Az a helyzet, hogy ez egy csodálatos ország, fantasztikusan tehetséges politikusokkal és soha nem látott zsenialitású kormánnyal, csak én, szerencsétlen hülye mindent fordítva nézek. A baj velem van, nem mindenki mással. Erre ma jöttem rá. El is mesélem, mi a baj velem.
Itt van például a gödi Topház. Hogy fel voltam azon is háborodva, pedig semmi baj nincs azzal, ha egy tök alkalmatlan vezetőt tesznek oda kormányék, aki ellen már évtizede panaszkodnak a beosztottak – nem egymásnak, az öltözőben, hanem hivatalosan -, egy hasonló intézménytől már ki kellett rúgni, erre kinevezték Gödre. Szóval nem az a baj, hogy egy alkalmatlan embert kineveztek. Az sem baj, hogy olyan kevés ápoló maradt a gödi otthonban (éppenpont az említett vezető miatt mondtak fel rengetegen), hogy egyáltalán nem tudtak volna megfelelően foglalkozni az ápoltakkal, még a legnagyobb jóindulattal sem. Nem is az a baj, hogy csontsovány, retkes, sebekkel borított embereket tudtak fotózni. Hanem az a baj, hogy ez kiderült, hogy ebből ügy lett. Ki a hibás? Naná, hogy az a civil szervezet, amelyik bement és fotózott. Fel is jelentette őket Topház. Pöpec.
Habony Árpád feljelentette a Jobbik nevű pártot egy plakát miatt, amire az volt írva (természetesen Habony markáns arcéle melléföléalá), hogy lop. Mármint Habony. Is. Na, miért lett belőle feljelentés? Azért, mert használták az ismeretlen tanácsadó orcájának képét és ezt ő – mármint a fejszerkezet tulajdonosa – zokon vette. Mert ő nem közszereplő. Azt nem állította, hogy lopni sem szokott. Értjük? Teljesen.
A teljesen, de nagyon Civil Összefosgás Fórumot egyáltalán, de semennyire nem pénzeli a Fidesz – jó, közben kiderült, hogy de, évi 20-40 milliócskával – ellenben például az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. több, mint félmilliárd forinttal szintén támogatja a nagyszerű álcivileket. Itt is mi a hiba? Hát az, hogy az MVM Zrt. szerint az az ötszázmilliócska nem közpénz, hanem az ő saját munkájának a gyümölcse. Na és kinek a tulajdona az MVM Zrt? Mutatom.
Mészáros Lölö mangalicaszerelő és miniszterelnöki szomszéd gennyesre keresi magát az általa tulajdonolt (ha esetleg, fordítom: a tiedé!) lapokban megjelenő állícsukmegbrüsszelet hirdetésekkel, miközben a család minden tagja súlyos milliókat kaszál (pluszban, a hirdetések nyereségén túl) uniós támogatások formájában. Hát nem egy zseniálisan ügyes üzletember? Nem.
Bónuszként itt van nekünk Németh Szilárd, aki megmagyarázta, hogy mi is történt a Kálvin téri pizzériában, amikor az ősmagyar ősbarom nekiugrott a pincérnek, amiért az angolul szólította meg. Az van – Németh Szilárd szerint -, hogy már megint a sorosbérencek provokálják a galamblelkű, vendégszerető jómagyar embert. Ebben az egyenletben az angolul megszólaló pincér a provokátor, a pizzéria tulajdonosa maga Soros György lehet, amennyiben ő fizeti a pincért, az ártatlan áldozat pedig a dúvad módjára üvöltő polgár. Értjük? Nem csodálom, ezt nem is lehet.
Csak annyit kívánok még megjegyezni az utolsó szó jogán, hogy ha eddig valaki nem jegyezte meg a nemzeti mangalicaszerelő, a rezsiharcos, a fő békemenetesek, vagy bármely kormánytag, politikus nevét, az már ne is fáradjon ezzel. Arra a kis időre nem érdemes.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.