Tegnap este sikerült belenéznem Kálmán Olga műsorának végébe, éppen Tölgyessy Péter utolsó mondatait kaptam el. Miután nem láttam a beszélgetéseket elejétől a végéig, véleményt sem fogok mondani. Ezt haladéktalanul megtette az Origo nevét szokásosan nem vállaló szerzője. Igaza van egyébként, ilyen cikkhez én sem adtam volna a nevemet. Igaz, hogy nem is írnék ilyen cikket, bármennyire kell is a fizetés. De ez magánügy.
Ugyanerről a műsorról olvashattam a Propelleren. A különbség mindössze annyi, hogy itt nem személyeskedő mocskolódás jegyében íródott a cikk, egy dologban azonban megegyezik az egykor sokkal jobb napokat látott origós írással. Mégpedig abban, hogy lényegében azt emeli ki az interjúból: az Orbán-kormány leválthatatlan. Márpedig Tölgyessy Péter nem ezt mondta. Ő azt mondta, most leválthatatlannak tűnik, de ez nem jelent semmit. Ha a nemzetközi trend megváltozik, villámgyorsan változhat a helyzet nálunk is. A rendszerváltást megelőző évben is biztosnak tűnt, hogy lehetetlen leváltani a kormányt és néhány hónap alatt létrejött – pontosabban előbújt – az ellenzék, a rendszer összeomlott. Tölgyessy szerint ha kinyílik egy kapu – ha igény és akarat lesz a kormányváltásra – akkor azon a kapun be fog lépni az a valaki, aki el tudja söpörni Orbánt.
Ha van valami, ami hihetetlenül kártékony az ország azon fele számára, akik nem egy ilyen országot szeretnének, akkor ez az. Nem csupán a közpénzből kormánypropagandát folytató oldalakon jelenik meg nagyon markánsan ez a vélemény, hanem a független, vagy egyenesen kormánykritikus felületeken is. Naponta olvashatjuk, hallhatjuk elemzőktől, politológusoktól, újságíróktól, sírkőfaragóktól és harangöntőktől egyaránt. Megjelenik kommentekben, tévéműsorokban, mindenhol.
Stabilan tartja magát ez a nézet, mint ahogy elég sokáig tartotta magát az az elképzelés is, hogy a Föld lapos és a Nap körülötte kering. Amitől persze még nem lapos és nem kering, de ezt hittel állították.
Akarva, vagy akaratlanul, de Orbán hatalmát erősíti mindenki, aki a leválthatatlanságáról beszél. Miközben mindenkinek pontosan tudnia kell, hogy nincs olyan rendszer, amely leválthatatlan, nincs olyan hatalom, amelyet meg ne lehetne dönteni és nincs olyan ember, akit felelősségre ne lehetne vonni.
Az Orbán-rezsim minden sunyisága és diktatórikus jellege ellenére nem tud olyan zárt rendszert létrehozni, amilyen a szocializmus volt, vagy amilyen Észak-Koreában van jelenleg is. Aki a jelenlegi körülmények között rácsok, kerítések és falak között él, azt önként teszi. Az információ bárki számára, aki képes és hajlandó időt és némi pénzt áldozni rá, hozzáférhető. Mert az internetet nem sikerült (még) korlátozni. Ezt szokták a kormány hívei tévesen azonosítani a sajtószabadsággal, holott csak egy olyan információs áramlásról van szó, amit képtelenek befolyásolni. Hiába vásárolják fel az összes tévécsatornát, megyei- és országos lapot, rádiófrekvenciát, online-hírportált, ezek csak pici töredékét fedik le a hírfolyamnak.
Tehát nincs olyan stabil, a külvilágtól elzárt rendszer, ami hosszú távra biztosíthatná bármely rezsim számára a hatalmat. Magyarország nem egy sziget a hatalmas víztömeg közepén, hanem egy pici ország Európa szívében. Amennyi demokrácia, szólás- és sajtószabadság van, azt nem a kormánynak kell köszönni, mert nem az ő nagylelkűségük következménye, hanem akaratuk ellenére létezik.
Éppen ezért sokkal nehezebben védhető a pozíciójuk és amennyiben megindul egy demokratikus folyamat, tehetetlenek lesznek. A mostaninál nagyságrendekkel stabilabb rendszerek is megbuktak már, mi is tanúi lehettünk, csak vissza kell gondolni. Az ilyen változásokat előre soha, senki nem tudta megjósolni, mindig utólag látott előre mindent az okosok hada.
Mi még nem tartunk itt, nincs utólag, mert előtte vagyunk. Hogy mikor kezd borulni a bili, egy hét, egy év, vagy három év múlva, az megjósolhatatlan. De be fog következni. Akár békés választás keretében, akár más módon. Nyilván sokkal jobb lenne a békés megoldás, mindenki érdeke ezt diktálja, de ez nem garantálható, mert az ilyesmit a pillanat szüli, nem a megmondóemberek véleménye.
Nem kell, nem is szabad abban hinni, hogy úgyis mindegy, semmi nem változik, a kormány örökké hatalmon marad, mert ez nem igaz. És ebben reménykedni sem érdemes, inkább úgy kell élni és dolgozni, hogy ne kelljen majd magyarázkodni akkor sem, ha változnak a dolgok. Mert változni fognak, mert semmi nem tart örökké.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.