Ha a parttalan cinizmusnak és aljasságnak lenne mértékegysége

Fotó: MTI / Illyés Tibor Fotó: MTI / Illyés Tibor

„Lázár János előadásában kitért arra, hogy »Budapestnek nem kellett az olimpiára ezer milliárd forint fejlesztési forrás, így abból a vidék fejleszthető«. Megemlítette a Kassát, Miskolcot, Debrecent és Szegedet összekötő négysávos autóút tervét, amelyet 2021-ig építenek meg 450 milliárd forintos hazai forrásból.” (MTI)

Az olimpiai pályázat visszavonásának felelős döntésétől megrészegülve durcás, sértett óvodásokra jellemző kormányzati interpretációi közül már hallottunk jópárat az elmúlt három napban. Az ellenzék hátbaszúrta és megsemmisítette a nemzeti egységet kezdetű műdaltól az álomgyilkosságig terjedő, valójában primitív és egydimenziós érvelések közös nevezője az, hogy a tudjukkik elárulták Az ügyet és mekkora nagy égés lenne, ha teljes politikai konszenzus hiányában (szó nincs egy pillanatig társadalmi konszenzusról) akarnánk tolni a szakadékba vezető biciklit. Még szerencse, hogy a főnök rajta volt a barikádokon, és megmentette a hont a szégyengyalázattól.

Mivel soha nem okozott gondot az elvek nélküli bűntársaknak az, hogy a társadalom megkérdezése nélkül valóra váltsák legvadabb és legszemélyesebb álmaikat, Lázár János böffentése több, mint jelzésértékű és abszolút mindent elmond erről a bizonyos rozsdás olimpiai bicikli projektről. Azt állítja a rezzenéstelen pofájú arrogancia, hogy Budapestnek nem kellett az olimpiára szánt fejlesztési pénzek raklapja. Vagyis ezúttal 266 ezer ember érdekes módon és nagyon hirtelen egyenértékűvé vált az olimpiát elutasító Budapesttel. Anélkül, hogy a városnak esélye lett volna szavazni arról, hogy akar, vagy nem akar, vagy mit akar.

Tehát miután nem kérdezték meg Budapestet, hanem a politikai egységre hivatkozva eldöntötték, hogy pályázunk az olimpiarendezésre, miután 266 ezer ember kifejezte abbéli szándékát, hogy mégiscsak szeretne megkérdezve lenni ebben a témában (amúgy előkerült Rogán mélymagyar és Bayer elvtivel barátilag megcsacsogták, hogy mindenki más úgy hülye, ahogy van), miután a népszavazás kiírása helyett az illetékesek úgy döntöttek, hogy visszavonják a pályázatot, Lázár levonta a konzekvenciát: a fővárosi emberek óhaja az volt, hogy a kormány vigye a picsába az ezermilliárdos fejlesztési pénzeit. Vagyis pár taknyos új SZDSZ-es valójában azért szállt szembe a cudar téli időjárással, hogy megszabadítsa Budapestet a fejlődés lehetőségétől is. Hát akkor legyen.

Nem mondom, hogy nem pazar a logika, mert de, sőt. Ha a parttalan cinizmusnak lenne mértékegysége, akkor minden bizonnyal Lázár Jánossal kellene azt mérni, és nem biztos, hogy nem akadna ki lépten-nyomon az a mérő. Ahhoz nem kellett eddig sem három diplomásnak lenni, vagy öt idegennyelvet beszélni, hogy az embernek világos legyen: amikor frusztrált, komplexusos, hamis eszmék túltolásába kapaszkodó, sértődött, de legalább csillapíthatatlan étvágyú vezetés tapos a nép nyakán, egy ilyen nyilvánvaló pofáraesés után csak a nagyfene megtorlás jöhet. Ami annál is tragikusabb, hogy persze végig tisztában voltak azzal, Budapestnek körömfeketényi esélye nem volt olimpiát rendezni. Egy pillanatra sem merült fel komolyan, ám jelentős milliárdokat lehetett volna az utolsó pillanatig fenntartott küzdelem látszata mögé bújva jó helyre talicskázni.

Felhívnám a figyelmet arra, hogy a kormány halovány, de kényszeresen ismételgetett olimpiapárti érvei éppen az olcsóságról szóltak. Konkrétan arról, hogy azért került volna mindössze 774 milliárd forintba a buli, mert a további 2-3 ezer milliárdnyi fejlesztés olimpia nélkül is megvalósításra kerül. Aha. Értjük, Lázár János, te cinikus pojáca. Hazugság volt minden szavatok. Mert még egyszer: azért lett volna hatalmas lehetőség az olimpia megrendezése a lelkes kormánypárt szerint, mert így a fontos, életbevágó beruházásokat is nyélbe lehetett volna ütni, amiből természetesen hosszú távon profitált volna a város. Ehhez képest most arról beszélünk (nem mi, hanem az öltönyös hasbeszélő), hogy mert nem lesz olimpia, fejlesztésekre sincs szükség.

A másik hazug érv, amivel az olimpiát ellenzőket visszakézből szájba illett rúgni és véres demagógiájukat emlegetve le lehetett söpörni az asztalról az volt, hogy ezeket a pénzeket csak erre a célra lehet költeni, és be kell fejezni az olcsó dumákat az oktatással és az egészségüggyel. Ennek a monumentális baromságnak a fényében, akkor feltételezem, hogy a vidék is csak olimpiarendezésre kaphatja meg ezt a pénzt, ami a kretén budapestieknek nem kellett. Vagy nem? Ha meg lett volna olimpia, akkor a vidék közben bekaphatta volna? És ha sikerült volna esetleg végigtolni a pályázatot, amit aztán a zsűrizésen elbukunk, vagyis Budapesten marad a pénz, akkor vajon ettől az átlátszó, sértett, büntetés-izű rohadékságtól megkímélt volna Lázár?

Ha van aljasság, amivel elő lehetett állni az önkényesen és szűk körben meghozott döntés után, akkor a főváros-vidék szembeállítása kétségtelenül ezek közé tartozik. Ez a kicsinyes bosszú azoknak a szájából különösképpen undorító, akik néhány napja nem győznek leszakadni a nemzeti egység siratásáról. És az még hagyján, hogy a régen nem létező nemzeti egységről beszélnek pátosszal teljes, hamis hangon, de ez a tudatos hangulatkeltés, uszítás, egymás ellen hangolás az, amitől felfordul az ember gyomra.

Szóval, ott volt az 1000 milliárd, arra költöttük volna, amire jónak látjuk, de nektek bele kellett ugatni, hogy metrófelújítás, egészségügy, oktatás. Akkor nem kaptok semmit, hátha legközelebb meggondoljátok, amikor mást gondoltok valamiről, mint mi. Ilyenkor persze az szokott lenni, hogy egy valamirevaló városvezető az asztalra csap, és kikéri magának, de ahogy elnézem, Tarlós már sietett elsírni a bánatát: olimpia híján számos fejlesztés elmarad. És miközben a vidék hatalmas mértékben és tényszerűen leszakadt a fővárostól, és természetesen minden fejlesztési forrásnak meglenne a helye, ilyen ocsmány módon kijátszani egymás ellen a budapesti és a vidéki embereket több, mint gusztustalan.

Nem túl nehéz mindebből más következtetést levonni, mint hogy minden erejükkel ássák tovább az árkokat, a gödröket az elvtársak, háború nélkül ugyanis nehéz lesz ezt a kormányzás helyett végigkommunikált és szétlopott négy évet sikerként eladni. Most éppen az van, hogy a vidék kapja meg Budapest pénzét (nem mintha a kettőnek bármi köze lehetne egymáshoz). Majd épül még néhány vadászház és fűtött gyepes stadion a kertek végébe, a fővárosban tovább füstöl a metró, Lölö építkezik ezerrel, Lázár meg nem tudja letörölni azt a gazember vigyort a szája sarkából.

adomany-1