NEHAZUGGY

Mária néni megmondta: ezek Soros pénzéből uszítanak

Tamás Róbert | 2017. Május 17, Szerda | 13:48

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Úgy kezdődött a dolog, hogy megint kínlódás volt a Facebookon. Nem jelentek meg jegyzetek, nekem konkrétan Juhász Péter profilja be sem jött, másnak igen. Nem most kezdődtek az anomáliák, már hónapok óta nem stimmel valami. Nem csak nálunk, más országokban sem. Mintha korlátozna a Facebook egy csomó tartalmat, annak láthatóságát, megosztását. A Szalonnánál nagyságrendekkel nagyobb és jelentősebb portálok is vért izzadnak, drámaian zuhant az olvasottságuk. Olyanra is sikerült ráakadni kutatás közben, amelyik gyakorlatilag két hét alatt elveszítette az olvasóit, tönkrement. Kuka.

A mai új jelenség volt, elkezdtünk kutatni, hátha valaki tudja a megfejtést. Így kerültünk a 888.hu-ra, egy ilyen témában íródott cikkre. Onnan már csak egy görgetésre volt a rólunk szóló eszmecsere. Mert a kommentelők valamiért a Szalonnáról csacsogtak a cikk alatt. Egy csomó mindent megtudtunk magunkról, amiről eddig fogalmunk sem volt. Miután látható módon izgatja az emberek fantáziáját a dolog, igyekszem megválaszolni a felmerült kérdéseket. Azért nem a 888-on, mert sokakat érdekelhet, akik nem feltétlenül olvassák azt az oldalt. Igaz, hogy néhányszor már elmondtuk, miből és hogyan működünk, de aki nem olvasta, annak a lelkében ne maradjon űr.

Bizony ki. Minden tiszteletünk mellett az éltes Mária néni irányában, de kitiltunk minden olyan hozzászólót, aki a kommentelőtársait gyalázza vita, vagy érvek helyett. Aki nem ért egyet a cikkben leírtakkal, vagy a többi olvasóval és vitatkozik (akár erősebb kifejezéseket is használva), azt nem moderáljuk, aki személyeskedik, trollkodik, azt gondolkodás nélkül. Akár a törzsolvasóink kommentjét is szívfájdalom nélkül töröljük, ha például Orbán Viktor vélt, vagy valós cigányságát hangoztatja, vagy másvalaki zsidóságában látja a bajok forrását. Ezeknek a megnyilvánulásoknak nincsen köze a szólás szabadságához. Azt védjük minden erőnkkel, a személyeskedést, rasszizmust, antiszemitizmust pedig irtjuk. Ez van.

És akkor jön a fő kérdés, kinek dolgozunk és főleg milyen forrásból. Nyugi, ezt is meg lehet tudni itt, csak végig kell pörgetni a hozzászólásokat. Kigyűjtöttem párat.

Kimaradt pár lehetőség, de a zsidó-náci mindent visz. Azonban a fő kérdés még mindig megválaszolatlanul fityeg a levegőben.

A magyar kormány, az. Egyébként a sok okosság között ott a válasz is, még akkor is, ha iróniát vélek felfedezni benne.

És egy utolsó komment, aztán elmondom (nem először), mi a helyzet.

Akkor most elmondom, sokadszor. Két évvel ezelőtt néhányan úgy döntöttünk, hogy nem hallgathatunk tovább, tenni kell valamit, ha szeretnénk egy normális demokráciában élni. Volt, aki már addig is hallatta a hangját a saját blogján és volt, aki nem. Körülbelül fél év előkészület után (amit munka mellett csináltunk), másfél éve elindítottuk a Szalonnát. Saját megtakarításainkból, az adózott jövedelmünkből. Ebből a megtakarításból éltünk nagyjából fél évig, mert úgy gondoltuk, hogy a semmire nem kérhetünk pénzt az olvasóktól, előbb nekünk kell bizonyítanunk.

Körülbelül egy éve felkerült az adomány gomb. Ennek segítségével utalhat nekünk támogatást, aki akar, akinek lehetősége van rá, aki fontosnak tartja. Nem alamizsnát, hanem fizetést a munkánkért. Csak éppen önként teheti ezt, nem a befizetett adójából dönt valaki más úgy, hogy ez egy értékes munka. Akkor is, ha nem az. Az adományok az utolsó fillérig az egyesület számlájára kerülnek. Onnan fizetjük a szerverbélést, a domaint, a szükséges szoftvereket, programokat és eszközöket vásárolunk, például laptopot, ha tönkremegy a régi. És innen fizetünk – számla ellenében – annak, akinek jut, amennyi éppen jut. Villanyszámlát, internet előfizetést mindenki az adózott jövedelméből fedezi saját magának. Az adományokból csináltattuk karácsony előtt a malackás pólókat, amiket aztán elárvereztünk és aminek a vételárát a licit győztese közvetlenül a támogatni kívánt szervezet számlájára utalta.

Fotóért akkor fizetünk jogdíjat, ha éppen futja. Ha nem futja, akkor puszira megy, illetve ingyenesen felhasználható fotókkal dolgozunk. Állandó fotósunk mindenhová a géppel együtt megy (kutyát sétáltatni is) és lekapja, ami a szeme elé kerül. Ebből válogathatunk, így vannak egyedi, jogvédett fotóink. A könyvelőt hivatalosan megfizetjük a mérlegünk elkészítéséért, ellenben nincs adminisztrátor, mindent mi csinálunk. A levelezéstől a korrektúrán át a moderálásig. A webdesign, az informatikai háttérmunka, az alkalmankénti fordítások, de még az egyedileg tervezett logó és a malacka is lelkes támogatók, önkéntesek, barátok munkája.

Annyi pénzünk van, amennyi éppen összejön egy adott hónapban. A bevétel jellemzően 500-1000-2000-5000 forintonként csorog össze. Itt és most is köszönjük mindenkinek, aki fontosnak érzi a Szalonna megmaradását. Bizony minden hónapban izgulhatunk. Szoktunk is. És igen, ritkán nagyobb összegű adományokat is kaptunk. Magyarországról, de Romániából, Angliából, Svájcból és még rengeteg más országból is. Pártoktól, bármilyen – politikai, vagy nem politikai – szervezettől, Sorostól, Gyurcsánytól, Simicskától (bár ő kimaradt a 888-as találgatások sorából) nem. Nincs reklám az oldalon, mert non-profit szervezetként nem lehet, és nem is lenne értelme. Annyi bevétel nem lenne belőle, hogy képesek legyünk fennmaradni, az olvasókat pedig zavarná. Minket is.

A tavalyi évben (ez már hivatalos adat) havi 855 605 forint bruttó bevételünk volt. Kizárólag adományokból, az utolsó fillérig. Ebből fizetjük, amit fizetni kell és ebből – az adók és járulékok befizetése után – él, akinek jut belőle.

Így működünk tehát. Reggel hattól este kilencig dolgozunk, a hét minden egyes napján – jó esetben, mert amikor zűr van, vagy éppen fejlesztjük, átalakítjuk az oldalt és plusz munka van, akkor tovább -, elosztjuk, ami marad a költségek kifizetése után.

Hogy megéri-e? Nem. Anyagilag nem feltétlenül, ha maradunk a szakmánkban, vagy visszük tovább a vállalkozást – ki mit csinált előtte – sokkal biztonságosabban és sokkal jobb anyagi körülmények között szarhatnánk a világra. Egyébként megéri. Mert jelenleg fontosabbnak tartjuk, hogy tegyünk valamit egy olyan országért, amilyenben élni szeretnénk. Tök mindegy, hogy mennyire hangzik mindez álnaiv hülyeségnek, attól még így van. Ameddig azt látjuk, hogy érdemes, mert van remény, ameddig van, akihez szóljunk és ameddig elég sok ember érzi úgy, hogy forintban is kifejezhető értéket jelent számára a munkánk, ameddig képesek vagyunk fenntartani magunkat, addig csináljuk. Abban a reményben, hogy majd befejezhetjük, visszamehetünk a szakmánkba és élhetjük a teljesen hétköznapi életünket, mert lehet, mert nagyjából jól működik az ország, ezért senkit sem érdekel többé a politika, legfeljebb négyévente egyszer. adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!