NEHAZUGGY

Állok Dömötör úr és a magyar kormány rendelkezésére

Tamás Róbert | 2017. Március 26, Vasárnap | 15:56

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a segítségünket kéri és miután azt igazán nem lehet rólam állítani, hogy ne nyújtanék segítő kezet a rászorulóknak, máris állok Dömötör úr és a magyar kormány rendelkezésére. Konzultáljunk nemzetileg.

Az államtitkár azt mondta: azért kérik a magyarok támogatását, hogy hazai kézben lehessen tartani az adók, a bérek és a rezsi szabályozását. Brüsszel több területen is jogköröket akar elvonni a tagállamoktól, ezért Brüsszelt ebben meg kell állítani

Jó. Vagyis nem jó. A magam részéről nem támogatom nemzetileg, hogy továbbra is az Orbán Viktor-Matolcsy György-Polt Péter Bermuda-háromszögben tűnjenek el a befizetett adóim, hogy a kormány körül sertepertélők érdekei mentén dőljön el az én bérem és hogy a kamu rezsicsökkentés örve alatt kampányolhasson tovább a párt.

Nekem például sokkal inkább az az érdekem, hogy ne fizessek sokkal több adót, mint a többi uniós tagállam polgárai, különös tekintettel a világcsúcstartó magyar áfára. Az is érdekem nekem nemzetileg, hogy a munkabéreket a piac szabályozza, ahogy az is érdekem, hogy a munkavállalók érdekérvényesítő képessége erősödjön (gondolok itt az átírt munka törvénykönyvére és a kiherélt szakszervezetekre), a magyar vállalkozások izmosodjanak (ne csak Mészáros Lölö vállalkozásai), az oktatás fejlődjön, mert a magasan kvalifikált munkavállalót megfizeti a piac. Ehhez persze az is szükséges, hogy ne az összeszerelő üzemek költözzenek az országba nagy számban, hanem a magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások szaporodjanak.

Nekem az sem érdekem, hogy a kormány szabályozza a rezsit akkor, amikor a piaci ár alacsonyabb, mint amennyit a magyar polgárokkal fizettet a kormány. Nem érdekem továbbá, hogy a rezsicsökkentésre hivatkozva mindent központosítson a Fidesz, mert az a szolgáltatások kárára fog válni és nekem például egyáltalán nem érdekem, hogy a szolgáltató ne tudjon fejleszteni, esetleg a feladatát se tudja ellátni egy idő után.

Az érdekem nekem nemzetileg, hogy tudjam, melyik civil szervezet honnan kap támogatást, de ezt most is tudom, csak meg kell néznem a nyilvános adatokat. De nemzetileg az is érdekem – sőt! -, hogy tudjam, a magyar kormány mire költi az én befizetett adómat. Érdekemben áll tudni, Matolcsy Rómeó egészen pontosan hová keni szét a köz pénzét, hány alapítványban és mit művel, kitől mennyiért és mit vásárolgat, hány szeretőt, rokont és jó ismerőst alkalmaz, valamint eddig mennyi pénz veszítette el közpénz jellegét az ő áldásos tevékenységüknek köszönhetően.

Azt is érdekemben áll tudni, hogy az egyes minisztériumok mennyi forrást használnak fel, mire költik a köz pénzét, pontosan milyen feltételek mellett juthatnak különféle vállalkozások forrásokhoz. De azt is tudni óhajtom, hány államtitkár, helyettes és annak a helyettese dolgozik a minisztériumokban, milyen referenciák alapján kerültek oda és jól végzik-e a dolgukat. Ahogy az is rám tartozik, a különféle szervek között hány családi kapcsolat épült ki eddig (gondolok itt a Handó Tünde-Szájer József házaspárra, a Matolcsy keze alatt dolgozó Polt Péter feleségre és a többi összefonódásra) és hogy fordulhat elő ilyesmi.

Aztán pontosan, fillérre tudni óhajtom az én adómból fizetett politikusok anyagi helyzetét, ide értve a férj-feleség-gyerek nevén lévő, a politikai pályafutás alatt megszerzett vagyonok eredetét is.

Összefoglalom nemzetileg a véleményemet: én jobbnak tartanám, ha nem a Nemzeti Együttlopás Rendszere keretében garázdálkodna teljhatalommal az országban a kormány, hanem egy sokkal egységesebb és – ez a fontos! – átlátható és szankcionálható, közös rendszer jönne létre. A civil szervezetek átláthatósága mellett az állam, a kormány és az egyes politikusok gazdálkodásának átláthatóságához is ragaszkodom.

A kérdőívet már nem is kérem, miután megválaszoltam. Az viszont roppantul érdekel, hogy hány milliárdba kerül nekünk megint ez a konzultáció és melyik politikus rokona-szomszédja-ismerőse fog az újabb eltapsolt milliárdok örömére luxusvillát vásárolni külföldön. adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!