Az ördög szolgái processziót
rendeznek a körútakon át
s a gonosz prédikál nekünk,
mikor a jövőt
hisszük látni: a kárhozat
ellopta az Ur köntösét
s megejti hófehér
szüzeit legszebb álmainknak.
Az ördög prédikál nekünk
s beszéde csillogó ragály,
de hát élni kell, és a jó is
csak gonosz
fegyverrel küzdhet az örök
gonoszság ellen: kell a pénz,
és kell rabolni, akárhogyan,
és kell rabolni a jónak is:
kellenek a pokol fegyverei,
hogy védje-vezesse
az igazság szent katonáit –
Óh, kellene már, de az én
keserü lelkem
inkább menekűl a kétségbeesés
tétlen sivatagába:
maga az élet bűn, erőszak
az isten is és
e földön minden mozdulat
ellensége a tisztaságnak.

Szabó Lőrinc