NEHAZUGGY

Péterfalvi Attila megtrollkodta a Kósa-Németh-Gulyás triót

Forgács Erzsébet | 2017. Április 19, Szerda | 15:55

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ma van a napja, hogy a parlament elé került a civil törvény néven ismertté vált javaslat, amely kötelezővé tenné minden olyan civil szervezet évenkénti regisztrációját, nyilvántartását és megjelölését, amely szervezet 7,2 millió forintnál magasabb összegű támogatásban részesül külföldről. A Kósa Lajos-Németh Szilárd-Gulyás Gergely nevével fémjelzett javaslat egészen új dimenzióba emeli a kormány civil kurázsi ellen irányuló aknamunkáját.

A kevéssé tisztelt házban (okafogyott lévén a tisztelet) felszólamlott Gulyás Gergely és elmagyarázta az egybegyűlteknek, hogy szó sincs itt semmiféle megbélyegzésről. Az ármányos ellenzék gerjesztette hisztéria ellenére egy teljesen egyszerű, hétköznapi adminisztratív ujjgyakorlatról van szó.

Már majdnem meg is nyugodtam, amikor Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke megtrollkodta a három – méltán nagyon tisztelt – politikus által benyújtott javaslatot. Most jegyezném meg, hogy nem vagyok egy Péterfalvi rajongó és ez már a jövőben sem nagyon fog változni. Azt gondolom ugyanis, hogy az elmúlt időszakban igen sok oka lett volna annak, hogy az elnök úr szóra nyissa az ajakát, de nem érezte fontosnak. Most valahogy sikerült összegyűjtenie a muníciót és eljuttatott egy nyílt levelet az MTI Országos Sajtóiroda névre hallgató műintézményhez ebben a témában. Miután ez a levél csak az MTI-n belül elérhető jelenleg – én legalábbis nem láttam olyan portált, amely teljes terjedelmében lehozta volna a levelet – én most ide teszem, az utókor okulására.

Lustábbaknak összefoglalom: helyes, hogy nyilvánossá kell tenni a külföldről érkező finanszírozást, de a belföldről érkezőt is. Tehát a kormány, bármely politikai párt, vagy cég által nyújtott támogatás nyilvános adat legyen, egységesen, mindenkire vonatkozóan. Az egyházakra ez éppen úgy vonatkozzon, mint mindenki másra.

Nyilván senki nem fog ezzel a javaslattal foglalkozni, pláne nem a kormány. De azért gondoljunk bele egy pillanatra, mekkora karácsony lenne, ha a CÖF-nek nyilvánosságra kellene hoznia, miből plakátolták tele a fél országot. És mindenki másnak is. Egyébként ez így lenne korrekt, bár ezt a kifejezést kormánykörökben nem ismerik.

Engem mindenesetre lázba hozott a javaslat. Az meg pláne lázba hozott, hogy vajon mi vitte rá Péterfalvi Attilát a levélke megírására. A nemzeti inzultáció-Yandex ügyben még nem nagyon hallatta a hangját, igaz, más ügyekben sem túlságosan gyakran. Ezzel szemben van neki szép új BMW-je egyedi rendszámmal. Csak a rendszám 435 ezer forintba került. Péterfalvi szerint egy fillérbe sem, vagyis az adófizetőknek nem, de annyira jó reklám a NAIH-nak.

Szóval nekem fura most ez a bátor kiállás, már amennyiben ezt így kell értelmezni. Fura, de azért örülök neki. Csak így tovább, elnök úr! Csak így tovább. Vagy valami.

„Dr. Gulyás Gergely úr részére
az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke

Országgyűlés

Tisztelt Alelnök Úr!

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (Hatóság) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 38. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva hivatalból áttekintette a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló T/14967. törvényjavaslatot. Megállapításaink a következők:

A törvényjavaslat a személyes adatok védelmét nem érinti, mert személyes adatok kezelését nem írja elő. A kötelező adatkezelés kizárólag olyan, a törvényjavaslat 1. §-a szerinti egyesületekre és alapítványokra vonatkozik, amelyek nem rendelkeznek információs önrendelkezési joggal.

A törvényjavaslat indokolása értelmében azért szükséges a külföldről támogatott szervezetek e minőségének az eddigieknél nagyobb nyilvánosságot biztosítani, mert a törvény hatálya alá tartozó szervezetek felhasználásával külföldi érdekcsoportok befolyásolhatják Magyarország politikai és társadalmi életét, ami az ország szuverenitását érintő nemzetbiztonsági kérdés, továbbá a szervezetek külföldi finanszírozásával együtt járó pénzmozgások a pénzmosás elleni küzdelem szempontjából is nyilvánosságot érdemelnek.
Hatóságunk egyetért azzal, hogy a szervezetekre vonatkozó információk kötelező nyilvánossága hasznos és megfelelő eszköz lehet annak érdekében, hogy a civil szervezeteket ne lehessen különféle érdekcsoportok leplezett befolyásolási törekvéseinek érvényesítéséhez felhasználni. Ugyanakkor véleményünk szerint e közérdekű szabályozási cél elérése érdekében tovább lehetne szélesíteni az adatok közzétételére kötelezettek körét a következők figyelembe vételével:

– A független véleményformáló szerepkörben fellépő civil szervezetek esetében nemcsak a külföldről érkező finanszírozás átláthatósága lényeges, hanem a belföldi – a vállalati, az állami, vagy az intézményes politikai szférából érkező – támogatások transzparenciája is, hiszen a függetlenként fellépő civil szervezetek a közvélemény befolyásolása révén vállalati lobbiérdekek érvényesítésére vagy kormányzati, illetve politikai propagandacélból is felhasználhatók. Ezért felmerülhet, hogy a »külföldről támogatott szervezet« kategóriához hasonló módon nyilvánosságot kellene biztosítani a »gazdasági szereplő által finanszírozott szervezetekre«, illetve »a kormányzat által támogatott szervezetekre« vagy »politikai párt által támogatott szervezetekre« vonatkozó információknak is.

– A törvényjavaslat 1. § c) pontja szerint annak hatálya nem terjed ki a vallási tevékenységet végző szervezetekre. Ezzel kapcsolatban célszerű lenne figyelembe venni azt, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetek éppúgy felhasználhatók a közvélemény rejtett manipulálására, illetve befolyásszerzésre, mint a civil szervezetek, ezért a külföldről származó finanszírozásra vonatkozó információk nyilvánosságához ugyanolyan közérdek fűződik, mint a civil szervezetek esetében.

Tisztelt Alelnök Úr, kérem a fentiek szíves megfontolását a törvényjavaslat parlamenti vitája során.

Üdvözlettel:

Dr. Péterfalvi Attila
elnök
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH„ adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!