Ott ül hat liberális az Őrség szélén és direkt reszeli

MTI Fotó MTI Fotó

Miről ismerszik meg az igazi nemzetellenes, hazaáruló liberális? Hát arról, hogy ezzel a jelszóval a zászlaján masírozik fel-alá a körúton (nagyon, vagy kicsin, mert ezek mindenhol ott vannak): Merjünk Kicsik Lenni! Persze nem éppen nagy kezdőbetűkkel, mert az csak a magyar, hazafi, nemzet, miniszterelnök, háztáji szavaknak jár. Tévedtem, az utolsónak nem, csak nagyon-nagyon hazafias esetben.

Tehát szemben a dúltkeblű honfiakkal a rohadék libernyákok kicsik akarnak lenni. Direkt. Ezt egyébként valamelyik észlény találta ki a kormány kommunikációs szegénykonyháján, mert minden interjúban, sajtótájékoztatón, cikkben és szösszenetben felbukkan, függetlenül annak elkövetőjétől. Jól érthető, egy darab működő neuronnal is feldolgozható üzenet. A kormány és a drága miniszterelnök úr naggyá akarja tenni Magyarországot, a liberálisok meg kicsivé. Ott ül hat liberális az Őrség szélén és direkt reszeli.

Rendes honpolgár (mármint aki el is hisz mindent, amit hall) melyik brigádhoz akar tartozni? Akik kicsire faragják, vagy akik naggyá teszik az országot? Na ugye! Plusz egy szavazat a Fideszre.

Közben meg az van, szeretve tisztelt honfitársaim, hogy már megint hülyének vagytok nézve. Ha feltételezzük, hogy nem mostanában fogjuk visszafoglalni Erdélyt, az Osztrák-Magyar Monarchiát sem vezetjük be és a szlovákok sem mondanak le az országukról a kedvünkért, valamint azt is feltételezzük, hogy holnap sem lesz gumiból az áldott anyaföld, akkor hogyan lehet naggyá tenni?

Felfújni nem nagyon érdemes, mert eldurran. Mint minden lufi. Marad az erkölcsi és szellemi mostmutasdmeg. Ezzel meg az a baj, hogy lehetünk mi egyesével nagyon becsületesek és végtelenül okosak, tömegesen nem vagyunk azok többnyire. Tovább rontja a helyzetet, hogy a kormány mindenféle tagjai, döntései, nyilatkozatai és cselekedetei alapján ítélnek meg minket, nem a személyes jófejségünk alapján.

A kormány országnagyobbító projektje a következő módon néz ki: összeveszünk az összes szomszédos országgal, de cefetül. Kiszólunk, beszólunk mindenkinek, külön Szijjártó Péter. Ezt követően – pontosabban ezzel párhuzamosan – teli pofával ugatunk az Unióra, mert rohadjanak is meg ők. Ezt persze csak itthon csináljuk, amint fényestekintetű Orbán Viktor kimegy Brüsszelbe, pont úgy megszavaz mindent, mint a többiek és pont úgy jópofizik az ellenséggel, mintha mi sem történt volna. Mert kell a pénz amúgy. Ezt követően hazajön, becsámpázik a kormányrádióba és telihörgi az étert, hogy nekünk az a pénz jár és amúgy is rohadjon meg Brüsszel, ahogy van.

Namármost. Az ilyet elég nehéz bárkinek is tisztelni és ráadásul egy centit sem nőttünk tőle.

Ezzel szemben vannak olyan vélemények (nem csak magukat liberálisnak vallók, hanem a többnyire józan paraszti ésszel gondolkodók részéről), hogy nem kell olimpia, mert kilóg a seggünk a gatyából. Ilyenkor nem kell a rongyot rázni, mert az csak cifra nyomorúság, amikor kifelé erősnek és gazdagnak mutatjuk magunkat, közben meg leszakad a kórházban a plafon, nincs oltóanyag sem a kanyarós betegekkel potenciálisan kapcsolatba kerülő egészségügyi személyzetnek, sem az agyhártyagyulladás elleni második és harmadik védőoltás nem ingyenes és 130 ezer forintot sok szülő nem tud előteremteni. Teljes védelmet azonban a három oltás együttesen biztosít. A betegséggel megfertőződött csecsemők 25 százaléka meghal.

Nem kell stadiont stadionra építeni, mert így sem jár senki meccsre, az épületeket nem csak megépíteni kerül brutális összegbe (pláne, ha a pénz egy része elveszíti közpénz jellegét), hanem a fenntartásuk havonta és a néhány évente esedékes felújítások is. A közösségek számára elérhető sportlétesítmények kellenek – ahová nem szotyit köpködni, hanem mozogni mennek az emberek -, uszodák, könyvtárak. És orvosok kellenek a kis településekre is, járható utak, internet minden háztartásba, ha kell állami segítséggel, ingyenes gépekkel, oktatással.

Nem üveghíd kell és kisvasút, hanem idősotthonok, akár minden település, vagy település-csoport számára egy, ahol az önmagáról gondoskodni nem tudó, vagy éppen súlyosan demens, így családban nem ápolható emberek biztonságos, méltó környezetben élhetik le utolsó éveiket. Ez a településeken munkahelyeket is teremtene.

Nem Mészáros Lőrincnek kell meggazdagodnia, hanem a településeken létre kell hozni olyan közösségi gazdaságokat, ahol az iskolák, óvodák, idősotthonok számára megtermelik helyben az alapanyagot, a hagymától a tojáson át a húsig, a tejtermékekig és ott, helyeben készítik el. Ez garantáltan frissebb, egészségesebb és finomabb, mintha 50 kilométerről hurcolnák (apropó, tudja valaki, ki tarolja le a közétkeztetési piacot?), ráadásul szintén munkahelyeket teremtene a gazdaság is, a konyha is.

Nem külhoni vállalkozóknak/csókosoknak kell kitalicskázni a pénzt, hanem a magyar kisvállalkozókat kell tehermentesíteni a kezdeti években (akár teljes adómentességgel is), hogy meg tudjanak erősödni és fejlődni tudjanak. És még hosszan lehetne sorolni.

Drága honfitársaim! A merjünk nagyok lenni éppen úgy hazugság, mint a merjünk kicsik lenni. Nem attól nagy egy ország, hogy eszetlen látványberuházásokra szór el milliárdokat, hogy végignyalja a diktatúrákat Erdogantól Putyinig, hogy bomlasztja az Uniót, miközben tartja a markát a támogatásokért, hogy a haverokat-rokonokat hozza helyzetbe, miközben a magyar vállalkozók sorra tönkremennek. Nem az az ország nagy és tiszteletreméltó, amelynek vezetői kirabolják a népet, hazudnak, uszítanak és közben az ország nem fejlődik, csak visszafelé.

És nem kicsiség, nem is kicsinyesség azt követelni, hogy a pénzszórás és lopás helyett tessék az oktatásba, az egészségügybe, a vidékfejlesztésbe, infrastruktúrába, művelődésbe, kultúrába, a kisvállalkozások erősítésbe, a szociális háló létrehozásába invesztálni a közpénzt, mert ez az, ami a jövőt jelenti és ami egy országot naggyá tesz.

Ha így folytatjuk tovább, nem nagy ország leszünk, hanem egy megvetett, elbutult, minden téren lemaradt, félig kiürült banánköztársaság. Nem száz év múlva, hanem belátható időn belül.

És nem az szereti a hazáját, aki minden lopáshoz és idióta pénzszóráshoz tapsol, mert addig sem a liberálisok akarata érvényesül, hanem az, aki szót emel a féktelen harácsolás ellen. Mert ez utóbbi valóban a hazáját szereti, az előbbi viszont Orbán Viktort. És a kettő nem ugyanaz, soha az életben nem is lesz ugyanaz.adomany-1