December 14,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Meddig lehet még külügyminiszter Szijjártó Péter?

Kedveseim az olimpia mellékvágányában! Mi lenne, ha aggódva vigyázó szemeinket az üzleti alapú, avagy kereskedelmi érdekeken nyugvó hazaárulás minősített esetének tűnő, Szijjártó Péter és Tarsoly Csaba, Kiss Szilárd és kedves orosz oldalbordája, a Quaestor és a magyar külügy főszereplésével előadott bűnügyi melodrámára vetnénk?

Tudom, csak még nem sejtem, hogy ez a történet ismételten nem üti át a NER-fanatizmus vasbeton falát, de talán éppen ezért folytassuk annak a már-már szürreális történetnek a bemutatását, aminek lényege: a magyar külügy tudtával és beleegyezésével Tarsoly Quaestor Csaba bizalmasa, Kiss Szilárd cége – a Monte Tokaj Kft. – magyar-orosz projektjeként működő VisaWorld Center minden dokumentált ellenőrzés nélkül (!) ezrével bocsátott ki schengeni vízumokat tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgároknak (prostituáltak, bűnözők, kémek, mit számít).

Erről a fantasztikus műveletről már az Index beszámolója alapján megírtam, amit gondolok, ehhez képest új fejlemény, hogy az előzetes letartóztatásban sínylődő bukott bróker, aki rájött, hogy nincs neki már túl sok veszítenivalója (feltéve, hogy egy osztrák nyugdíjas rendőrautónak álcázott személygépkocsija hátsó ülésére nem kell beülnie), beszédes kedvében volt a Quaestor-ügy bírósági tárgyalásán.

A 444 cikke szerint a börtönlevegő hatására átmeneti memóriazavarából kigyógyult szélhámos (aki korábban arról is büszkén beszámolt, hogy a magyar kormány által letagadott, időközben elhalálozott szaúdi üzletember-bűnözővel, Ghaith Pharaonnal is tárgyalt a DunaCity eladásáról) most ezt állította:

„Engem Szijjártó úr keresett meg, hogy kiszervezzék a vízumkiadást, hogy ne a követségen döntsék el, ki kaphat. Ez egy 40 ablakos központ lett, 15 eurót kerestünk vízumonként. Ez az orosz kereskedőház része lett volna.”

A 90 milliós beruházás mellett évi 400 milliós tiszta nyereségűre kalibrált vízumközpontot Szijjártó és Tarsoly 2014 novemberében – néhány hónappal a Quaestor bukása előtt – nyitotta meg, az ünnepélyes avatón pedig Kiss Szilárd orosz titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező élettársa, Jelena Cvetkozva is ott volt, íme:

A moszkvai magyar nagykövetség által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Jelena Cvetkova, a vízumközpont vezetője és Tarsoly Csaba, a Quaestor Csoport elnök-vezérigazgatója a moszkvai magyar vízumközpont megnyitóján 2014. november 19-én (MTI / Moszkvai magyar nagykövetség)

A moszkvai magyar nagykövetség által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Jelena Cvetkova, a vízumközpont vezetője (az akkor előzetes letartóztatásban lévő, Kiss Szilárd agrárdiplomata élettársa), illetve Tarsoly Csaba, a Quaestor Csoport elnök-vezérigazgatója a moszkvai magyar vízumközpont megnyitóján 2014. november 19-én (MTI / Moszkvai magyar nagykövetség)

Azt a szöveget már betéve ismerjük, hogy bukott szocialista brókerek és böriben tengődő bűnözők szavára nem sokat ad egy talpig becsületes kormány(tag) (lásd Portik-Rogán sztori), és az is igaz, hogy Szijjártó Péter nem próbálta még tanúkkal bizonyítani, hogy nem is ismeri Tarsolyt, de valakinek van fogalma arról, hogy mit keres még mindig a külügyminisztériumi székben a magyar diplomáciát közönséges maffiózók ugródeszkájává és homokozójává silányító örök teremfocista?

Szijjártó nem hogy a székében ül, de az általa vezetett csemegekukorica- és meggykonzerbven úszó intézmény ezt írta a sztoriról beszámoló portálnak:

„A moszkvai kereskedőház nyitásáról a Quaestorral folytatott – végül sikertelen – tárgyalások során szóba került a kormány azon szándéka is, hogy a világ számos pontjához hasonlóan Moszkvában is kiszervezze a vízumigénylések begyűjtését”.

Vagyis miközben az MTI által megörökített fotográfia szerint (címlapfotó) 2013 áprilisában Szijjártó Péter, akkor még a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos Tarsoly Csaba Quaestor-elnök-vezérigazgatóval vállvetve megnyitották a moszkvai kereskedőházat (a Quaestor honlapján is dokumentálva van az esemény) a szellemi kakadu azt állítja, hogy sikertelenek voltak a tárgyalások.

Miután azt is fotó dokumentálja, hogy toporzékolásügyi Petike külügyminiszteri minőségében a saját kezével vágja el a szalagot a moszkvai vízumközpont átadásán, most konkrétan azt hazudja állítja, hogy ez csupán feltételes módban került szóba, hogy Quaestorék csak pályáztak erre a melóra, a KKM viszont különben is 2015 márciusában felbontotta a szerződésüket. Igen, a meg nem kötött szerződést Petike felbontotta. Ergo Petike minisztersége idején minden rendben volt, Petike nem tudott semmiről, Petike nem tehet semmiről.

Nem tudom, hogy van-e olyan európai ország, ahol ez az arrogáns senkiházi a portási (egyébként tiszteletreméltó) rangnál feljebb jutott volna valaha is a társadalmi ranglétrán, de hogy a fent vázolt tényállások ismeretében még a mélyen megvetett Romániában sem lehetne külügyminiszter, az hétszentség. Az, hogy Magyarországon az emberek részben érthető, másrészt soha meg nem érhető okokból fel sem emelik a fejüket egy ilyen eset kapcsán, egyáltalán nem menti fel (hanem sőt) az ellenzéket, amelynek most kötelessége volna, hogy ezzel az égbekiáltó disznósággal házaljon, tájékoztasson, őrjöngjön, tiltakozzon, tematizálja a közbeszédet és nemzetközi botrányt csapjon az ügyből.

Tudniillik abból, hogy a külügyminisztérium válogatott hazugságai dacára, Moszkvában évekig, politikai hátszéllel és engedéllyel látták el vízummal ismeretlen hátterű, jól fizető orosz polgárok ezreit; hogy ebből – a letelepedési kötvényes üzlethez hasonlóan – a magyar állam semmit nem profitált, ellenben zsíros bevételhez juttatott simlis szélhámosokat. Tágabb értelemben abból, hogy a külügyminisztérium középkategóriás csalókkal, diplomáciai mentességet élvező tolvajokkal, nemzetgazdasági kockázatot jelentő hétpróbás gazemberekkel üzletel.

Mindent elmond ennek az országnak az állapotáról, hogy egy korrupt államtitkár/miniszter és egy azóta előzetesben rohadó bűnöző együttes erővel szalagokat vagdos, aztán az egyikük lebukik, terhelő vallomást tesz mindkettejükre, és a világon semmi nem történik. Pedig a dolog tiszta és világos, és akkor is tiszta és világos lenne, ha nem tudnánk, hogy Szijjártó törvénytelenül parkoltatta Tarsolynál a köz milliárdjait, amelyeket a Quaestor bedőlése előtt miniszterelnöki jótanácsra (értsd: benfenntes információk ismeretében) vettek ki.

Abban majdnem biztosak lehetünk, hogy ezen a zseniálisan kitalált üzleten nem Tarsoly kaszálta az igazán nagyot, ő csupán az a figura, akinek a balhét el kell vinnie, miután várható volt, hogy kiderül az aljadékság. Noha Szijjártó világossá tette, hogy külügyminiszterként semmilyen felelősség nem terheli, és ő mossa kezeit, felhívnám a figyelmet arra, hogy Tarsoly a keleti nyitásért felelős Szijjártóra utalt, aki megkereste őt, és belerángatta az ígéretes buliba.

Ha jól sejtem, erről az akkori külügyminiszternek, Martonyi Jánosnak fogalma nem lehetett, és Szijjártó felfele buktatása tökéletesen megmagyarázná, hogy megpróbálták megkerülni őt ezzel az üzlettel. Ebből pedig alighanem az következik, hogy Szijjártó úgy lett külügyminiszter, hogy mindent tudott erről az egészről, hát hiszen ő találta ki, vagy legalábbis hajtotta végre a tervet. Ezért próbálta a vízumgyárról szóló külügyminisztériumi jelentést is eltitkolni.

És ezek az emberek hazaárulóznak másokat? Ezek, akik a saját ördögi ötletüket megvalósítva raklapszámra engedtek be potenciális bűnözőket Európába? Ezek védik Magyarország határait és az egész kontinenst? Ezek? Akik nemzetbiztonsági kockázatok árán is kizárólag saját törvénytelen zsírosodásukat tartják szem előtt? Kit szolgálnak ezek az emberek? Mert a magyarokat szemmel láthatóan nem. Persze, tudom, hogy nem kell ezzel foglalkozni, mert éjt nappallá téve rettegni kell a migránsoktól, de ez ebben a formában akkor is felfoghatatlan, ha bűnözők nyilatkozataival kizárólag akkor kell foglalkozni, ha azok a kormánymaffia ellenségeire nézve tartalmaznak terhelő információkat.

A kérdés az, hogy Szijjártó Péter meddig lehet még külügyminiszter, és ha az lehet, akkor mi következik ebből az ország és Európa jövőjére vonatkozóan? Hülye kérdés volt, belátom.

adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.