Április 24,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Olvasói levél: Akiknek tálcán szolgálják fel a halált

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A kormány eltökélt a tekintetben, hogy álljon meg mindenki a saját lábán! Ne az államtól várjunk szociális segítséget!

Ez a fajta szigor már 2012-ben elkezdődött. Nincs ám itt többé ingyen ebéd és lazsálás!

„Aki nem dolgozik, ne is egyék!” Az Alaptörvénybe még azt is beépítették, hogy a nagykorú gyermek köteles gondoskodni a beteg, vagy idős szülőről. Így aztán gátlástalanul ki lehetett rostálni például a rokkantakat az ellátórendszerből. Gyönyörűen megfogalmazva próbálták visszacsempészni a félholtakat a munka világába. Úgy, hogy elhitették velük, hogy az utolsó leheletükig hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak. A kormánykommunikáció szerint egyet mindig előre léphetnek „fél-pénzért” dolgozva is, mert így „jelentős” jövedelemre tehetnek szert.

A rokkantakat futószalagon akarták kidobni az ellátórendszerből költségvetési megtakarítási célzattal. Lehet, hogy a rokkantak pénzén épült fel pár stadion, vagy a felcsúti gyepszőnyeget is azzal fűtik?

Még ma is akadálymentesen távolítják el az ellátórendszerből a félholtakat is, hiszen nem működik semmiféle ellenőrző és számon kérő fék-gát rendszer ezen a területen. Így aztán szabadon „garázdálkodhatnak” bárki életével? Amikor az utcára dobják a rokkantakat, akkor szembesülnek a szerencsétlenek azzal, hogy bepottyannak egy lyukas szociális hálóba, amiből rögtön ki is pottyannak a tágas légtérbe.

Ma már az álláskeresők között sem tartják nyilván a megváltozott munkaképességű személyeket, így még az aktív korúak ellátására (segélyre) sem jogosultak.

A fogyatékosok bentlakásos intézményeibe már lehetetlen felvételt nyerni, mert akik ott élik a mindennapjaikat, azokat is kiköltöztetik onnan, a következő 5 évben. Az állam megint a gondoskodó szerepében akar tündökölni? Eközben ezeknek a betegeknek a jövője akár a sorstragédiájuk is lehet, ha szélnek eresztik őket?
A krónikus, a tartós betegek és az idősek a leggyengébb láncszemek. Sokat foglalkozott vele a sajtó, hogy a házi-gondozó szolgálatoknál sem fogadnak be már új igényeket. Jelentősen át fog alakulni az intézményi idősgondozás is, melyből egyre kevesebbet akar felvállalni az állam.

A politika oltárán egyre többen leszünk feláldozva. Aki még fizetni bír az egyre dráguló egészségügyi szolgáltatásokért, az még „egy kicsit” élhet, de a rokkantak és szegények már ma is pusztulásra vannak ítélve. A szegény családok nem fogják tudni megfizetni az egyre dráguló időskori ellátásokat, hiszen a fél ország létminimum alatt él. A fiataloknak megvan a feladatuk: 65 éves korukig dolgozniuk kell, családot alapítani, az önálló otthont megteremteni és a nyugdíjas éveikre előtakarékoskodni. Ebbe a portfólióba már nehezen fér bele a szülőtartás.

Az állam számára potyautas leszel, ha megbetegszel, vagy megöregszel. Magyarországon, ha beteg vagy, ha idős vagy, hagyj fel minden reménnyel! Itt, ha beteg és szegény vagy, tálcán kínálják fel számodra a halált…

Demeter Éva

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.