November 15,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


„Tudom, hogy nem sok, de nekem ezt is ki kell gazdálkodni”

Ez most egy családi cikk lesz. Vagy baráti, szinte mindegy. Szép nagy baráti család alakult ki alig több, mint egy év alatt. Néha nem árt végignézni, honnan indultunk, hol tartunk most és hová igyekszünk. Az sem baj, ha megismétlünk olyasmiket, amiket már elmondtunk, hiszen mindig vannak új csatlakozók és olyanok is, akik valamiért lemaradtak ezekről a beszámolókról.

Nem titkolt célunk valami módon összekötni – ha csak hajszálvékony kötelékkel is, ha csak a magunk lehetőségei szerint is – a határon innent és a határon túlt. Tesszük ezt azért, mert már a Szalonna is úgy jött létre, hogy van benne egy kis erdélyi, egy kis magyarországi, egy kis tengerentúli. Testközelből tapasztalhattuk meg – főleg nekem volt ez újdonság – milyen erdélyi magyarként szőröstalpú oláhnak, büdösrománnak lenni abban a pillanatban, amint nem az aktuális kormányt éltetjük. Márpedig nem éltetjük, éltetik ők magukat éppen eleget. Bár csak egy véleményportál vagyunk – az újságíráshoz rengeteg pénz kell, a mi lehetőségeink egy heti működést sem fedeznének – igyekszünk ahhoz tartani magunkat, amit elvárunk (elvárnánk) egy újságtól, hírportáltól. Nem hazudunk, senki és semmi érdekében, vagy érdekei ellenében sem. Nem állunk be sem az aktuális hatalom, sem az ellenzék, sem más érdekcsoport szolgálatába.

Kritizálunk, mert úgy hisszük, szükség van rá. Bárki kerül hatalomra, bármilyen kormány vezeti az országot, a hazugságokról, visszaélésekről, a korrupció minden formájáról, az ország érdekei ellen való döntésekről és cselekedetekről beszélni kell. Mindig. Van éppen elég jól fizetett, önmagát sajtónak nevező propagandaoldal, amely elzengi a dicsérő szavakat, élteti a hatalom birtokosait, támadja az ellenzék minden megnyilatkozását, szolgálja az aktuális kormányt. A kormányok változnak, a politikai berendezkedés is változhat, de ezek a nevek és arcok maradnak. Csak a véleményük módosul attól függően, éppen miben éri meg hinniük.

Mi igyekszünk a magunk lelkiismerete szerint működni és ez sem mindig egyszerű dolog. A hatalom birtokosai és a bennük hívők, az őket szolgálók és a belőlük élők célpontjaiként volt már részünk minden szépben és jóban. Fenyegető, vagy csak mocskolódó üzenetek és e-mailek napi szinten jönnek csőstül, próbáltak már elhallgattatni minden létező módon. Többször kellett szervert váltanunk, néha napokon át elérhetetlen volt az oldal. Dolgoznak az önkéntesek is, hogy legalább a Facebookról eltakarítsanak minket. Talán a legviccesebb az volt, amikor egy szorgos honvédő rasszizmusért és pedofíliáért jelentette fel a Szalonnát. Volt már – több hullámban – lejáratóhadjárat a baráti sajtóban (nem a mi irányunkban baráti), volt beépülési kísérlet, hogy személyesen, egyenként taposhassanak ránk és volt törekvés arra, hogy egyik, másik, esetleg harmadik, sokadik oldal mögé sorakozzunk be.

Mi maradtunk itt, ahová álltunk, a senki földjén. Így legalább kapunk a fejünkre, ha jobboldaliként azonosítható gondolat kerül egy cikkbe (holott szükség van egy ország egyensúlyához jobboldalra), olyankor hülye nácik vagyunk. Pedig a jobboldal nem azonos a Jobbikkal. Amikor baloldaliként azonosítják a gondolatainkat, akkor az MSZP-nek feküdtünk le, pedig a baloldal nem azonos az MSZP-vel és szükség van baloldalra az egyensúlyhoz. Amikor egy-egy párt konkrét hülyeségeiről írunk, akkor is mi vagyunk a gazok, legalábbis az adott párt szimpatizánsai számára.

Visszatérő téma, hogy miért is ugatunk külföldről, mi közünk van a magyarországi történésekhez. Pedig mi ugatunk Erdélyből, de éppen úgy Magyarországról is és ugatunk Angliából, Spanyolországból és mindenhonnan, ahol csak élünk. Mert magyarok vagyunk mindenhol, érdekel, érint és fontos, ami ebben az országban történik. És igyekszünk változtatni a rossz dolgokon, vagy legalább felhívni a figyelmet azokra.

Ahogy kell egy országnak jobb- és baloldal az egyensúlyhoz, úgy nekünk is kell a pofonok mellé simogatás, a fenyegetések mellé támogatás. És meg is kapjuk, naponta megkapjuk ezt is. A biztató üzenetek, a beküldött fotók, versek, olvasói levelek, vendégcikkek azt bizonyítják, hogy jó úton haladunk. És ezt bizonyítja az a tény is, hogy képesek vagyunk életben maradni, hogy hónapról hónapra kapunk annyi támogatást az olvasóktól, ami lehetővé teszi a működést. Nincs módunkban egyenként megköszönni, ezért időnként – most például – így és innen köszönjük mindenkinek, hogy segít nekünk talpon maradni.

Olykor egészen megható üzeneteket találunk az utalások mellett. Ma például ezt: „Tudom, hogy nem sok, de nekem ezt is ki kell gazdálkodni”. De, sok. Nagyon-nagyon sok és végtelenül fontos minden fillér. Nem tudjuk eléggé és elégszer megköszönni, mert pontosan tudjuk, hogy sok olvasónk nem a felső tízezer tagja és ki kell gazdálkodnia azt az összeget, amit be akar dobni a becsületkasszába. Nekünk sok az 500 forint, az 1000 forint is, hiszen többségében ilyen támogatásokból áll össze a havi költségvetésünk. Itt és most is nagyon köszönjük mindenkinek, aki beszáll a Szalonna fenntartásába. Egyenként nem tudjuk megköszönni mindenkinek, de így és innen, mindannyian hálásan köszönjük. De köszönjük azoknak az olvasóknak is, akik támogatnának, de nem tehetik meg, mert maguk is segítségre szorulnak. Azt szeretnénk kérni, hogy ne érezzék kínosnak a dolgot, ők nem potyautasok, hanem szeretettel és tisztelettel látott vendégek ezen a közös Szalonnázáson. Mindig van hely számukra az Európa több országába is átnyúló asztal körül.

És köszönjük azoknak, akik más módon támogatnak minket. Támogatás volt az oldal megtervezése, összerakása és elindítása, a logó-malacka megtervezése, a számtalan fotó. A weboldal már régen nem, vagy csak akadozva működne, ha a legnagyobb baj közepén nem talál meg minket az az ember, aki rendberakta az oldalt, körülbástyázta, hogy ne omoljon össze percenként, fejleszti és gondozza a mai napig. Ez is támogatás, pénzben ki sem fejezhető, mekkora segítséget jelent. És támogatás az is, amikor valaki időt szán arra, hogy lefordítsa angol nyelvre a cikkeinket és támogatás – kis háztáji pletyka – amikor kapunk egy publikálható cikket. Amellett, hogy így módunk van megosztani másvalaki gondolatait és nézeteit, sokszor bele tudunk pillantani akár más országban élő honfitársaink mindennapjaiba, ráadásul olyankor legalább egyikünk kap néhány óra szabadságot, amikor el tudja intézni a feltorlódott intézendőket, be tud vásárolni, vagy lazítani, sétálni tud.

Erre ritkán van lehetőségünk, hiszen valójában nagyon kevesen vagyunk és bizony kora reggeltől késő estig mindannyiunk munkájára szükség van ahhoz, hogy az év 365 napján megfelelő színvonalon meg tudjunk jelenni. De meg tudunk, működünk és a sok „szócséplés„ mellett ki tudtuk gazdálkodni, hogy egy nagy bajban lévő családnak havi rendszerességgel segítsünk, karácsony előtt jótékonysági licitet szervezhettünk és így közösen támogathattunk egy állatmenhelyet és a Krisnások ételosztását, de még az Iványi Gábor egyházának fenntartásában működő iskola szegény sorsú diákjainak is jutottak kézzel kötött meleg (és csodaszép) sapkák és sálak. Közben kegyelettel eltemettünk néhány laptopot – az elhasználódó technika, legyen az számítógép, telefon, vagy éppen egy objektív a fényképezőgéphez állandó, de megkerülhetetlen kiadást jelent a havi fix kiadásokon és a megélhetés költségein túl -, de pótolni tudtuk őket, hála nektek.

Tehát élünk, működünk és  – mint az Oscar-gálán mondani szokás – ez nem jöhetett volna létre, de nem is működhetne nélkületek. Minden fontos, amit kapunk tőletek. Az, hogy olvastok, hogy elmondjátok a gondolataitokat, hogy támogattok munkával, vagy pénzzel, mind hozzájárul a fennmaradásunkhoz. Köszönjük nektek mindannyian és mindenkinek.

Köszönet illeti azokat a még működő lapokat, tényfeltáró oldalakat, hírportálokat, amelyek nem a hatalom szolgálatában működnek. Nagyrabecsülés és hála jár azoknak az újságíróknak, akik nem rettennek meg a fenyegetésektől, dolgoznak, pereskednek, és megírják az elhallgatni akart igazságot. Nélkülük, az ő munkájuk nélkül a Szalonna nem lenne ilyen.

Végül – szintén egy mai támogatáshoz kapcsolt üzenet nyomán – igyekszünk, hogy az „új időknek új dalai” továbbra is sok kínos percet okozzon azoknak, akik visszaélnek az emberek bizalmával. Mert a kolozsvári szalonna puha kenyérrel, könnyfakasztó hagymával és csípős paprikával az igazi.adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.