Megvádolták az olaszországi buszbaleset egyik válságos állapotban lévő sérültjét, a kómában tartott gépkocsivezetőt.
Jó darabig úgy gondoltam, e hasábokon nem foglalkozom ezzel a szörnyű történéssel – elég sok minden miatt. Egyrészt némi szakmából fakadó érintettség miatt (ha netán valaki lemaradt volna, netán újszülött, néhány éve autóbuszvezetésből igyekszem fenntartani magamat), bár természetesen hozzáértőnek nem merészelném mondani magam – másrészt annyi okosság ömlött ránk mindenhonnan, hogy azt gondoltam, semmi szükség további bölcs meglátásokra.
Az elmúlt két hétben aztán volt történés bőséggel – én azt hiszem, akkor szakadt el nálam a karvastagságú manilakötél, amikor Palkovics államtitkár megadta a további iránymutatást, vagyis megelőlegezte, előírnák, hogy az iskolásokat szállító buszok éjszaka ne járhassanak. De erről a nagyszerű ötletről majd egy kicsit később.
A helyzet, amennyire ez számunkra tudható, pillanatnyilag továbbra is az, hogy nem igazán derült ki, mi is okozta Verona mellett a számos fiatal életet (is) követelő busztragédiát. Az olasz hatóságok végül is arra jutottak, hogy műszaki hibára utaló jel nem mutatható ki – amatőrként erről azért hadd legyen már az a szerény véleményem, hogy a lényegében csupasz vázból nem is igen vonhattak le más következtetést. Miután pedig a DNS-vizsgálatokból kiderült, hogy az egyik válságos állapotban lévő, mélyaltatásban tartott sérült a gépkocsivezető, az olaszok vádat emeltek ellene – pontosabban, ha jogászkodni akarunk, akkor viszont egyelőre úgy áll az ügy, hogy csak emeltek volna, bármilyen nyomozati cselekménynek ugyanis előfeltétele, hogy az érintettel írásban közöljék a tényt, ami pillanatnyilag természetesen lehetetlen.
A vádemelés meglebegtetése mindenesetre azt mutatja, hogy nagy valószínűséggel az lesz a vizsgálat végeredménye, hogy az autóbuszvezető hibázhatott. Bárhogy is lesz, most azt gondolom, az utóbbi évtizedek egyik legtragikusabb magyar vonatkozású buszbalesetének valódi okára aligha derülhet már fény – inkább mellőzném is a találgatásokat, úgyse vezetnek sehová.
Annyit azért hadd szabadjon egészen halkan megjegyeznem, hogy miközben például a sebészorvosi hivatást hagyományosan (és persze nagyon is helyesen) igen felelősségteljesnek tartja a közvélekedés, addig az autóbuszvezetők legfeljebb valahol a betanított munkás kategóriában kapnak helyet, mindaddig legalábbis, amíg nem történik baj. Tudom, sok szempontból sántít ez az összevetés, az mégsem nagyon cáfolható, hogy míg a műtőasztalon egy szakmai hiba, figyelmetlenség, mulasztás egyszerre egy élet végét jelenti, addig ugyanez a busz vezérállásában valószínűleg sokkal, de sokkal többét.
És bár Magyarországon közel sem csak az autóbuszvezetők (ugyanide értve persze a tömegközlekedés más, hasonló területein tevékenykedőket is) dolgoznak éh-, vagy, pontosabb talán, ha azt mondjuk, rabszolgabérért, azt nem olyan nehéz megérteni, miért lenne jó, ha e réteg tagjai képesek lennének egyetlen munkahelyen, szabályosan, egy munkából viszonylag nyugalmasan megélni. Mert mindannyian utazunk buszon, metrón, vonaton – szerintem kimondható, mindenkinek jó, ha a húsz, ötven, száz, ötszáz ember életéért felelős szakember lehetőleg minden szempontból rendben van. Azaz jó lenne, ha rendben lenne. És persze még ebben az elképzelt, ideális esetben is bőven benne van egy baleset esélye – merthogy annak az a természete sajnos. Pókfonalon lógunk, törékeny kis semmik, ahányan csak vagyunk. Ma még itt, holnap ki tudja, merre.
De hagyjuk a filozófiát, nézzük inkább a tényeket – amelyekből roppant kevés áll a veronai baleset vizsgálatát végző szakemberek rendelkezésére, hogy a kellő bizonyossággal jelenthessenek ki bármit is. Mi sem természetesebb viszont, hogy a politikusok azonnal tudják, mi a teendő, ha valami történik: haladéktalanul bizonyságát kell adniuk, ők csakis értünk születtek e bolygóra. Palkovics Lászlót oktatási államtitkári pozícióba fújta egy (számára) kedvező szellő – ám aki tud, az mindent tud. Ő például a közlekedésszervezés terén is szépen elboldogul: ni csak, jóformán azonnal tudja, mi a megoldás, hogyan kerülhetők el a tragédiák – mivel a baleset éjszaka történt, ne járhassanak a diákokat szállító buszok éjszaka, attól fogva minden rendben lesz. Ha csak… mondjuk tíz év múlva ki nem siklik egy vonat kedd délután fél kettőkor Mágocsnál – mert onnantól fogva nyilvánvaló, hogy keddenként dél és négy óra között Somogy megyében teljes körű vágányzárat kell életbe léptetni.
Tudom, kérlek, ne is mondjátok, ne poénkodjak, gyenge a párhuzam: éjszaka, elalvás, dekoncentráltság, figyelmetlenség, az ugye teljesen más tészta… oké, de akkor azért hadd kérdezzem már meg gyorsan, mi a helyzet az egyenlet másik oldalával, ami viszont azt mutatja, éjszaka nagyságrendekkel kisebb a forgalom, ezzel pedig a balesetveszély is, sokkal egyenletesebben, kiszámíthatóbban lehet haladni – és nem vitatéma, hanem ténykérdés, ezer és ezer éjszaka is suhanó busz jut el évente A-ból B-be, szerencsére mindenfajta gond nélkül.
Természetesen a – mellesleg kőkeményre szabott – vezetési szabályokat, melyek a nagy kategóriájú járművekre Európa-szerte kötelezőek, mindenkinek maradéktalanul be kell tartani: éjjel és nappal egyaránt. Mi több: felelősségteljes cég és gépkocsivezetői még az írott szabályokon is túlléphetnek adott esetben, hogy a szakemberek tényleg tökéletes fizikai és szellemi állapotban üljenek kormány mögé.
S hogy mi a bajom a Palkovics-féle önkéntes megmentők ténykedésével? Hát csak az, hogy az ilyesfajta, a szakszerűséggel köszönőviszonyt sem ápoló azonnali tűzoltó intézkedések, rendelkezések és utasítások – minden látszat ellenére – csak rontanak a helyzeten, többnyire nem is keveset. Igaz, jó pár évtizede működik ebben a szellemben egy egész ország: ha egyszer nekik jó, ugyan mit érdekli a döntési monopóliumot élvező keveseket, mit okoznak a többségnek…
Szerző: Boda András
Facebook-oldal: https://www.
Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.
Tekintettel a vasárnapra és a verőfényre, jöjjön egy kis szívfacsaró szépség. A KDNP valami gyönyörű közleményt adott ki – az már az én korlátozott felfogóképességem rovására írható, hogy nem lelem az értelmét -, amivel úgy vagyok, mint Varga Judit a jogállamisággal. Hol van az leírva, hogy mi a család? Mármint a fideszes-kdnp-s meghatározást olvastam persze, […]
A magyar kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrajnai háború árát ne a magyar emberekkel fizettessék meg – erről jajveszékelt az elmúlt hetek viszonylatában körülbelül százötvennyolcadik alkalommal a pártállami rádió reggeli agylúgozó műsorában a jelenlegi és leendő külgazdasági és külügyminiszter. Az nem fordulhat elő, hogy legalább egy tetves vasárnap elteljen úgy, hogy a magyar […]
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos egészségügyi beszerzések olyan sikeresek voltak, hogy a kormány azóta is próbál túladni az ekkor vásárolt termékeken, nem túl nagy sikerrel. Orbánék okosan vettek közel 20 ezer lélegeztetőgépet, amelyek nagy többségét soha senki sem látta és az sem biztos, hogy működőképes eszközök ezek, mindenesetre jó sok pénzünkbe került. Most épp Kubának küldünk antigén […]
Azt nem tudom megmondani, hogy a Fidesz-alelnökből lett fideszes köztársasági elnököt, akinek a beiktatását népünnepéllyé emelte a pártja, most pappá szentelték, vagy egyből szentté is avatták, de az az egyházi ceremónia, amit az esemény köré szervezett a rezsim, szerintem nem kicsit ijesztő a 21. század harmadik évtizedében. Most hagyjuk a dehogy első nőnemű köztársasági elnök […]
Minden is a magyar emberekért van, erről tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Dömötör Csaba. Kiderült ugyanis, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a jövőben a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetirodához fognak kerülni. Hogy ez milyen formában őrzi meg a magyarok békéjét, azt nem részletezte a beszélő fej, de jól láthatóan beragadt a Fidesznél ez a […]
Milyen különös közlemény. Nincs benne melldöngetés, nem követelnek pénzt senkitől (az EU-tól sem), évtizedek óta segítik a rászorulókat. Jó időnként észrevenni őket is, amikor a kormány és annak szervei a menekültek százezreire, és az ő ellátásukra hivatkoznak, miközben ennek látható nyomai nem mindig fedezhetők fel. A Krisna-hívők az ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása óta 20 000 […]
Ezt úgy állítja a Fidesz, hogy az ápolók továbbra is elégedetlenek a bérezésükkel, hiszen az orvosok bérét valóban drasztikusan megemelték, de az ő bérezésük messze nem változott annyit. Mert lehet, hogy a számok többet mutatnak, de nem mindegy, hogy ez milyen infláció mellett történik, nem is beszélve az mindennapi élet költségeinek emelkedéséről is. A Fidesz […]
Ez megint valami sajátosan magyar izé lehet. Nem is igazán értem, mi a problémája a KSH-nak, azt főleg nem értem, mit óhajt elérni. Infláció van? Van. Csak Magyarországon? Távolról sem, máshol is az van. Mondta valaki, hogy hamis inflációs adatok jelentek meg? Nem. Ettől még az emberek teljesen más inflációt érzékelnek? Perszehogy. És itt jön […]
A magyar kormány(párt) szerint azért, mert a választásokon újra a Fidesz győzedelmeskedett, az EU-nak fel kellene hagynia azzal, hogy megpróbálja észhez téríteni a magyarokat és a magyar kormányt. A magyarok arra voksoltak, hogy egy bizonyítottan tolvaj kormány továbbra is hatalmon maradjon, ezért ezt az EU-nak is el kellene ismernie, és végre elhallgathatna. A magyarok azt […]
Olvasom a Magyar Távirati Iroda izgalmas hírfolyamában, hogy a DK felszólítja a kormányt, vállalja a felelősséget az általa okozott élelmiszerdrágulásért. Ezt konkrétan Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője írta közleményében, innen tudjuk, hogy az ellenzéki párt szerint már az alapvető élelmiszerek is luxusnak számítanak, ez pedig a kormány sara. Ez pontosan két sorral az […]
Miközben a litván parlament éppen népirtásnak minősítette Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, miközben a kétszámjegyű infláció (az árszínvonal-változás egyik legfontosabb mutatószáma) kétpofára zabálja fel a magyar emberek pénzét és hol van még a vége, miközben a kétharmados fideszes parlamentnek a tizedik alaptörvény-fércelésnél nincs jelenleg sürgetőbb problémája, miközben a pártállami média márt eltemette Németországot (értsd: bajban […]
Végtelenül örülök annak, hogy a tegnapi váratlan Ursula von der Leyen látogatásról annyit tudhattunk meg, hogy Isten hozta, Elnök asszony!, ma pedig annyit, hogy telcsizett Macron Orbánnal. Tényleg megért a dolog egy Facebook-posztot és egy ilyen bőbeszédű MTI hírt, ami alant olvasható. Lehet most már találgatni, hogy ha csak ennyi a mondanivalója a kormánynak, az mit […]
Varga Mihály szerint az ország újjáépítése a polgári oldal feladata lett, mivel a gaz baloldal tönkretette azt. Kudarcot vallottak minden területen, de nincs gond, hiszen a nemzeti oldal újjáépíti sőt, jobbá teszi ezt az országot, hiszen erre kapott felhatalmazást. Nem nagyszerű dolog ez? Mi már az újjáépülést láthatjuk a szemünk előtt, nem is vitás. Stadionok […]
Ha én jól értelmezem a német kiskereskedelmi kutatóintézet kijelentéseit – és ha eltekintek a háború borzalmaitól, amitől eltekinteni nem lehet, de ebben a kérdésben elvonatkoztatni talán igen – jó irányba mozdultak a vásárlási szokások. Németországban. A gondom csak az, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar vásárlók egy jelentős tömegének van még hová hátralépni. Főként […]
Öröm ilyet olvasni. Ha igazat beszél a szájával az üldözöttkeresztényügyi államtitkár, akkor kezdhetné mindjárt Iványi Gábor megvédésével. Az nekem sokkal szimpatikusabb lenne, mint Kirill pátriárka zajos védelmezése. Már csak azért is, mert Iványi Gábor keze – sem más testrész – nincs benne semmi módon Putyin háborújában. A pátriárka biztosan teljes mellszélességgel kiállt az Ukrajnában zajló […]
Megrendültségemben majdnem elsírtam magam a meghatottságtól, miután elolvastam, hogy Kövér László majdnem elsírta magát a meghatottságtól és a megrendültségtől 1990-ben, amikor először lett országgyűlési képviselő. Ám mivel azzal a lendülettel neki is állt a 2010 utáni parlamentáris normák lepusztulásáról és az írott szabályok be nem tartásáról óbégatni, meggondoltam magam. Kövér László természetesen nem a kétharmados […]
Nem tudom, mit szed Tőkés László, de én is kérek belőle. A fenti sorokat ugyanis teljes komolysággal mondta el a tisztújító küldöttgyűlésen Sepsiszentgyörgyön. Nem tudom, hogy milyen nemzetegyesítésről beszél, hiszen ennyire megosztott a magyar nemzet talán még sosem volt, mint most. Az egy dolog, hogy Orbán képes volt külhoni magyarok százezrei szavazatának megvásárlására, de ennek […]
Ha a stratégiai haszontalanságot, a nem kevés közpénzbe kerülő ostobaságot szobor formájában kellene megjeleníteni, akkor a fideszes Nézőpont Intézet vastagon megérdemelné, hogy szobrot kapjon. Annyi hasznos, aktuális, húsba vágó téma van, ami 5 héttel az állampárt választási győzelme után az asztalon hever és kutatásért kiált, de ezek a nyomorultak még mindig kampányüzemmódban égnek, és azon […]
Dmitrij Medvegyev, aki annak idején Vlagyimir Putyin bábjaként vezette papíron Oroszországot és azóta is Putyin hűséges bábja, most bátornak nevezte Orbán Viktor azon lépését, hogy nem támogatja az orosz energiatermékekre vonatkozó uniós embargót. Ez végül is stimmel valamennyire: Moszkvából nézve valóban bátor lépésnek tűnhet Moszkva érdekeit szolgálni a – Medvegyev elvtárs szerint – sterilizált európai […]
Biztosan megint én vagyok a tahó, de nem tudok olyan pillanatot felidézni az életemben, amikor éppen az élsport mutatott volna példát. A sport fontos és jó, az élsport nem annyira. Az inkább egy ember önmegvalósítása, ami szintén fontos persze, de bizonyos szempontból magánügy. Akit érdekel, az nézze, szurkoljon, de nem pontosan értem, nekem például miért […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
