Hogy ne feledjük soha

Budapest, 2017. április 16. Az Élet menetének résztvevõi vonulnak az id. Antall József rakparton 2017. április 16-án. A holokauszt áldozataira emlékezõ emléksétát tizenötödik alkalommal rendezték meg. MTI Fotó: Kallos Bea Budapest, 2017. április 16. Az Élet menetének résztvevõi vonulnak az id. Antall József rakparton 2017. április 16-án. A holokauszt áldozataira emlékezõ emléksétát tizenötödik alkalommal rendezték meg. MTI Fotó: Kallos Bea

Ma több ezer ember vonult a Duna-parton, így tisztelegve a Holokauszt áldozatai előtt. A szó eredete égő áldozatot jelent, a másik elterjedt elnevezés: soa, megsemmisítés.

A nácik 1933-as hatalomra kerülésekor kezdődött el a Holokauszt. 1933-1945 között becslések szerint a 11 milliósra tehető európai zsidóság több, mint felét gyilkolták le haláltáborokban, munkamenetekeben, tömegkivégzéseken.

1944-ig a magyar zsidóság viszonylagos biztonságban élt. Annak ellenére, hogy 1941 nyarán a magyar hatóságok, ezen belül a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság  néhány hét alatt mintegy 16-18 ezer zsidót szállítottak át a határon a németek által megszállt keleti területekre. A deportáltak közül kevesebb, mint kétezer ember tért vissza. A többieket Kamenyec-Podolszkij térségében SS alakulatok lőtték tömegsírokba.

1941 és 1944 között több tízezer, fegyvertelenül a harcmezőre vezényelt zsidó férfi vesztette életét az őrzésükkel megbízott keret brutalitása, a zord körülmények és a harci cselekmények következtében.

Magyarországon 1938-ban bevezették az első, 1939-ben pedig a második zsidótörvényt. A boltok ajtaján megjelent az „Őskeresztény” felirat, ami arra utalt: nem zsidó. A zsidótörvények következtében mintegy 300 000 ember veszítette el a megélhetését.

Mindezeknél talán még szörnyűbb, hogy a lakosság egy része és a hivatalnokok igyekeztek túltenni a kormány buzgalmán és a hivatalos zsidótörvényeket bőven meghaladó módon üldözték és bántalmazták akár az egykori szomszédjukat, munkatársukat.

Miközben Európa zsidó közösségei sorra semmisültek meg, 1942 és 1944 között a konzervatív Kállay-kormány újabb zsidóellenes törvényeket elfogadtatva és szélsőségesen antiszemita kijelentéseket hallatva ugyan, de nemet mondott a magyar zsidók deportálását követelő németeknek.

Hitlernek tudomására jutott a magyar kormány kiugrási kísérlete, ezért – hogy megelőzzék – 1944 március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot. A német hadsereggel együtt érkezett a különleges bevetési egység (Sondereinsatzkommando – SEK), melynek feladata az ország „zsidótlanítása” volt. A SEK mindössze 20 tisztből és több mint száz kisegítőből (adminisztratív állomány, sofőrök) állt. Mindössze húsz tiszt.

Horthy Miklós kormányzó néhány nappal a megszállás után új, a náci érdekeket kiszolgáló kormányt nevezett ki a korábbi berlini követ, Sztójay Döme vezetésével.

Tehát a német csapatok 1944 március 19-én szállták meg az országot, összesen 20 SEK tisztet hozva magukkal. A Sztójay-kormány május 15. és július 9. között a 20 SEK tiszt és a magyar hatóságok és magyar lakosság hatékony közreműködésével 760 ezer zsidó embert zárt gettóba és a 760 ezer emberből 430 ezret már el is hurcoltak addigra Auschwitz-Birkenauba.

Olyan ütemben indították a magyarok a vagonokat, hogy a német hatóságok kérték, lassítsanak, mert ilyen ütemben nem tudják fogadni a halálra szántakat.

A holokauszt minden tizedik, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar volt.

1944 július elejére már csak a budapesti és a munkaszolgálatos zsidók maradtak Magyarországon. Horthy Miklós – megriadva az egyre hangosabb külföldi tiltakozáshullámtól – július elején leállíttatta a deportálásokat. Az egészen odáig hűséges csatlós Románia oldalt váltott és hadat üzent Németországnak. Horthy gyorsan leváltotta a Sztójay-kormányt és ismét nekifutott egy kiugrási kísérletnek. Ez sem sikerült. Október 15-én a németek lemondatták Horthyt és Szálasi Ferencet juttatták hatalomra, a nyilasaival együtt.

Szálasi ismét megindította a deportálásokat, decemberig újab 50 ezer zsidó honfitársunkat indították útnak Németországba. Gyalog. Az országban maradt, gettóba zárt zsidóságot Szálasi nyilasai gyilkolták tovább.

1945-ig a magyar zsidóság több, mint kétharmadát elpusztították. Félmilliónál több zsidó honfitársunk esett áldozatul az őrületnek, a gyűlöletnek, az embertelenségnek. És megismétlem: a németek összesen 20 tisztet hoztak magukkal.

A II. Világháború a legújabb számítások szerint (soha nem fogunk pontos adatokat tudni) mintegy 53 millió civil és 25 millió katonai áldozatot követelt.

A meggyilkoltakért, az áldozatokért indult az Élet menete. Bennem, az én érzésem szerint nem csak a zsidó áldozatokért, hanem minden áldozatért. Hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő. Hogy ne feledjük soha, ami történt.adomany-1