Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Nagy Nemzeti Pornóarchívum

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Figyelem! A cikkben hemzsegnek az obszcén kifejezések és ronda szavak. Akinek a szervezete érzékeny erre, ne olvassa. Mivel időben szóltam, utólagos reklamációt nem áll módomban elfogadni.

Végre! Mit kínlódunk évek óta, hogy megtaláljuk az ország számára az optimális megoldást, de okos és/vagy bárgyú ötletelésnél nem nagyon jutottunk tovább. Ami az egyiknek jó lenne, az a másiknak nem felel meg, ami a másiknak tetszik, attól az egyik hány sugárban. Civilek, politikusok, szakemberek és amatőrök hada töpreng szájról szájra mint Marci Hevesen. Ameddig el nem törik.

A megoldás mindvégig ott volt az orrunk előtt, de nem láttuk. Mostanáig. Jelentsük ki: történelmi pillanatnak lehetünk tanúi, végre megvan a megoldás. Azt eddig is tudtuk, hogy a válasz nem lehet más, mint 42, csak éppen a kérdést nem ismertük. Na de most!

Kovács Kovi István, a magyar pornócsászár remek ötlettel állt elő. Magyar pornóarchívumot akar létrehozni. Emberek! Testvéreim a Nemzeti Együtthülyülés Rendszerében! Férfiak, nők, ifjak, vének és dedek határon innen és kerítésen belül! Ez az, ezt kell csinálni! Hozzunk létre nemzeti pornóarchívumot. Sőt! Nemzeti Pornóarchívumot!

Védessük is le, legyen hungarikum! Ennyit ember nem szív, mint mi. Ennyit senkit nem baszogatnak, mint minket. Nem is szopatnak. Mert máshol ezt az ostoba polgárok nem engedik, mert nem tudják, mennyire jó ez lényegében. Térden állva szolgálni a betevőért. Vagy négykézláb. Esetleg a hátunkon fekve. Lehajtott fejjel, letolt gatyával.

Más ország népei soha, de soha nem rohangálnának tátott szájjal a faszerdőben, csakis mi vagyunk erre hivatottak. Mi ezt direkt élvezzük. Igényünk van rá. Jó nekünk. Ha véletlenül nem baszogatnak minket, nem is értjük. Már nem is szeretsz? – kérdezzük az éppen aktuális falloszhordozót. Már meg sem ütsz? – sírunk kétségbeesve. Keményebben! – üvöltünk kimeredt szemmel.

Mert mi imádjuk a szado-mazot is. De csak úgy, ha minket ütnek, ha belénk rúgnak. Nagyokat. Sáros bakanccsal. Attól igazi hősnek érezzük magunkat. Kell nekünk, mint egy falat kenyér. Ha egy nap kimarad, nem vagyunk restek saját magunkat megkorbácsolni, nehogy behegedjenek a sebek, nehogy ne szivárogjon a genny a felrepedt bőrünk alul. Még arra is képesek vagyunk, hogy seggberúgjuk önmagunkat, pedig az már igazi világszám.

Így, ahogy vagyunk vonuljunk be a pornóarchívumba! Átbaszottak, szétkúrt életűek, pórázt viselők, megkorbácsoltak, megerőszakoltak. Dominák, erőszaktevők, kerítők, stricik, riherongyok.

Kerüljön archívumba minden és mindenki. A szűzkurvák, az előjátéknál soha tovább nem jutók, az örök pettingelők, az önkielégítéstől hörgő boldogok, a megélhetési prostik, a megszokásból, tudatlanságból, feneketlen ostobaságból széttárt lábúak. Őrizzük meg az utókor számára az anális kényeztetést bármikor vállaló perverzeket, az óvszer nélküli aktushoz ragaszkodó holnaptalanokat.

A befont hajú, rakottszoknyás ötvenesek, a felnőtt nővé sminkelt gyereklányok, a napi betevőért bármit elvállalók, a hájas vén kéjelgők, az apácaruhába bújt ribancok, a vallás álarcát viselő takonygerincűek, a Robin Hoodnak öltözött rablók, az erkölcsöt üvöltve hirdető perverzek, a mások fájdalmát, vagy gyönyörét titokban kileső beteg lelkek, a kielégülésig soha el nem jutó örök vágyakozók, a szüzességüket véres kardként körbehurcoló önjelölt mártírok.

Tegyük archívumba mindezt, hogy visszanézhessük, hogy elszörnyedhessünk. Aztán zárjuk rá az ajtót mindarra a mocsokra, amit összehordtunk az évek alatt, dobjuk el a francba a kulcsot, hogy soha, senki ne találja meg többé.

És lépjünk tovább, felejtsük el az egészet. Bocsássunk meg önmagunknak és egymásnak. Éljünk végre emberhez méltó életet. Már régen ezt kellene tennünk. De még most sem késő. Talán.adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.