Ha így haladunk, ebben az országban nem forradalom lesz, hanem polgárháború

MTI Fotó/ Beliczay László MTI Fotó/ Beliczay László

Legszebb öröm a káröröm, mert nincs benne irigység.

Veni, Vidi, Vici (?) – mondhatná a kormány bármely prominens(nek nem mondható) tagja. Célt ért a kormány gyűlöletpolitikája. Bayer nem hiába emleget taknyot és vért, nem viszket feleslegesen Orbán Viktor és „sokaknak” tenyere. Alamuszi uszításuk a megfelelő rétegeknél célba ért. Immáron sokadszor is bizonyítást nyert, hogy a kormány nem a szavazófülkékben kívánja megnyerni a választást, sőt még „saját kopasz” sem kell nekik ahhoz, hogy vér folyjék. Nem szoktam minősíteni senkit, most(antól) megteszem. Elég egy agresszív, buta, tanulatlan „választópolgár” is.

A minap a Kálvin téren egy fentebb jellemzett „választópolgár” a fejében dúló sötétségből felbukkanó „migránsozástól” vezérelve, verbálisan nekitámadt egy pizzázó dolgozójának. Az őt védelmébe vevő nőt pedig tettleg is bántalmazta.

Mit mondjak olyan emberekre, akik egy özvegyet és családját gyalázzák kaputelefonon keresztül, vagy éppen az éj leple alatt matricázzák össze egy politikus feleségének a kocsiját.

Olvasom az ezekhez a hírekhez tartozó hozzászólásokat, főleg a kárörvendéseket és nagyon undorodom. Jó magyar szokássá vált a „legszebb öröm a káröröm, mert nincs benne irigység”. A kormánynak nem is kellett elültetnie a gyűlölködés magvait, mert az bennünk, magyarokban van. Ők csak szorgalmasan öntözték ezeket a magvakat. Elfeledett gyűlöleteket élesztettek fel és szítják e gyűlölet lángjait. Azokat a lángokat, amiket egy felelős vezetőnek elfojtania kellene.

Mindenkinek van ezer és egy érve, hogy ki, miért érdemel verést. Véres, habzó szájjal, remegő ujjakkal ki is okádják ezen véleményüket a neonég alá. Nem egy cikkemhez kaptam én is hideget, meleget, de ez az élet rendje. Elolvastam, tudomásul vettem és nem kívánom szétverni egyik kommentíró fejét sem. Próbálom tiszteletben tartani a véleményét, hiszen alapjába véve béketűrő vagyok. Nem hiszek abban, hogy ököllel érvényesíthetném az igazam, vagy az öklöm lenne a megfelelő érv. Egy dolgot nagyon megtanultam az életben: erőszakkal csak a gyenge jellemű ember érvel.

A jelenlegi magyar kormány ilyen gyenge jellemű, gyáva emberekből áll. Hányan látják, hogy napi szinten veszélyben vagyunk? Büntetik a gyereket, a szüleit szidalmazzák a füle hallatára, mert a szülőknek nem tetszik, amit az országunk, városaink vezetői tesznek a saját hatalmuk és vagyonuk érdekében. Mocskos, erőszakos gondolataikat olvashatjuk nap, mint nap. Minden nyilatkozatukból süt a gúny és a gyávaság. Ők maguk nem kívánnak tenni semmit, nekik elég, ha az arra fogékonyak megteszik helyettük, így az ő kezük tiszta marad. Mit érdekli őket a politikai ellenfél, hiszen annak az ellenfélnek családja van és azt sokkal kényelmesebb gyalázni, alázni. S lám: ez működik.

Eddigi írásaimban igyekeztem mindig a párbeszéd és a kommunikáció fontosságára felhívni a figyelmet. Próbáltam elmondani, hogy meglátásom szerint az esztelen erőszak nem vezet sehová. Nap, mint nap nyelem én is azt a sok szart, amit a kormány a zsebhokitól maszatos kezével a számba gyömöszöl. Elnézem, ahogy az emberek egymást ölik lényegtelen hülyeségeken. Foggal-körömmel védenek egy adott politikust, vagy pártot, miközben vakon, vaskalapos módon minden egyebet elutasítanak. Mikor pedig éppen nem Szent Johannát játszanak, akkor ellátogatnak más pártok Facebook profiljaira köpködni, sarazni, acsarkodni.

A kormánypropaganda célt ért. Az emberek azt teszik, amit Orbán, Habony, Bayer, és a többi mocskos szájú, gyenge jellemű szarházi akar. Hatalmas hangzavar közepette, mélységes rosszindulattól vezérelve megöljük egymást.

Sokan arról beszélnek, hogy Orbán Viktort és bandáját csak forradalom útján lehet eltávolítani. Ha így haladunk, ebben az országban nem forradalom lesz, hanem polgárháború.

Singing Jungleadomany-1