ehhez a kormánynak, külön Németh Szilárdnak és Bayer Zsoltnak a világon semmi közük nincsen.

A két díszparaszttal szemben Sallai pontosan tudja, mik a gazdálkodók problémái és szót emel a visszásságok, a fideszes politikusfeleségek, rokonok és mészároslőrincek csillapíthatatlan földéhsége ellen. Ugyanis Sallai – szemben L. Simon fitneszedző feleségével, Orbán Viktor feleségével és hosszasan lehetne sorolni – nem a mások letaposásával kíván érvényesülni, hanem munkával. Gazdálkodással. És politikusként azzal, hogy beszél a bajokról.

Ez a néhány perc a videón tökéletesen jellemzi a mai magyar kormány és a kormány végbelében élősködő szolgák működésének mechanizmusát. Csúsztatás, hazugság, célozgatás, görénység. Én nem tudom, kiket céloz ezzel a Fidesz, kik lehetnek a szavazói. Azt tudom, hogy értelmiségiek nem, bérből és fizetésből élők nem, gazdálkodók nem. Tehát általánosságban vett adófizetők nem. Egyszóval az adófizetők pénzéből rabolják ki és szívatják az adófizetőket. Ügyes.

Végül itt a videó, ha valaki meg szeretné csodálni:

adomany-1