December 15,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Csak úgy…

Nem az a ragacsos undor, amit dühös-borzongva törölsz le az arcodról, amikor véletlenül rád tapad a kertben.

Az a gyönyörű, amit megcsodálsz, amikor ráesik a fény. Nézed aprólékos tökéletességét, a finom szálakon felizzó harmat gyémántporát.

Pedig egy és ugyanaz, mégis más. Máshogy találkozol vele. Máshogyan nézed.

Mi is szövögetjük a magunk hálóját, egy életen át. Öntudatlanul, mégis tökéleteset áhítva. Néha nem tervezzük, hová kössük a csomót, ösztönösen keressük a megfelelő ágat. A megfelelő lelket, ahol meg tud tapadni a leheletfinom szál.

Az én pókhálóm nehezen bomlott széppé. A szüleim jó emberek ugyan, de nem jó szülők. Van ilyen.

Kicsi csomóba gyűlt a selyemszál, nem volt hová hurkolni. Őriztem magamban, eldobni, de használni is képtelenül. Az iskolai barátságok, az igazi barátságok elkerültek. Mire kitapogattuk egymást, már költöztünk tovább. Kezdődött elölről, de be nem fejeződhetett sosem. Nem volt rá elég idő és elég tér.

Fiatalon talált meg az, amit szerelemnek hittem. Utólag bölcs, akkor szeretni-vágyó társa lettem annak, aki soha nem lett az én társam. Ezt a repedést elfedte a gyerekeink gügyögése, az első lépéseik, a lázas-hányós éjszakák, a megélhetés valósága. Egyedül voltam akkor is, amikor házasságban éltem. Sokáig nem tudtam, aztán nem akartam tudni. Harcoltam érte, majd harcoltam ellene. A közös vereségért évekkel fizettünk.

Én mégis nyertem, bár akkor nem így éreztem. Vitt a napi rutin lendülete, az enni kell, ruha kell, tankönyv kell igazsága. De született egy olyan mély, összetartó kötelék, amely máig megbonthatatlan. Az első barátaim a gyermekeim lettek. Bár felnőttek már, a mindent felülíró összetatozás velünk maradt. Ők vitték a maguk kis pókháló fonalát, de a másik vége itt maradt, miközben őket is egymáshoz köti. Jóféle kötés ez. Nem terhes, nem szabadulni akarós.

A következő barátom a párom lett. Nem akartam én sem, nem akarta ő sem. Féltünk. Hadakoztunk. Menekültünk. A szálaink mégis összefonódtak, nem engedtek messze futni. Minden ellene szólt, mégis belaktuk a másik rejtett zugait, összenyitottuk a lezárt szobákat. Életünk felénél, talán túl is azon, hazaérkeztünk. Nagyobb lett a háló, több ponton rögzült. Erősebb, szebb, biztosabb lett. Mi is erősebbek, szebbek, bátrabbak lettünk. Napi imádság a reggel egymásra ébredése, az öntudatlan érintések ereje, az egymás kezét fogva elalvás nyugalma. Sok éve már.

Az erősebb háló több terhet bír. Barátot is elbír. Újabb szál, új kötés. Az ő hálója tépett, egyetlen vékony fonál. A miénk erős, megtartja a másikat, nem engedi tovább szakadni. Közösen kötjük az első csomót. Szorosan, hogy jól tartson. Aztán már boldogul, biztosan köti a hurkokat. Szépül, erősödik az új szövedék, megtartva lakóit. Amit adtunk, attól nem kevesebb, több lett a miénk. Így működik. Mindig így működik, ha nem tudjuk, akkor is.

Az egykor apró, céltalanul őrizgetett fonálból így lett mára hatalmas, hajnalgyöngytől sziporkázó, foszlékonynak látszó, de acélnál erősebb anyag. Szerteágazó, ezernyi boggal, számtalan kapcsolódással. Minden új vállalás gazdagítja, erősíti. A blog-hozta barátságok, feltáruló életek. A kínzott állatokat mentő asszony, a nélkülözőkért harcoló másik nő, a nincstelenné lett család, a fanyar-mérgesnek tűnő, hatalmas lelkű férfi. Megannyi szomszédos háló, lazán egybeszőve. Mindegyik egyedi, mindegyik egyforma. Minden mindenhez kapcsolódik. Ha valaki mozdul, azt a másik is érzi. A magány csak illúzió. Valójában csak figyelni kell és tudni fogjuk, hogy az erdő egyazon fáján élünk. Mindannyian.adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.