December 25,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

Egyéb


Hogy ne feledjük soha

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,651,771 forint, még hiányzik 348,229 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ma több ezer ember vonult a Duna-parton, így tisztelegve a Holokauszt áldozatai előtt. A szó eredete égő áldozatot jelent, a másik elterjedt elnevezés: soa, megsemmisítés.

A nácik 1933-as hatalomra kerülésekor kezdődött el a Holokauszt. 1933-1945 között becslések szerint a 11 milliósra tehető európai zsidóság több, mint felét gyilkolták le haláltáborokban, munkamenetekeben, tömegkivégzéseken.

1944-ig a magyar zsidóság viszonylagos biztonságban élt. Annak ellenére, hogy 1941 nyarán a magyar hatóságok, ezen belül a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság  néhány hét alatt mintegy 16-18 ezer zsidót szállítottak át a határon a németek által megszállt keleti területekre. A deportáltak közül kevesebb, mint kétezer ember tért vissza. A többieket Kamenyec-Podolszkij térségében SS alakulatok lőtték tömegsírokba.

1941 és 1944 között több tízezer, fegyvertelenül a harcmezőre vezényelt zsidó férfi vesztette életét az őrzésükkel megbízott keret brutalitása, a zord körülmények és a harci cselekmények következtében.

Magyarországon 1938-ban bevezették az első, 1939-ben pedig a második zsidótörvényt. A boltok ajtaján megjelent az „Őskeresztény” felirat, ami arra utalt: nem zsidó. A zsidótörvények következtében mintegy 300 000 ember veszítette el a megélhetését.

Mindezeknél talán még szörnyűbb, hogy a lakosság egy része és a hivatalnokok igyekeztek túltenni a kormány buzgalmán és a hivatalos zsidótörvényeket bőven meghaladó módon üldözték és bántalmazták akár az egykori szomszédjukat, munkatársukat.

Miközben Európa zsidó közösségei sorra semmisültek meg, 1942 és 1944 között a konzervatív Kállay-kormány újabb zsidóellenes törvényeket elfogadtatva és szélsőségesen antiszemita kijelentéseket hallatva ugyan, de nemet mondott a magyar zsidók deportálását követelő németeknek.

Hitlernek tudomására jutott a magyar kormány kiugrási kísérlete, ezért – hogy megelőzzék – 1944 március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot. A német hadsereggel együtt érkezett a különleges bevetési egység (Sondereinsatzkommando – SEK), melynek feladata az ország „zsidótlanítása” volt. A SEK mindössze 20 tisztből és több mint száz kisegítőből (adminisztratív állomány, sofőrök) állt. Mindössze húsz tiszt.

Horthy Miklós kormányzó néhány nappal a megszállás után új, a náci érdekeket kiszolgáló kormányt nevezett ki a korábbi berlini követ, Sztójay Döme vezetésével.

Tehát a német csapatok 1944 március 19-én szállták meg az országot, összesen 20 SEK tisztet hozva magukkal. A Sztójay-kormány május 15. és július 9. között a 20 SEK tiszt és a magyar hatóságok és magyar lakosság hatékony közreműködésével 760 ezer zsidó embert zárt gettóba és a 760 ezer emberből 430 ezret már el is hurcoltak addigra Auschwitz-Birkenauba.

Olyan ütemben indították a magyarok a vagonokat, hogy a német hatóságok kérték, lassítsanak, mert ilyen ütemben nem tudják fogadni a halálra szántakat.

A holokauszt minden tizedik, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar volt.

1944 július elejére már csak a budapesti és a munkaszolgálatos zsidók maradtak Magyarországon. Horthy Miklós – megriadva az egyre hangosabb külföldi tiltakozáshullámtól – július elején leállíttatta a deportálásokat. Az egészen odáig hűséges csatlós Románia oldalt váltott és hadat üzent Németországnak. Horthy gyorsan leváltotta a Sztójay-kormányt és ismét nekifutott egy kiugrási kísérletnek. Ez sem sikerült. Október 15-én a németek lemondatták Horthyt és Szálasi Ferencet juttatták hatalomra, a nyilasaival együtt.

Szálasi ismét megindította a deportálásokat, decemberig újab 50 ezer zsidó honfitársunkat indították útnak Németországba. Gyalog. Az országban maradt, gettóba zárt zsidóságot Szálasi nyilasai gyilkolták tovább.

1945-ig a magyar zsidóság több, mint kétharmadát elpusztították. Félmilliónál több zsidó honfitársunk esett áldozatul az őrületnek, a gyűlöletnek, az embertelenségnek. És megismétlem: a németek összesen 20 tisztet hoztak magukkal.

A II. Világháború a legújabb számítások szerint (soha nem fogunk pontos adatokat tudni) mintegy 53 millió civil és 25 millió katonai áldozatot követelt.

A meggyilkoltakért, az áldozatokért indult az Élet menete. Bennem, az én érzésem szerint nem csak a zsidó áldozatokért, hanem minden áldozatért. Hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő. Hogy ne feledjük soha, ami történt.adomany-1

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.