VENDÉG

Róza néni ellenőrzi Orbán Viktor vagyonnyilatkozatát

Mondanám azt, hogy Viccországban élünk, mert hogy ami itt történik, az nem lehet igaz. Mert hogy  ilyen ország pedig nincs, mondanám, ha a plagizálós Schmitt Palibá lennék.

Csak nézzük és tűrjük bambán mindazt, ami a szemünk előtt zajlik évek, évtizedek óta. Nézzük mi kisemberek, törvényekhez nem mindig, vagy egyáltalán nem hozzáértők és nézik és asszisztálnak minden törvénytelenséghez a törvényeket ismerők és a törvényeket hozók is.

Nem csak azért, mert törvényesítik a törvénytelenséget és az épülő diktatúrát, hanem azért is, mert az általuk hozott törvényeket sem tartják be. Nem tartja be ezeket az ország első számú embere, már ha a miniszterelnököt kellene annak nevezni. Lévén ugye, hogy mindig előretolja magát, ha kell, ha nem – mert miért is nem az államelnök, a nemzet immár szétcincált egységét megtestesítő államelnök mond például beszédet a nemzeti ünnepen?! A kérdésem se nem költői, se nem eredeti, másokban is felmerült már.

No, de most nem ez a gondom. És látszólag nem is olyan nagy gond az, amibe belebotlottam, de azért mégis az, mert rávilágít arra, hogy a parlamenti kisebbség, az úgynevezett ellenzék hogy is asszisztál ahhoz, hogy maga a miniszterelnök is tojik a törvényekre, mint aki mindenek fölött áll.

Mert ha már nyilvános az őkelme vagyonnyilatkozata, akkor – kíváncsi öregasszonyként – belekukkantottam én is. Mert mi is a célja egy vagyonnyilatkozatnak? Mármint ahogy én gondolom.

Elsődleges cél az, hogy rávilágítson arra, hogy egy bizonyos közszolga – kö(s)zpénzből élő(sködő) – a  mindenkori jövedelmének megfelelő szintű, ahhoz viszonyítottan nem kirívó életmódot folytat-e, vagyis nem költ-e többet, mint amennyit keres. Ugye Tóni, te csak tudod?

Másrészt pedig fontos látni – szerintem – az évenkénti vagyongyarapodást, ami szintén rámutathat arra, ha valaki nem csak a hivatalos jövedelméből él és gyarapszik.

Sőt, de ez már nem cél, hanem csak gyanú, amit kelthet a kíváncsiskodóban, hogy hogy a túróba lehet úgy elkölteni, eltüntetni évi több mint 20-25 millió forintos keresetet, anélkül, hogy bármilyen nagy értékű valamit vásároljon az ember és amellett látszólag szerényen is él, és mindemellett még számos, akár megélhetési költségét is megtéríti az állam. De mivel az állam én vagyok… ja nem – én csak az államot fenntartó adófizető vagyok.

Nos, a nyilvánosságra jogosult mezei állampolgár a miniszterelnökünk vagyonnyilatkozatából gyakorlatilag sok mindent nem fog megtudni azon kívül, hogy több  ingatlana is van, amit még 2010 előtt, pontosabban abban a bizonyos emútnyócévben vásárolt, amikor éppen miniszterelnök sem volt ő. Ezekből kettő még megvan: a Cinege utcai társasház és a felcsúti házikó, az imádott stadionja árnyékában. A harmadik ingatlana pedig éppenséggel a foci-szentélynek adott helyet, kezdetben csak 50 évi használatra átengedés címén, de 2016-ban már véglegesen átadva, elajándékozva (?). Hiába na, úriember nem vaddisznó.

No de hogy világos legyen, mire gondolok. Törvény írja elő a vagyonnyilatkozat kötelező tartalmi elemeit, amit ugye értelemszerűen kellene kitölteni. Két ilyen törvény is van, vagy ki tudja, lehet, hogy több is. Szóval van egy törvény, ami kifejezetten az országgyűlésről szól és ez szabályozza a képviselők vagyonnyilatkozatait, azok tartalmát, kezelési módját.

És a vagyonnyilatkozati kötelezettségről rendelkezik még egy másik törvény is, amelyik az egyes közszolgálati dolgozók (hivatalnokok, rendvédelmisek, közalkalmazottak, stb.) vagyonnyilatkozati kötelezettségét taglalja.

Minek kétféle szabályozás, kérdezem én – különösen a bürokráciacsökkentés jegyében? És ha már kettő, akkor miben különböznek? Nem sokban, de lássuk csak.

Egyrészt a nyilvánosság. Ez ugyanis az országggyűlési képviselőkön kívül nem vonatkozik a közhivatalnokokra, sem pedig a közös háztartásban élő családtagokra. A közszolgálati dolgozók (hangsúlyozom: a dolgozók) vagyonnyilatkozatai csak megőrzés alatt vannak egy lezárt borítékban, időszakosan megújítva, és csak akkor válnak érdekessé és nyilvánossá, ha adott esetben kiderül, hogy nincs összhangban a köztisztviselő jövedelmi helyzete egy esetleges, ettől nagymértékben eltérő luxuséletmóddal (lásd Habony… bocs, ő nem köztisztviselő).

Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai viszont eleve nyilvánosak – erre egy évig tartó nyilvánossági kötelezettség vonatkozik. Tehát az ő esetükben sem nyilvánosak a családtagok vagyonnyilatkozatai. Ezért nem ismerhetjük meg Lévai Anikó vagyonnyilatkozatát. Ezért nem ismerhetjük meg Orbán Viktor gyerekeinek a vagyoni helyzetét sem – ha egyáltalán beadásra kerültek a vagyonnyilatkozataik, akár úgy is, hogy ők még a szülőkkel nyakán élősködnek élnek.

És főleg nem ismerhető meg a vagyoni helyzet, ha a gyerekek már a saját lábu(n)kon állnak, mivel rájuk a törvény már nem vonatkozik a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség tekintetében, hiszen ők ugye semmiképpen sem közszereplők Magyarországon, legfeljebb csak Bahreinben.

Ugye körvonalazódik az egyes számú törvényjavaslat, amit majd beterjesztek, ha rám szavaztok? Vicceltem, persze.

Szóval, Orbán Viktorral – saját kis kacsójával aláírt nyilatkozata szerint – 2016-ban négy gyereke élt együtt, vele közös háztartásban:  Gáspár (24 éves), Sára (22), Róza (16), Flóra (12). Ketten szinte biztosan nem dolgoznak. De lehet hogy egyikük sem? Hát akkor szívás. Akkor biztos, hogy el is megy az a havi „mennyi is?” a család fenntartására. No de a „mennyiről” majd később.

Másik különbség a kétféle vagyonnyilatkozat között az, hogy a közért dolgozók a mindenkori nettó jövedelmeiket minden esetben öt évre visszamenőlegesen kell hogy feltüntessék, éspedig úgy, hogy minden alkalommal elő kell venniük a jövedelemigazolásaikat és figyelembe véve a levont járulékokat, valamint a személyi jövedelemadót, be kell írniuk öt év adatait – számokban kifejezve. Mert való igaz, tulajdonképpen ebből él és gyarapszik mindenki, a nettóból.

Ezzel szemben, politikusainknak évente csak egy, az előző év bruttó jövedelmeikről kell számot adniuk. És emígy nézett ki a miniszterelnök előtt álló nehéz feladat:

„Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelem: ……………………… Ft.”

Nos… lehet tippelni, hogy ide mit lehet vagy kellene beírni, de biztos van hozzá kitöltési útmutató is valahol – a gyengébbek kedvéért.

És mit csinál országunk legokosabb embere? Én speciel itt most Orbán Viktorra gondolok, de lehet, hogy csak összefüggéstelenül beszélek. Egy számok, egy összeg helyett tehát ő mit is írt be? Az ő kézírásával (vagy lehet hogy a máséval), mert hogy nála a billentyűzet is kiment már a divatból, 2014-től ugyanis már ingyenesen juttatott laptopja sincs – bevallása szerint.

Szóval így valahogy töltötte ő ki ezt az adatot:

„Foglakozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelem: .…törv.szerint…. Ft.”

Nesze paraszt, kell neked vagyonnyilatkozat? Akkor itt van, járjál utána…. ha van hozzávaló eszed…. mert én azért igyekszem gondoskodni róla, hogy ne legyen.

Na jó, van azért aki erre a törvény szerinti összegre mégis kíváncsi, ha már a mindenben és mindenkor sorstárs, mindenféle pártállású képviselőket ez nem érdekelte. Ők azok, akik ebben tájékozottabbak és törvényadta lehetőségüknél fogva is kifogásolhatták volna az éppen aktuálisan illetékes mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnál ezt a nagyon tágan, de viszont annál pontatlanabbul pontosított összeget. Mellesleg, a mentelmi bizottság hat tagja közül három-három arányban vannak kormánypártiak és ellenzékiek. Arra viszont nehéz rájönni, hogy mit is dolgoznak ők tulajdonképpen. Tény, hogy a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmának a vizsgálata, nyilvántartása és megőrzése e bizottság hatáskörébe tartozik, ők teszi közzé az Országgyűlés honlapján a közzéteendőket.

Tehát érdekelt engem, hogy akkor a „törv.szerint” mennyit is keres a miniszterelnök és miért tudott – mondjuk csak az  elmúlt 7 év keresetéből – csupán 742 ezer forintot félretenni otthonkás Anikónénivel eltöltendő édeskettejük öreg és ínségesebb napjaira. És ha már ingatlanokat sem kellett venniük 2016-ban, mert azokból még jóval korábban bevásároltak, sőt elajándékoznivaló is akadt, kb. 5000 négyzetméternyi.

Ami a törvényből, illetve az „internet nem felejt” című műsorból is kideríthető volt: a 2010-ben kezdődő ciklusban a miniszterelnöki fizetés a mindenkori köztisztviselői alapilletmény harminckilencszerese. Ez pontosan 38.650 x 39, azaz  havi bruttó 1.507.400 forintot jelent (csak zárójelben: a köztisztviselőkre vonatkozó bértábla szerinti legkisebb szorzó 1,9 – kezdő középfokú végzettségűeknél, és a legmagasabb szorzó pedig a nyugdíj előtt álló felsőfokú végzettségűeknél 6).

Ehhez jön még a képviselőként kapott, szintén fillérre pontosan bevallott „törv.szerinti” összeg. Ezt viszont forintban kifejezve nem sikerült pontosan megfejtenem, de innen esetleg valami hozzávetőleges kiderülhet. Igaz, hogy csak 2013-ig vannak feltüntetve az adatok.

Szó ami szó, ha csak a képviselői alapdíjjal számolunk, akkor is: Magyarország nem vagyonos miniszterelnöke, csak 2010-től számítva, hét év alatt – több mint 140 millió forintos bruttó díjazásért „szolgált” minket.

A miniszterelnöki és képviselői díjazáson kívül  illett volna külön részletezni az egyéb képviselői és/vagy miniszterelnöki juttatásokat is, merthogy a vagyonnyilatkozati nyomtatvány ezt is lehetővé, illetve a törvény kötelezővé teszi. De a mi „szolgánk” nem tartotta fontosnak, hogy erről mi, halandók is tudomást szerezhessünk.

Ezért megint csak a törvényből kellett tájékozódni. Így például a havi bruttó fizetésen felül jár még miniszterelnöki juttatásként, a hivatalos és magánprogramokra biztosítandó személyi védelem mellett: rezidencia használat, két személygépkocsi (személyi és hivatali célú), rádiótelefon, ilyen-olyan-amolyan költségtérítés, illetve valamennyi egészségügyi ellátás térítésmentesen.

Érdekesség, hogy a törvény előírja azt is, hogy a miniszterelnök a rezidenciát köteles igénybe venni. Akkor most mi is van? Hol van az a rezidencia?

Pártelnöki tisztségéért járó fizetését 2010-től felfüggesztettként vallotta be ez a szerény, nem-vagyonos és egyben igénytelen ember, viszont egyéb jövedelemként bevallott időnként kisebb-nagyobb, könyvkiadásért kapott összegeket. Így 2010-ben a Helikon Kiadótól kapott 6.378.000, aztán 2015-ben a Kairosztól 5.500.000 forintot. Ez utóbbi összeg az „Út a győzelemhez – Minden hangszeren” című  könyvéért járt neki. Olvasta valaki? Én nem, ezért csak tippelek, hogy a címe lehetne akár az is, hogy „A cél szentesíti az eszközt”, nem?

Nagyértékű ingóságai, mint gépjármű, vízi vagy légi járművei, védett műalkotásai vagy védett gyűjteményei, egyedi alkotásai szegény embernek a nevén nincsenek, mint ahogy gazdasági érdekeltségei sem – saját, becsszóra is elhihető bevallása szerint. Puritán ember ő, na… akár csak szerény hajléka(i) – a várbeli majdani rezidenciát meg most hagyjuk is.

Hitelintézeti, 2002-től fennálló 20 milliós tartozása elég lassan csökken, még mindig közel hatmillióval tartozott 2016 végén, pedig még a könyvéért kapott 5,5 millió forint is elfogyott  2015 óta. Az is lehet azonban, hogy nem sikerült a hiteltartozást megfelelően nyomon követnie, mert még 2010-ben és 2011-ben is 20 milliót tüntetett fel.

Na kérem, 2011-ben a mentelmi bizottság viszont dolgozott valamit, felkérvén a pontosításra, így kiderült, hogy valójában már csak valamivel több, mint 11 millió Ft volt a tartozása 2011 végén.

Feltehetően nem vizsgálta a mentelmi bizottság (és senki más) a vagyonnyilatkozatok és az adóbevallások közötti összhangot. Mert akár ez fontos és lehetséges lenne, mivel szintén törvényi előírás, hogy a politikai vezetőknek nyilvánossá kell tenniük az adóbevallásuk szerinti jövedelmeket, a levont adót és az igénybe vett adókedvezményeket. Így 2015-ben Orbán Viktor vagyonnyilatkozatában a „törv.szerinti”, szerintem meg a saccperkábé jövedelmei meghaladták a 26 millió forintot. Ezzel szemben a kormányzati portál Miniszterelnöki Kabinetiroda oldalán található adóbevallás kivonatos adatai szerint a bevallott jövedelme 24.231.156 forint, és ennek az adója, 16%-os adókulccsal számolva 3.876.985 Ft volt. És jéééé… nem is vette igénybe a kiskorú gyermekei utáni adókedvezményeket. Hiába na, azt meghagyta a szegényebbeknek. Szép dolog is ez…vagy… Na jó, nem ötletelek tovább.

Ezek után végül is, nekem semmi bajom a miniszterelnökkel, azért mert kicsit nehezen mennek neki az ilyen szám-nyilatkozósdi dolgok. De annál nagyobb bajom van azokkal, akiknek lehetősége, kötelezettsége vagy felelőssége is egyben mindezeket felügyelni, ellenőrizni és uram bocsá’, szóvá tenni. Akkor is, ha speciel a miniszterelnökről van szó.

Mivel úrinő mivoltom nem engedi, én nem mondok olyat, hogy Gyurcsány takarodjon a közéletből, viszont azt mondom, hogy takarodjon mindenki, aki bármilyen módon és bármikor is részt vett a „holló hollónak nem vájja ki a szemét” című társasjátékban!

Róza néni

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább