Április 18,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Szemrebbenés nélkül telibe nyalni, amit telibe kell

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Stefka István páros lábbal beleszállt a Momentum Mozgalomba.

Nevezett a PestiSrácok című „oknyomozó és közéleti portál” lapigazgatója – önálló rovatának fejléce szerint ő„“Az Öreg, aki mindenre emlékszik”. Vagy legalábbis sok mindenre. A saját pályaívéből igyekszik pár évtizednyit mérsékelten taglalni – 1972-től a Híradó és a Hét című politikai műsor szerkesztő-riportere volt, s ebbéli minőségében az akkori diktatúra jelesei több kitüntetéssel honorálták szorgalmát. Én ugyan nem vagyok annyira öreg, arra viszont egészen pontosan emlékszem, milyen gyomorforgató volt a rendszerváltás előtt és után is látni a hozzá hasonló nyaloncok elképesztő szintű, bármihez idomulási mutatványait – még akkor is, ha sok szempontból tanulságos figyelni az ilyesmit.

Stefka most tökéletesen elemében van, hiszen ez a rendszer nem sokban különbözik a hetvenes-nyolcvanas évekétől – a feladat lényegében ugyanaz: szemrebbenés nélkül, folyékonyan hazudni, ügyelni, nehogy a tények összezavarjanak, telibe nyalni, amit telibe kell, ugyanakkor fáradhatatlanul ütni-vágni a nyomorult imperialistákat, illetve dolgozó népünk megvetésének tenni ki a társadalmi rendünk megdöntésén munkálkodókat, akiket ürgebőrbe varrt kapszulákba rejtett üzenetek segítségével irányítanak a gonosz külső erők, amelyek szocialista hazá ezeréves nemzetállamunkra törnek és fenekednek.

Gratulálok – írja nagyszerű rovatában Az Öreg -, s valóban gratulál a „megtévesztés művészeinek”, azaz természetesen a Momentum Mozgalom tagjainak. A Momentum, Stefka mester szerint „… egy ismeretlen szándékú, ismeretlen pénzforrásokból támogatott mozgalom”, amely „megetetett néhány tízezer embert, hogy aláírjon egy olimpiaellenes ívet.” Mondjuk az a néhány, az huszonhat – mármint huszonhatszor tízezren írták alá azokat az íveket, de ne ragadjunk le a részleteknél.

Az Öreg dolgozatának minőségét itt és most nem venném górcső alá – ha gondoljátok, értékeljétek ti, én inkább kihagyom: kétségkívül minden, de tényleg minden benne van, amit ma egy megfontolt, jól fizetett kormánypárti, békamenet-szervező publicistától elvár a pártvezetés. Talán Gyurcsányból lehetne egy csipetnyivel több – de az is érthető, ha már ő és az elmútnyócév is hátrébb szorul: megjöttek az új Gonoszok. És őket „…már nagyon felkészítették. Nem az erőszakhoz folyamodnak, mint elődeik, akik egyetemeket, nyilvános szórakozó helyeket foglaltak el, vagy megrongáltak középületeket, törtek, zúztak, mint például a Fidesz székházat. Ezek látszólag békés eszközökhöz folyamodtak, a betanult szövegeket mantrázzák a nemzetellenes ellenzékkel együtt: a milliárdokat nem az olimpiára kellene költeni, hanem a szétvert, szétrohadt egészségügyre, oktatásügyre.”

És milyen meggyőzően cseng a merev gerinc nagymesterének szájából a kiemelt tételmondat is: „Ja kérem, volt honnan megtanulni az átöltözést, az átalakulást.” (Élesebb szemű böngészőinknek jelzem, minden idézetet betűhíven másolok át…) És persze szó esik még a továbbra is túlzottan hangsúlyos nemzetellenes média mesterkedéseiről is – merthogy „A balliberális média mindig lépés előnyben van a kormánypárti, jobboldali médiával szemben. Messzebbre jut el a hangjuk, nemcsak Magyarországon, hanem a külföldi sajtóban is, véleményük mindjárt megtalálható a világ legjelentősebb orgánumaiban. S ezt folyamatosan erősítik az itthon nagyon megbecsült magyar, liberális művészvilág hazánkat becsmérlő nyilatkozataival.”

Lépés előnyben. Az Öreg. Aki mindenre emlékszik. No. Szóval elhiszem én, hogy mámorító volt azt álmodni a nagy nemzeti összefeszülés párnaciháján, hogy elnyerhetnénk a 2024-es olimpia rendezési, s vele újabb pár ezer milliárd forint ellopásának szent jogát – s elhiszem azt is, keserű csalódás lehet, hogy be kell érni azzal a rongyos 35-40 milliárddal, amit eddig, jó előre sikerült hazamenteni. Már meg is kezdődött a szemét budapesti nemzetárulók példás megbüntetése, Lázár jedi bemondta, akkor mi, vidékisták kapjuk az ezermilliárdot, bibibíííí… Soványka vigasz továbbá, hogy a Puskás stadion átépítésének költségeit gyorsan sikerült megduplázni, és messze még a vége. És Paks ígéretes ezermilliárdjainak színes fényei is csak a távolban világítanak.

Ha van rá némi kis remény, hogy legalább majd az unokáink hazajöhessenek egyszer ebbe az egyre inkább felégetett, felsózott, agyonrabolt, leharcolt, élhetetlenné tett országba; hogy e jobb sorsra érdemes, fásult, a végsőkig megfáradt népet minden el- és el sem képzelhető módon életre-halálra egymásnak ugrasztó, morálisan és anyagilag egyaránt agyonzüllesztő, kíméletlenül kiszipolyozó, lassacskán magához butító, különösen aljas indokokból évek óta naponta ezer ügyben átverő, megtévesztő, lealázó, a civilizált világ előtt is lejárató, velejéig romlott hazaáruló bűnözői csoport egyszer eltakarítható és felelősségre vonható lesz, nos, annak záloga pont a Momentum, és néhány hozzájuk hasonlóan eltökélt, egy élhetőbb jövőért nem csak bölcselkedésre, de cselekvésre is kész, becsületes, senki által meg nem rontott fiatalokból álló közösség lehet. Ezért is tartanak tőlük annyira azok, akiknek bőven van veszteni- és félnivalójuk is. És akiket olyan évtizedes köpönyegforgatási rutinnal rendelkező örök túlélők védenek a maguk módján, mint Az Öreg. Aki mindenre emlékszik – persze csak ahogyan ő akar…

Szerző: Boda András

Facebook-oldal: https://www.facebook.com/hetlovet

adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.