NEHAZUGGY

A vidéki ember annyira hülye, hogy el kell neki magyarázni azt is, mennyire hülye

Tamás Róbert | 2017. Február 26, Vasárnap | 16:58

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Volt már a kormánypártnak és az ő propagandagépezetének nem egy szánalmas húzása, de most talán sikerült felkapaszkodniuk a csúcsra. Igaz, ez csak olyan Matolcsy-féle unortodox csúcs, amit bátran lehet gödörnek is nevezni, de ők kapaszkodnak veszettül, nehogy fel találjanak zuhanni. Az van, hogy a Momentum Mozgalom elkezdte járni a vidéket. Márpedig a vidék (is) köztudottan a a jelenlegi kormánypárt magántulajdona és mint ilyen, védelemre szorul.

Bevallom, vannak kétségeim a Momentummal kapcsolatosan, de legalább annyira reménykedem is abban, hogy valami jó van születőben. Az talán a bajom, hogy a Fidesz univerzális. Ugyanis negyed évszázada ők is fiatalok voltak (a KDNP-sek nem, ők már akkor sem voltak fiatalok), az akkori Orbán Viktor nem csupán külsejében, de elszántságában is nagyon hasonlított Fekete-Győr Andrásra, a Momentum vezetőjére. Azt tudjuk, mi lett a Fideszből és mi lett Orbán Viktorból – azt még nem tudhatjuk, mi lesz a Momentumból -, így az én gyanakvásom oka lényegében az, hogy Orbánék visszamenőleg képesek árnyékot vetni egy most szerveződő fiatal mozgalomra. Ez pedig nem jó gondolatmenet, igyekszem is tenni ellene. Ettől függetlenül, vagy inkább ezzel együtt egy kis hátránnyal indul a Momentum, de bőven van lehetőségük bebizonyítani, hogy ok nélküliek a rossz érzéseim.

A Fidesznek és a Fidesz-keltetőnek – úgy is, mint Fidelitas – semmit nem kell bizonyítaniuk. Már megtették. Ha innen nézem, tulajdonképpen a kormánypártnál és kiszolgálószemélyzeténél nyíltabb, őszintébb szervezet nem létezik. Ők aztán nem titkolnak semmit. A korrupció minden létező árnyalatát szemrebbenés nélkül engedik látni (az Orbán család működésétől kezdve Rogán Antal fényre táguló helikopteres táskáján és Mészáros Lölö Orbán Viktor hatalomra kerülésének pillanatában kibontakoző üzleti zsenialitásán át Matolcsy György kiterjedt rokonságáig és szerelmi életéig minden a nyílt színen zajlik), sőt, büszkék rá.

Ugyanígy nem titok az sem, hogy a hatalom megtartását a vidéki emberek feltételezett tudatlanságára alapozzák. Közben ugyan arányaiban éppen annyi hülye él Budapesten, mint azon kívül, de az ország nyolcvan százaléka mégsem a fővárosban él, tehát fontosak a családi vállalkozás szempontjából. Mármint a szavazatuk fontos, amúgy ott pusztulhatnak halomra, ahol vannak. A falvak leszakadása nem vitatható, a vidéki emberek élete egyre nehezebb. Miközben a fővárosban és környékén minimális a munkanélküliség, száz kilométerrel távolabb már komoly bajok vannak, kétszáz kilométerrel odébb pedig egy másik korszak kezdődött, mégpedig nem jó értelemben.

Na, most ezt a hűbérbirtokot célozta meg a Momentum. Lett is nagy kavarodás, hőbörgés és fogaknak csikorgatása. Szerencsére előkerült Mécs János régebbi, szerintem nagyon szellemes szatirikus írása arról, hogyan is gondolkodik a nagyarcú, de legalább ostoba budapesti (mármint az a budapesti, aki ilyen, ugyanis csak egy szűk rétegről szól az írás) a vidékiekről. És most jön a furfang. Fideszék azt fundálták ki Ibizán, két szippantás között, hogy ők most elhitetik a vidéki emberekkel, hogy valójában ez nem egy szatirikus írás, hanem a Momentum Mozgalom vezérfonala.

Lényegében a kormánypárt és az ő – bár a mi pénzünkből eltartott – propagandagépezete annyira sötét baromnak gondolja a vidéki embereket, hogy azok képtelenek értelmezni egy írást, ezért gond nélkül lenyelik, amit propagandáék le akarnak nyeletni vele. Hülyének néznek benneteket! – ordítják a vidék fülébe és remélik, hogy tényleg hülyék és be is veszik. Ez egy nagyon kedves paradoxon.

Most teljes mellbedobással dolgozik a gépezet, az MTI-től kezdve a Stefka-G. Fodor álompárig vadul igyekeznek elmagyarázni a hülyének nézett polgárnak, hogy hülyének nézik. Mert szerintük a vidéki ember annyira hülye, hogy magától nem veszi észre, ha hülyének nézik. Ezt el kell neki magyarázni, ezért három aktivista – saját költségen, saját elhatározásból – megjelenik minden helyszínen, ahol a Momentum összejövetelt tart és igyekeznek felvilágosítani az egybegyűlteket.

Lényegében nagyon viccesnek tartanám mindezt, ha nem viselném olyan rosszul ezt a pökhendi lenézését az embereknek. Szerintem mi, vidékiek (amúgy a budapestiek is), remekül el tudjuk dönteni, hogy miről mit gondolunk. Nem feltétlenül szorulunk rá, hogy fényes intellektusú fidelitasosok és fideszesek mondják meg nekünk, hogy mit jelent egy írás. Bármennyire hihetetlen is, vidéken is vannak iskolák, színházak, szoktunk mi is olvasni, van humorunk és nem készítjük ki a szódásüveget az asztalra, ha történetesen Szakonyi Károly Adáshiba című darabját sikerült éppen megnéznünk. Sőt, még Örkényt is szoktunk olvasni, vagy mondjuk Joseph Heller sem ismeretlen még vidéken sem.

Meg is ragadnám az alkalmat és szívből ajánlom mindenkinek (fideszeseknek és feltörekvő fideszeseknek is) a 22-es csapdája című könyvet. Többet lehet tanulni belőle, mint Orbán összes beszédének díszkiadásából. Komolyan. adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!