Egy nemzetet leigázni: ha nem karddal, akkor adóssággal

Habony-Rogán (Fotó: MTI) Habony-Rogán (Fotó: MTI)

A letelepedési kötvényprogram minden híresztelések szerint 2017. március 31-ével lezárult.

Emlékül az utókornak: így adósított el minket Rogán Antal feltaláló

Csak hogy képben legyünk, hogy milyen népeket lehetett beengedni négy éven át Európába, íme a kiváltságos Bizonyos vállalkozások listája, melyekről az Országgyűlés Gazdasági bizottsága döntött azokkal a határozatokkal, melyek jóváhagyták a működésükkel együtt a működési területüket is:

  1. Az Arton Capital Hungary Kft. az Egyesült Arab Emírségekben gyűjthetett be letelepedési kérelmeket és a velük járó euró-százezreket. A honlapon már jelezték a felfüggesztést, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az egyetlen magyar bejegyzésű cég képviselője és egyik tulajdonosa Rogán Antal egykori évfolyamtársa volt, legyen az ő neve Balogh nem-stróman Radosztina.
  1. A Kajmán szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund Kínában és Vietnámban benyújtott kérelmeknél közreműködhetett.
  1. A Máltán bejegyzett Discus Holdings Ltd (itt sem hirdetik már a magyar letelepedési lehetőséget) Dél-Afrikában, Indonéziában, Kenyában és Nigériában kapott közvetítői szerepet.
  1. A Cipruson bejegyzett Innozone Holdings Limited Cipruson és Indiában tevékenykedhetett (és elérhető a NOL-archívum!).
  1. European Settlement Immigtration Service Ltd. már a finis meglebegtetésekor, 2016 októberében tűnt fel a piacon, úgy hogy már fél áron, illetve hitelkonstrukcióban kezdte el forgalmazni az államkötvényt (ha valaki esetleg ért kínaiul… amit én itt biztosan megértettem, az Hungary és Shengen).
  1. A Migrat Immigration Asia Ltd. Mongóliában, Dél-Koreában és Malajziában forgalmazhatta a magyar letelepedési kötvényt, erről éppen a 444.hu cikkezett a napokban.
  1. A Liechtensteinben bejegyzett VolDan Investments Ltd. Ukrajnában, Türkmenisztánban, Grúziában, Belorussziában, Üzbegisztánban, Montenegróban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában népszerűsítette Magyarországot (Венгрия – это только одна из многих стран, в которой Вы сможете жить).
  1. A szintén liechtensteini Schaanban működő S&Z Program Limited a bizottsági jóváhagyó határozat szerint Egyiptom, Marokkó, Algéria, Tunézia, Jemen, Omán, Irán, Katar, Kuvait, Irak, Szaud-Arábai, Szíria, Líbia, Jordán és Bahrein (!!) állampolgárait csábíthatta Magyarországra.

Egyébként a teljes folyamatról egy eléggé közérthető leírás olvasható a Molnár Ügyvédi Iroda honlapján. Ők hogy jöttek képbe, az nem derült ki, ellenben a Kosik Ügyvédi Irodáról, amely a kínai kötvényesek után 5000 eurót (több mint 1,5 millió forintot) keresett fejenként, azt lehet még tudni, hogy Kosik Kristóf, Rogán Antalhoz hasonlóan szintén pázmányos jogász, és ez a Rogán-Habony pároshoz köthető iroda közreműködött az ominózus törvény megszövegezésében is 2012-ben.

Részemről felmerül még néhány kérdés, illetve észrevétel:

– Fenti vállalkozások részben vagy teljes egészében offshore hátterű cégek, melyekről ismeretes, hogy tulajdonosi hátterük meglehetősen homályos, kideríthetetlen, ami kimeríti a korrupció gyanúját a konstrukcióval kapcsolatosan (is).

– Továbbá, ezek a cégek nem hogy Magyarországon nem, de feltehetően a székhely szerinti országokban sem adóznak, vagy csak szimbolikus mértékben, hiszen ezek az országok szinte kivétel nélkül adóparadicsomként híresültek el.

– Most már nem halálos bűn offshore-lovagnak lenni? Csak akkor volt az, amikor a lovagot Simor Andrásnak (volt jegybanki elnök) hívták? Most már nem offshore-ozunk, csak sorosozunk?

– Egyes becslések szerint ezek a Bizonyos vállalkozások az összes Kérelmező által megmozgatott, forgalomba hozott pénzeknek végül is közel a 25%-át tudhatták magukénak a náluk maradt kamat- illetve közvetítői jutaléknak köszönhetően. Ez valójában lehetett olyan 80-100 ezer euró (25-30 millió Ft körüli összegek) is esetenként, míg a Kérelmezőnek belekerülhetett összességében 350-370 ezer, részben visszajáró eurójába az Európai Unióba való bejutás és korlátlan mozgás.

– Továbbá a kormány előszeretettel érvel ebben az esetben is azzal, hogy ezek nem közpénzek, mivel a jutalékokat magánszemélyek fizették bizonyos gazdasági szereplőknek, akiknek ugye közük nincs a magyar kormányhoz, azon kívül, hogy a kormány hozta őket ilyen sanyarú helyzetbe, a helyett, hogy a magyar állam profitált volna mindebből (ha már magát a letelepedés díját, mint kölcsönt vissza is kell fizetni, kamattal növelten – ezt sem kellett volna).

– Aztán hallani olyan magyarázatokat is, hogy azért volt szükség erre a konstrukcióra, mert az ország csődközeli helyzetben volt. Mikor is döntöttek erről? 2012. decemberében és 2013-ban indult a biznisz. Mikor is nyúlták le a 3.000 milliárdnyi magánnyugdíj-pénztári vagyont? Ha jól emlékszem 2011-ben. Meg is ünnepeltük a fene nagy adósságcsökkentést? Igen, itt olvasható, ezzel a dakota bölcsességgel együtt: „egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni, karddal vagy adóssággal” (Paks2 ?!).

– Más megközelítésből: az államadósságunk évi 26-27 ezer milliárd forint körül mozog. A kötvény-bizniszből négy év alatt sikerült talán 400 milliárd forint közeli finanszírozási forrást bevonni. Ez éves szinten nem több mint 100 milliárd Ft, ami az államadósságunk legfeljebb fél százalékát jelentheti. Szóval ez húzott ki minket a 3000 milliárd lenyúlását követő csődhelyzetből? Meddig lehet még hazudni?!

– Az IMF kiebrudalását követően, tudtommal deklarált cél lett az is, hogy átstrukturálásra kerül az államadósság a belső finanszírozás irányába, törekedve a külső, illetve a deviza-alapú adósság csökkentésére. Hát a kötvény-biznisz sem ezt a célt szolgálta…

– 2016 őszén, mikor már alkotmányos vita szintjére emelkedett ez a biznisz (lásd Orbán-Vona huzavona), a már féláron is megszerezhető kötvények esetében az ügyfél már csak 150 ezer euróért is letelepedési engedélyhez juthatott, a többit banki hitel egészítette ki. Egyes források szerint az így befizetett 50%-os összeg már nem járt vissza az ügyfélnek, az is maradt a közvetítő cégnél, illetve valamilyen arányban osztoztak a bankkal.

– Az utóbbi két évben az államháztartásnak ez a fajta finanszírozása már ráfizetésessé válhatott más piaci hitelkonstrukciókhoz képest, mivel a 2012. évi törvényi szabályozás szerint mindenképpen tartani kellett a minimum 2%-os kötvénykamatot.

– A penge- és okoskerítés dacára, 2017 végéig körülbelül 4.700 letelepedési kötvénnyel, összességében 16-18.000 (30 nap alatt szigorúan „leellenőrzött”) bevándorló juthatott be Magyarország segedelmével az Európai Unióba, illetve a schengeni övezetbe. Harcoltunk – már aki – további 15-17 milliárd forint (a Szent János Kórház egy éves működése luxusszinten kijönne ennyiből) közpénz jellegének elvesztésével járó népszavazáson, 1.294 fő, többnyire háború elől elmenekült ember menekültügyi eljárásának lefolytatása ellen (ami nem azonos a bevándorlók befogadásával).

A teljesség igénye nélkül, és a bonyolultság okán a tévedés jogát fenntartva, kijelentem, hogy a törvényben hivatkozott nemzetgazdasági érdekeket, így a végére sem sikerült megtalálnom.

Véleményem az, hogy mindaddig szétlopható lesz az ország, míg a döntéshozóknak lehetőségük lesz visszaélni a hatalmukkal, mindaddig míg nem lesz olyan országgyűlésünk, amelyik képes vagy hajlandó lesz olyan törvényeket hozni, melyek alapján kőkeményen felelősségre vonhatók a testületig hozott döntésekben résztvevők is. Jelenleg sem az országgyűlési, sem az önkormányzati  képviselők, sem az ezekből álló bizottságok tagjai nem vonhatók felelősségre a kollektív döntéseik miatt.

Népszavazzunk? Hogyne, de csakis visszamenőleges hatállyal!

Róza néni

adomany-1