NEHAZUGGY

Amelyik közcselédnek ez nem tetszik, az takarodjon el árkot tisztítani

Tamás Róbert | 2017. Február 5, Vasárnap | 17:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,627,337 forint, még hiányzik 372,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Biztosan a napsütés is hozzájárul, hogy képes vagyok különösebb népies megnyilvánulások nélkül tudomásul venni azt a kétségtelen tényt, hogy egy élő, színes, szagos bohózatban élek. Láttam egyszer egy filmet – pontosabban annak egy részletét – amelyben a főhős kilépett a filmvászonról és mindenféle vicces dologba keveredett a valóságban. Annak a filmnek a címét sajnos nem tudom, emennek viszont igen. Magyar valóság, ez a bohózat címe.

Bizonyára többen vigyorogtunk jókat a parlamenti folyosón pánikszerűen menekülő képviselők láttán, ehhez a produkrióhoz elég volt egy újságíró és egy kamera. Ennek egy súlyosabb változata volt, amikor népünk hős vezére a függöny mögött lappangott egy darabig, nehogy valaki kérdezni tudja valamiről.

Aztán kezdett súlyosbodni a helyzet (valamint az ország mentális állapota), amikor Kósa Lajos értelmiségi kizárólag szónoklatot volt hajlandó tartani, újságírói kérdésekre nem válaszolt. Mégpedig ezt sajtótájékoztatókon adta elő nagy előszeretettel. Az semmi, de meg is magyarázta. Az indok: Habony Árpád mondta neki, hogy nem kell válaszolnia. Mert neki nem a válaszolás a dolga, az újságíróknak meg nyilván nem a kérdezés.

A következő stáció az volt, amikor Kövér László portás elkezdte kitiltani a sajtót a parlamentből, mert ártunk és ormányunk magasan (pontosabban mélyen) kvalifikált tagjait súlyosan gátolta a munkálkodásban a sajtó nemtelen érdeklődése. Igazuk is van amúgy, miért is ne csinálnák (úgy értem, hogy Kövér és a párttársai), ha egyszer lehet. Hát nem?

A legfőbb vezér nem tegnap óta nem válaszol a sajtó kérdéseire (már amennyiben nem minősítjük sajtónak a propagandagépezet különféle néven futó, de totál egyforma elemeit, márpedig nem minősítjük sajtónak, merthogy nem az), hanem gyakorlatilag hetedik éve nem válaszol.

Csemegének ott vannak az időről-időre előforduló feljelentgetések, a nem kormányszócső média kinyírása, a folyamatos szardobálási késztetés.

Ne feledkezzünk meg Rogán Antal szép szokásáról, aki konkrétan belehazudik a kamerába, majd akár néhány nap, de szükség esetén néhány perc múlva szemrebbenés nélkül letagadja. Gondolok itt például a nem is ültem helikopterre-csak visszafelé jöttem helikopterrel-csak odafelé mentem helikopterrel-nem is én fizettem, hanem a Cili-igen, reggel még letagadtam, de aztán önként (ekkor kerültek elő a fotók a helikopterről ki-be szálldosó Antonióról) kijavítottam önmagamat, tehát nem is hazudtam – kicsit sem – vicces alakítására.

És most végre eljutottunk a bohózat csúcspontjára (marhára remélem legalábbis, hogy ez már a csúcs és nem lehet tovább fokozni), Tállai András frenetikus előadásáig.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal nyilván nem ismeretlen senki előtt és nem túlzottan nagy a valószínűsége annak, hogy mindjárt az első szerelem és a nagyi kézzel húzott rétese között szerepelne a hatóság az emlékeinkben.

Ez az a remek intézmény, ahol simán működik az öndiagnózis, ezt a hivatalt bátran vezetheti bárki – hozzáértéstől, vagy akár értelmi képességektől teljesen függetlenül -, aki az éppen aktuális erősebb kutya almából való. Most éppen Tállai András vezeti, aki szerint a magyar nyelv szabályai szerint adózunk és aki nem is érti, hogy a nyugdíjasoknak küldött, fejenként 10 ezer forint névértékű Böskeutalvány miért és hogyan kerül sokkal többe. Nem érti, mert az adó – mint olyasmi, amit a pórnép fizet és amiből például ő is kapja a fizetését – nem jut eszébe. Vagy eszébe jut, csak nem fogja át a tudata. Például.

Tehát ez a jóképességű szakember – az adóhatóság vezetőjeként – semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy a fizetése mellé még adótanácsadó cégektől is kap juttatást, javadalmazást, tiszteletdíjat, vagy aminek éppen nevezni óhajtja az amúgy a beosztásával totálisan összeférhetetlen ténykedés jutalmát. Amilyen szerencséje van Tállainak, a sajtó ráharapott a kérdésre. A 444.hu újságírói nyakukba kapták a lábukat és üldözőbe vették Tállai művészurat, hogy megérdeklődjék, hogy is gondolta ő ezt a mellékes melót. A szerteágazó tehetségű államtitkár azt találta ki, hogy nem jelent meg az előre meghirdetett helyszínen (itt várták az újságírók), hanem a következő helyszínt látogatta meg, ezen a módon frappánsan kicselezve a sajtó munkatársait. A sztori itt olvasható, aki lemaradt róla, feltétlenül pótolja!

A végére – mintegy desszertnek – emlékezzünk meg Mondok József izsáki – természetesen fideszes – polgármester bravúrjáról. Nem azért, mert ez már a legalja. Régen az és szerintem tudnak még lejjebb is menni, csak idő kérdése. Hanem azért, mert időben ez van soron. Mondok József úgy vált híressé, hogy egy uniós forrásból felépített vadászházba szíveskedett beköltözni. Amikor ez kiderült – rohadjon is meg a még mindig nem teljesen kiirtott sajtó – és a hvg.hu kérdezni szerette volna a polgármestert, akkor ő egy rendezvényről a konyhán keresztül, szilvásgombócnak álcázva eliszkolt. Jó, ez nem igaz. Mármint a szilvásgombóc, mert a többi sajnos igaz. Ez a sztori itt olvasható.

Ki meri ezek után azt állítani, hogy ez nem a móka és kacagás országa? Ilyen a világon nincs, csak nálunk.

Azért – pusztán csak a tényszerűség kedvéért – megjegyeznék néhány dolgot. Közpénzből fizetett közcseléd válaszol, ha a sajtó kérdezi. Ugyanis a sajtó az embereket – a közcseléd munkáltatóját – képviseli. Amelyik közcselédnek ez nem tetszik, az takarodjon el árkot tisztítani, ott nem köteles senki kérdéseire válaszolni.

Végül megnyugtatásul: a bíróságon nem fogja senki megkérdezni, hogy akar-e nyilatkozni a kérdezett, vagy sem. A konyhába is rendkívül ritkán engedik ki a vádlottat és még az is lehet, hogy függöny sem lesz a tárgyalóteremben.

Bizony. adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!