Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Az embertelenség fáj, az érzéketlenség, a kegyetlenség

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szaporodjatok és sokasodjatok, mert az az ország érdeke! Ezt óbégatja a miniszterek elnökétől kezdve a ránézésre is heveny impotenciát okozó Kövér-Németh duóig mindenki, miközben ártunk és ormányunk páros lábbal tapos mindazokon az idős embereken, akik valamilyen okból magukra maradtak.

Miközben üvöltve buzdítanak a gyermekvállalásra, tétlenül nézik végig, hogy azok, akik végigdolgoztak egy hosszú életet, most hogyan haldokolnak a legnagyobb nyomorúság közepette, sokszor ellátatlanul, betegen, magányosan.

Orbán és bűnsegédei – miközben véresre püfölik a horpadt mellkasukat, hogy ők aztán mennyit tesznek a családokért – a legaljasabb, legmocskosabb módon bánnak az öregekkel, betegekkel, sérültekkel. És leszarom, hogy Gyurcsány, Soros, Brüsszel, migránsok.

Az a helyzet, hogy tudok róla, nem újdonság, mégis pofán csapott, amikor olvastam az adatokat. Hogy mennyi ember marad idős korára ellátatlanul, hogy hányan várnak egyetlen megüresedő idősotthoni helyre. És hányan várnak hiába. És hányan nem tudják kivárni. Ráadásul ezek nem a valós számok, mert sokkal többen vannak, akiknek szükségük lenne szociális ellátásra, jórészt idősotthoni ápolásra, de nem jutnak hozzá. Nincs hely. Nincs pénz és főleg nincs akarat arra, hogy méltó, emberséges körülmények között érhessenek útjuk végére azok az idős emberek, akiknek nincsenek hozzátartozóik és nincs pénzük megfizetni a megfelelő ellátást.

Még annak is éveket kell várnia, aki a legolcsóbb, önkormányzati fenntartású idősotthonba szeretne bekerülni. Mert a legolcsóbb és havonta több, mint százezer forint gyógyszerekkel együtt. És bizony rohadtul vastagon fognak ám azok a ceruzák. Benne vagyok, tudom. A havi ellátás – most emelték – 90 ezer körül van, a gyógyszerek… mesélhetnék. Fogok is. Csak azért, hogy aki olyan szerencsés, hogy nem lát bele a szociálisan kurvára érzékeny kormány habzó-nyálzó jótékonykodásába, legalább sejthesse, mi a valóság a nemzeti mázzal nyakon öntött propaganda mögött.

Itt van a kezemben egy számla, alig 25 500 és az apró. Kórházi ellátásra volt szükség, a kórház küldi az otthonnak a számlát a felhasznált gyógyszerekről, az otthon meg a hozzátartozónak. Beteszem ide, mert úgysem hinné el, aki nem látja a saját szemével. Nem csoda, én sem hinném. Különösen azok figyelmébe ajánlom, akik az utcán üvöltöttek a háromszáz forintos vizitdíj miatt és azóta is roppantul elégedettek, amiért sikerült meggátolni a dolgot.szamla

Igen, az aláhúzott tétel az, aminek látszik. Gyógyszeres üveg és kupak. De fizettem én már fecskendőért, infúziós tasakért és a fene tudja miért is. Ami nem gond. Vagyis de, azonban mi van azokkal, akiknek nincsenek hozzátartozóik, vagy vannak, de nem tudnak hozzájárulni a költségekhez? Például azért, mert maguk is segítségre szorulnak.

Elárulom: ők azok, akik közel három és fél évig várnak egy olyan idősotthoni helyre, amelyik szociális rászorultság alapján, akár ingyenesen is hozzáférhető. Ilyen hely nagyon kevés van és – bár törvény írja elő, hogy nem lehet a bekerülés feltétele az anyagi helyzet – még azok is sokat várnak, akik fizetni tudnak. Akik nem tudnak, azok még többet.

80-90 éves emberek egyedül, vagy – ha szerencséjük van – házasságban. Szegénységben, nyomorban. Megfelelő gyógyszerek, megfelelő táplálkozás nélkül. Idős emberek, akik nem tudnak kiállni a jogaikért, nem tudnak a hivatalban kilincselni, nem tudnak még a boltig sem eljutni, sem főzni, sem befűteni, sem tisztálkodni. Öreg emberek, a saját ürülékükbe fagyva télen, kiszáradásra, lassú kínhalálva ítélve nyáron.

Mert nincs hely. Mert 8-9 éve egyetlen egy férőhelybővítés sem volt a rendszerben. Egy 80-90 éves ember, akinek valószínűleg ezernyi baja van, nem tud 3-4 évet várni. Semennyit sem tud. Meghal. Méltatlan körülmények között, nyomorultul, kínok között.

És nem érdekel, hogy mi volt a szocik alatt, Kádár alatt, a honfoglaláskor. Ez itt van, most van. Nem a háború után, amikor a romokból kellett felépíteni az országot, hanem most, amikor olimpiát akart rendezni a kormány, amikor Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 100 milliárd forinttal gazdagodott, amikor Orbán apja és rokonsága milliárdos megbízásokat zsebel be, amikor üveghidat és üresen kongó kisvasutat épít az uralkodó, hogy a gyerekkori traumáit kompenzálja valahogy, amikor százmilliárdok mennek el sikerpropagandára, amikor stadionok épülnek további százmilliárdokért, amikor orosz hitelt veszünk fel és kínai hitelt veszünk fel olyan beruházásokra, amiktől megint Orbán apja és Mészáros Lőrinc gazdája lesz még gazdagabb.

Nem, nem az irigység beszél belőlem, nem a komcsikat sírom vissza, kurvára nem az fáj, hogy nem én vagyok hatalmon, mert soha nem is voltam. Az embertelenség fáj, az érzéketlenség, a kegyetlenség. Ez az egész fos, ami körülvesz minket és ami ellen képtelenek vagyunk felemelni a hangunkat. Az fáj, amivé ez a nyomorult ország lett. Azok az öregek már nem tudják ezt elmondani. Ők csak meghalni tudnak és haláluk, annak embertelen módja mindannyiunk lelkén szárad.adomany-1

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.