Akik nem adták el a szabadság iránti vágyukat semmilyen bér- vagy nyugdíjemelésért

Illusztráció: Fidesz.hu Illusztráció: Fidesz.hu

Az olimpia megvalósíthatósági tanulmányának vezetői összefoglalója szerint az olimpiával járó lehetséges – 15 éves távlatban, összesen 2.984 milliárd forintra becsült – előnyök meghaladhatják a ráfordításokat. Az olimpia nettó költségei 774 milliárd forintra becsülhetők, valahogy így:

Olimpiai befektetések/költségek – 2015-2030 között 774 Mrd Ft (Forrás: PwC számítás)

             Tétel                                                                         Összeg

Pályázati kiadás                                                                            10 Mrd Ft

Szervezési és rendezési nettó kiadás                                         

(közvetlen szervezési bevétellel csökkentve)                            21 Mrd Ft

Olimpia-specifikus fejlesztések                                                 1.043 Mrd Ft

Összesen                                                                                 1.074 Mrd Ft

Közvetlen bevétel az olimpia-specifikus fejlesztések,

eszköz és ingatlanértékesítésből                                                  299 Mrd Ft

Egyenleg                                                                                   774 Mrd Ft

Aki beleolvas a tanulmányba, észlelhet bizonyos feltételes módban használt szavakat, mint: képes lehet, megérheti, esélyes lehet, lehetséges, meghaladhatják, becsülhető. Mindez azért ugye korántsem nevezhető meggyőzőnek.

Ha szem előtt tartjuk azt, hogy a – még folyamatban lévő – pályázati szakaszban a kiadások mindeddig már elérték a 37 milliárd forintot, és ha csak ezzel a szorzóval korrigáljuk a teljes nettó összköltséget, akkor szintén megközelítjük a 3.000 milliárdnyi, immár kiadási összeget (774*3,7=2.864).

Mindezek egyébként csak az úgynevezett olimpia-specifikus kiadásokat jelentik, a további szükséges infrastrukturális beruházások, fejlesztések (közút- és vasúthálózat, tömegközlekedés, városrehabilitáció, környzetvédelem, kármentesítés stb.) további kiadásokat jelentenek. Amire ugye rá lehet fogni, hogy amúgy is szükségesek, hasznosak. A 2015-ös tanulmány szerint ezek megközelítik a 2.000 milliárd forintot. És erre még nem alkalmaztuk a pályázati kiadás 3,7-szeres szorzóját. Vagy (sem) a korrupció szorzóját.

Japán, a már valamivel közelebbi 2020-ban rendezi meg a nyári olimpiai játékokat. Amennyiben hinni lehet az itt taglalt adatoknak,  az eredeti 6 milliárd dolláros költségek a végére elérhetik a 26 milliárd dollárt is, forintban mérve ezek az eredeti 1.700 milliárdról jóval 7.000 milliárd fölé kúszhatnak. A cikk szerint az utóbbi négy olimpia költségei 19 milliárd dollár körüli átlagot mutatnak, ez közel 5.500 milliárd forintos kiadást jelent egy-egy olimpiára vetítve.

Összehasonlítva, hogy milyen arányt jelentenek az olimpia költségei egy-egy ország GDP-jében, érdekes összefüggéseket láthatunk. Japán esetében a többszörösre becsült végleges költség is messze az ország GDP-jének 1%-a alatt marad (kb. 0,6 %). Magyarország esetében akár csak 3.000 milliárdos költséggel számolva, ez elérheti a GDP-nek akár a 8-9 %-át is. Csak 3.000 milliárd forinttal számolva!

Azt ugye tudjuk, hogy ez a nyugdíjasaink  egy  évi megélhetési pénze, amennyiben ez a költség  megáll ezen a szinten és nem növekszik a sokszorosára (lásd Tokio). És arról nem szól a fáma, hogy Japánban hogy s mint virágzik a korrupció. Arról csak itthon vannak sejtéseink. Vagy erről sem…

Az alábbi grafikon szemlélteti a bátor, gazdag és szegény országokat gazdagságukkal együtt, ahol be merték vállalni egy olimpia rendezését, az élen… akarom mondani a legvégén, Magyarországgal.

Forrás: Portfolio
Forrás: Portfolio

Az egészségügyre éves szinten körül-belül 2.000 milliárd forintot áldoz mostanában pártunk és kormányunk. Ez a tervek szerint 2017-re alig éri el a GDP 5,5 %-át, míg 2006-ban ez az arány 7%-os volt (kösz a tippet, Mózsi bácsi).

Lássuk, mire futja 2017-ben az egészségügyre tervezett 2.059 milliárd forintból:

  • Táppénz, GYED, rokkantsági és rehabilitációs ellátások: 597 milliárd
  • Gyógyító-megelőző ellátások: 1.039 milliárd
  • Gyógyszertámogatások: 313 milliárd
  • Gyógyászati segédeszközök: 60 milliárd
  • Egyéb kiadások: 50 milliárd

A gyógyító-megelőző ellátásokra, vagyis az alapellátásra (háziorvos, védőnő, fogászat stb.), szakorvosi ellátásra és kórházi ellátásra jut összesen alig valamivel több mint ezer milliárd forint.

És mindez azért is, mert – akár tetszik, akár nem – szót fogadva a populista fideszes unszolásnak, nem akartunk vizitdíjat fizetni.

2016 márciusában a kórházi ágyak és a stadionok nézőhelyei közötti versenyben még a stadionok nézőhelyei álltak vesztésre, de már akkor jó esély látszott az eredmény megfordítására:

 „Ha csak az új, 63 ezres Puskás meglesz, már végleg eldőlt a meccs, a kórházi ágyak csúnya vereségre vannak ítélve. És ha minden munka beérik, akkor ezek lesznek az arányok:

204 987 új szék, szemben a nevetséges 68 774 kórházi ággyal.”

A debreceni Nagyerdei Stadion vagy a Groupama Aréna (nem éves fenntartási, hanem csak) építési költségei egy Szent János Kórház méretű egészségügyi intézmény egy éves – csöppet sem luxus szintű – működési költségeit fedezhetnék, 12-14  milliárd forint körüli összegben.

Mennyi mindent lehetne megvalósítani, pótolni csak (!) 3.000 kidobott milliárdnyi pénzből?

Mennyit lehetne pótolni a rokkantak ellátására? Mennyi gyógyászati segédeszközre, kerekesszékre lenne elég? Mennyi rákos beteg gyógyszerét, halaszthatatlan kezelését lehetne biztosítani? Milyen feltételeket lehetne biztosítani a kórházakban? Mennyi fizetéssel lehetne itthon tartani az ápolókat, orvosokat? És még lehetne sorolni.

És lehet számolni, osztani-szorozni. Aki bármiben is érintett, az biztosan megteszi.

Magyarországnak nem az olimpia miatt kellene erősködnie, hiszen ebben is vannak máris jobbak, mint mi.

Mint ahogy vannak jobbak a demokráciáért való példamutató küzdelemben is: ott ahol a békés tüntetők (fiatalok, idősek, kismamák kisbabáikkal) virágokkal és meleg teával kedveskednek a rend őreinek és a gyermekeik jövőjéért aggódva, egyetlen ember hívószavára mindannyian himnuszra fakadnak. Ők még nem adták el a szabadság iránti vágyukat semmilyen bér- vagy nyugdíjemelésért.

 Szerző: Róza néni

adomany