Az oroszok a spájzban vannak, de nyugodtan hozzátehetjük: az amerikaiakkal kézenfogva. Ez meg nem annyira vicces, mint ahogy elsőre tűnik. A reggeli posztban már esett erről szó.
Az Indexen jelent meg egy interjú Katrein Ferenccel, aki 13 évig dolgozott a magyar kémelhárításnak többek közt műveleti igazgatóként, jelenleg külföldön él civilként és nagyon ijesztő dolgokat mondott. Talán nem is az ijesztő a megfelelő szó erre, hanem az elgondolkodtató. De az feltétlenül. Akkor is – vagy pontosabban akkor főleg -, ha Kósa Lajostól a Magyar Időkön át a PestiSrácokig kötelékben próbálják lejáratni Katrein Ferencet.
Mert ez nem játék, nem kormányzati belügy, nem vicc és nem néhány ember magánügye. Nem arról van szó, hogy egy, a sok munkától mentálisan kimerült, a kimerültségtől paranoid tüneteket produkáló közgazdasági zseni beszél baromságokat, hanem a kémelhárítás egykori műveleti igazgatója. Márpedig erre a posztra még a mai, meglehetősen sajátos világban sem lehet benyomni valakinek az ideggyenge sógorát, tehát szakemberről beszélünk.
A szokásos sértett kisember, akit kirúgtunk és most bosszút akar állni, de nem szabad vele törődni típusú dumát sem érdemes benyelni, mert igen sok tény támasztja alá Katrein kijelentéseit. Még a nagyon hívők is észre kell, hogy vegyék az összefüggéseket. És még a nagyon hívők is elkezdhetnek aggódni, már amennyiben igaz az, hogy ők valamennyien a Szovjetunió ellenségei voltak mindig is, belülről bomlasztották a rendszert, megszenvedték a komcsik rémuralmát és még a Heineken sört sem isszák meg a csillag miatt. Mielőtt tovább lépnénk, ajánlom megtekintésre az alábbi videót. Nincsenek benne meztelen táncosnők, de mindannyiunkat érintő súlyos kérdések igen. És talán Tarjányi Pétert még a legelvetemültebb Kósa Lajos sem meri ideggyenge sértett kisembernek nevezni.
Érdemes lenne ezt lehetőleg nem az érzelmi, hanem a realitás oldaláról megközelíteni. Putyint lehet kedvelni, vagy utálni, de ő csak teszi a dolgát, ami szerinte a legjobb az országának (és persze ami az ő hatalma szempontjából a megfelelő) minden különösebb indulat nélkül. Nem bosszúra szomjazik Magyarországgal szemben (miért is tenné), nem kiszúrni akar velünk, hanem Oroszország pozícióját akarja erősíteni a világban és így az Európai Unióval szemben. Nincs ebben semmi abnormális, minden ország ezt csinálja valamilyen szinten.
A gond akkor van, amikor az Unió egy tagja (vagy több, de mi most maradjunk magunknál minden szempontból), pontosabban annak vezetői ehhez segítő kezet nyújtanak. Ugyanis Magyarország nem Oroszország tagállama, hanem az Európai Unió része. A mi érdekünk nem Putyin törekvéseinek támogatása, hanem az Unió megerősítése. Ebben az esetben a két érdek ütközik. És az egyik ütköző fél mi vagyunk, nekünk fájdul meg a fejünk tőle. És nem csak Józsinéninek Alsószömörcén, hanem az ő unokáinak is.
Ez nem szól, nem szólhat arról, hogy én, vagy bárki más Orbán Viktorért rajongok, Gyurcsány Ferencért, vagy éppen pont nem rajongok értük. Ez az országról szól, mindannyiunkról és a következő generációk soráról. Hinni nem akarom, hogy annyira lehet imádni egyetlen politikust is, hogy valaki az unokái jövőjét is kockáztassa érte. Joga sincs hozzá. Senkinek.
Évek óta zajlik ez az ocsmány játék. Most csak annyi történt, hogy valaki felkapcsolta a villanyt és már csak az nem látja, aki becsukja a szemét.
Nem tudom, ki hogy van ezzel, én sokkal szívesebben vagyok az Európai Unió teljes jogú polgára, mint a volt Szovjetunió huszadrangú kiszolgálója. Mert már régen erről van szó.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.