Tizenötmilliárdos hazafiasság

A nép (Fotó: Kocsik Árpád) A nép (Fotó: Kocsik Árpád)

Mi történik Franciaországban? – Az antimilitaristák üldözése – Kell a háború, vagy legalább is a háború félelme – A hangos hazafiak mindenütt – rabolni akarnak

(Párizsi levél)

Franciaországban nem egészen váratlanul, de kissé más formában, mint a Dreyfus-ügynél, kitört – „a hazaszeretet”. Egyszerre veszedelmes, eltiprandó, pokoli fajzat lett az antimilitaristák serege, s Hervét talán le is nyakaztatná Clemenceau, ha merné.

Franciaországban se sokan, de máshol éppen kevesen értik meg, mi ütött Franciaország radikális uralkodó polgárságához. Nem egyszerű ok ez, nem könnyen észlelhető, bár végtelenül természetes. A hivatalos Franciaország majdnem bevallottan, a francia polgárság és tőke sejtésesen érezteti, hogy háborútól retteg. Nem Marokkó vagy nem csupán Marokkó s még csak nem is a túl-hatalmas és túl-militáris Németország táplálják ezt a félig komédiás rettegést. A francia tőke attól retteg voltaképpen, amit szükség adtán ő maga fog megcsinálni. A francia tőke retteg a háborútól, melyet esetleg provokálni kész, és az az érdeke, hogy egész Franciaországot átfázassa ezzel a rettegéssel.

Úgy áll tudniillik a dolog, hogy eleddig tizenötezermillió frankot kölcsönzött Oroszországnak a francia tőke. Szó sincs róla, hogy e roppant summából mostanában csak valami is visszaszivárogjon, sőt már eregetik a ballon d’essay-ket némely már megvásárolt francia lapok egy új orosz kölcsön célzatából.

Ezért a francia burzsoák nagy hazafiaskodása, ezért az antimilitaristák őrült üldözése. Ezért a műrettegés a háborútól, s ezért az a szándék, hogy mindenki háborútól rettegjen. Ezért támadt föl újra Oroszország nagy szerelme, s az új, kényszerű, orosz kölcsön miatt ugratják magasabbra mesterségesen az orosz értékeket.

Soha világosabban nem tűnt ki, hogy micsoda galád célokat szolgálhat a „hazafiasság”, mint most Franciaországban. Majdnem arról lehet beszélni, hogy a hazafiasságot a „nemzetközieknek” kell egész Európában rehabilitálni. A feudalizmus, a klerikalizmus s a tőke mind a hazafiasság nevében támadnak a munkás nemzet-társadalmakra. Megmentik újra és újra a hazát, valahányszor saját profitjukat kell megmenteni. Ha háborút nem csinálhatnak, csinálnak háború-félelmet, s bebörtönöznek jámbor rajongókat, hogy a nép elhiggye, hogy veszélyben a haza.

A francia tőkének tizenöt milliárdja úszik, ezért kellenek a háborús hírek, s ezért kell a „hazafiasság”. Majdnem olyan erkölcstelenség ez, mint a magyar uralkodó osztályoké, akiken szintén csak azért tört ki a hazafiasság, azért hirdetnek veszedelmeket, mert bűnös hatalmukat fenyegeti – a nép.

Párizs, október 7.

Ady Endre

Budapesti Napló 1907. október 15.