NEHAZUGGY

Vagy Rogán azért olyan mostanság, mint a mosogatórongy, mert még nem mert szólni Orbánnak?

Molnár Bálint | 2017. Május 3, Szerda | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,627,337 forint, még hiányzik 372,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Természetesen senkinek nem javaslom nyugodt lelkiismerettel, hogy mérget vegyen bármire is. Hát még egy közvéleménykutatási adatsorra. A nap egyik érdekes híre, hogy a Medián szerint félmillió szavazott bukott a Fidesz az elmúlt három hónapban.

Még mielőtt leinnánk magunkat örömünkben: a Mráz Ágostonsámueltöhötömhubaalfonz-féle, kormány seggéből kilógó Nézőpont Intézet szerint, egy másik univerzumban, minden rendben van. Hasít a bajszosszarként becézett és elhíresült államelnök, a gazdapártja nemkülönben. Hogy mindebbe miként sikerült Sorost belekeverniük a propagandát harsogó oldalaknak, azt nem tudom és nem is nagyon érdekel.

Tehát ne igyuk meg a ciánnal feljavított pezsgőt (úgy amúgy se igyuk meg), viszont nézzünk pár érdeklődésre számot tartó pozitív egész számot (ezeket Kósa is felismeri talán), amit a hvg.hu tett közzé.

– Pártpreferenciák a teljes népességen belül (zárójelben a januári, nem zárójelben az április 21-26 közötti állapot):

Fidesz-KDNP: 31 (37)%
Nincs pártja: 31 (32)%
Jobbik: 14 (10) %
MSZP: 9 (8)%
DK: 4 (4)%
LMP: 4 (3)%
Momentum: 2 (1)%
Együtt: 1 (2)%
Párbeszéd: 1 (nem mérhető)%
Kétfarkú Kutya Párt: 1 (1)%
Modern Magyarországért: 1 (nem mérhető)%
Liberálisok: nem mérhető (1)%

– A Fidesz veszteségéből a Jobbiknak jutott a legtöbb (4%), a biztos szavazók 20%-a a Jobbik mögé sorolt be.

– A Jobbikon kívüli ellenzéki pártok össztámogatottsága 23%.

– Áder János 11 (58-ről 47-re), Orbán Viktor 9 pontot (49-ről 40-re) bukott a politikusok népszerűségi listáján. A fideszesek közül január óta csak Balog Zoltán és Rogán Antal (!) javított korábbi helyezésén, mindenki más rontott. Vona Gábor és Hadházy Ákos megítélése ellenben például javult, Botka növekvő ismertsége ellenére nem javított érdemben népszerűségén.

És akkor most mondom a magamét, mellőzöm a győzelmi jelentéseket idéző lelkendezést. Amire szerintem egy dekagramm okunk nincs továbbra sem, viszont mindenképpen érdemes megpróbálni reálisan szembenézni azzal, amit látunk, és amivel kapcsolatban kellően szkeptikusak vagyunk.

Az elmúlt három hónap és különösképpen az elmúlt 7, maximálisan telibefosott év fényében és árnyékában súlyosan elkeserítő, hogy még mindig a Fidesz a legtámogatottabb párt, a demokratikusnak nevezhető ellenzék gyakorlatilag darabjaiban hever, a Fidesz önsorosrontó politikájából pedig gyakorlatilag kizárólag a szélsőjobb volt képes profitálni.

Ennek csak majdnem elhanyagolható része, hogy még mindig van 40%-nyi boldog magyar, aki minden idők legkorruptabb miniszterelnökének tapsol. Súlyosan elgondolkodtató továbbá, hogy a második legnépszerűbb párt (fej-fej mellett a Fidesszel) a szavazóképes lakosság bizonytalanság és/vagy apátia által sújtott közel egyharmada. Ugye ebből látszik annak is, aki elfordítja a fejét, hogy mennyire durván torzít az az átkozott választási törvény? Hogy mennyi valójában az a 98%-os kétharmad. Akkor jó.

Szégyen és gyalázat, hogy – bár a népszerűség elsősorban a pozíciójának és távolról sem a személyének szól – a nem létező köztársaság súlyosan pártkatona elnöke egy méretes zuhanás után továbbra is bírja a nép közel felének bizalmát. Áder János kesztyűbáb és marionettfigura, a Fidesz dróton rángatott végrehajtója az ország messze legnépszerűbb politikusa. Az, hogy Rogán Antal, akit hónapok óta dugdosnak, akkor ér fel népszerűsége csúcsára, amikor senki nem látja, de még így is van 32 százaléknyi ember, akinek szimpatikus, az szintén nem a felhőtlen jókedvemet táplálja.

De nem ez a tragédia, vagy legalábbis nem az igazi. Hanem az, hogy ha ezt a mérést inkább többé, mint kevésbé komolyan veszem, akkor azt látom, hogy a Fidesz szavazóinak elvarázsolt félmilliója, amelyik mostanában ébredezik Csipkerózsika-álmából nem a demokratikus ellenzék, hanem az álcuki Jobbik felé vette az irányt. És ez akkor sem ad okot semmiféle örömre, ha egyébként ebben a pillanatban a Fidesztől jobbra nagyjából csak a Fidesz van.

A fentiekből – bár nem vagyok egy tehetséges Török Gábor, vagy egy jól jegyzett hozzáértő – és az elmúlt hónapok elmeháborodás határát súroló, sokszorosan túltolt állampárti propagandájából én leginkább arra a következtetésre jutottam, hogy a Fidesz (azt nem tudom, hogy Orbánnak szóltak-e már, vagy Rogán azért olyan mostanában, mint a mosott fekália, mert még nem mert szólni, hogy zuhanunk, főnök) tökéletesen tisztában van a szekértábor lassú, de biztos lemorzsolódásával. Ez akkor is rossz hír számukra, ha a saját magukra fércelt választási törvény nekik kedvez és akkor is, ha a kemény magot (ami már rég nem lehet több másfél milliónál) egy atomtámadás sem térítheti ki a hitéből.

A győzelmi propaganda, a karaktergyilok, a kendőzetlen mészároslőrinckedés, a CEU indokolatlan, érthetetlen megtámadása, Soros megszállott démonizálása elérte a szaturációs pontot. Az a szar helyzet van a gyűlölettel és az uszítással ugyanis, hogy miután már mindenkit folyamatosan és kitartóan megutáltattak, miután már mindenki gyűlöl mindenkit, annál tovább nincs. Egy idő után már nem lehet annál is jobban gyűlölni, mint amennyire már így is. Innen a pánik, a kapkodás, az egészséges arányok totális szem elől tévesztése, a fröcsögő hazudozás. A teljesen leuralt médiapiac, a kormánypárti közpénzmédia, a minden tekintetben jelentős fölény ellenére a megtévesztésre, alternatív valóságra épülő rezsim elkezd alapjaiban megremegni. Az életükért futnak az elvtársak és nyomás alatt sokat hibázik az ember.

Ahhoz képest, hogy mi minden történt itt az elmúlt hét évben, tényleg elképesztő és végtelenül szomorú, hogy a Fidesz nem néhány százalékon vegetál a parlamenti küszöb alatti nyugtalanító bizonytalanságban, hanem recsegve és ropogva, de még mindig ők osztják a lapokat és vezetik a listákat. A helyzet nem rózsás, de a Fidesz megomlott, ez nyilvánvaló, és most látszik meg igazán, mekkora baj, hogy nincs ellenzék. A Fideszt leginkább saját maga fogja megbuktatni (ha egyáltalán), de a leginkább a Jobbikkal kell majd számolni. Nem irigylem magunkat. Egyáltalán se. Pont nem vigasztal, hogy Rogánnak sem áll túl jól a szénája.

adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!