Nagyon várom azt a pillanatot, amikor mindenkinek a piacról kell megélnie. Érdeklődve fogom figyelni azokat az isten tudja miért fizetett szerencsétleneket, akiket ma a mi pénzünkből hízlal az egypártrendszerben működő kormány azért, hogy a központilag kiadott propagandát tolják. Miután minimális újságírói morállal megáldott ember nem igazán kapható fekália-gyúrásra, marad a legalja. De az aztán marad és rotyog, mint a pottyantós vécé tartalma nyári napnak alkonyulatánál.
Vannak ugye a külön erre a célra létrehozott mindenfélék. Azok eleve is úgy szerveződtek, hogy csak az ment oda dolgozni, akinek minden belefér, gátlásai nincsenek – igaz ugyan, hogy többnyire írni sem tud, de hát valamit valamiért -, alapvető erkölcsi értékekről még csak harangozni sem hallott, tehát ott nagy meglepetés nincs. Vannak aztán a lemészárolt, egykor mértékadó oldalak, mint amilyen az Origo. Számomra különösen fájdalmas az, ami ott történik. Nem tudom, hogy maradt-e egyetlen újságírójuk is (nem az újságíró szakmára gondolok, hanem az újságírói hivatásra), de nem tartom valószínűnek.
Egy újságíró ugyanis az életben nem adná a nevét olyan szeméthez, amit napi szinten ont magából ez a pöcegödörré silányult akármicsoda. Igaz, hogy a cikkek jókora hányada a szerző bármiféle megjelölése nélkül jelenik meg. Nem is nagy csoda, én sem adnám a nevem az ilyesmihez. Igaz, hogy nem is írnék meg ilyesmit. Az „ilyesmi” jelen esetben az Index megfenyegetése. Mert a látszat ellenére szerintem erről van szó. A Spéder Zoltán tulajdonában álló hírportál böki a hatalom csőrét, mert a nagyon kevés – még nem kormánypropagandát szolgáló – felületek egyike. Spédert már többé-kevésbé kicsinálták, de az Indexet eddig nem sikerült átvennie a Habony-médiának, ahogy az Origót igen. Sőt, a hírek szerint Spéder Simicska Lajosnak adja el a portált, ami egészen biztosan nem felel meg a kormány érdekeinek. Ezért megindul a mocskolódás, mert erre van igény és van fizetőképes kereslet.
A taktika a szokásos. Van egy alap-sztori, ebben az esetben az, hogy Budapest Főváros Önkormányzata végrehajtást kezdeményezett az Index.hu Zrt. ellen. A végrehajtás tényét a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága bejegyezte. Az nem derül ki a nyilvánossá tett iratból, hogy milyen aprópóból és mekkora összeg erejéig indult a végrehajtás. Lehet bármi, egy be nem fizetett parkolási bírság, egy rendezetlen bérleti díj, egy tévesen, vagy hiányosan utalt önkormányzati adó.
A szokásoknak megfelelően a nagy sztorit a Ripost néven futó akármicsoda tárta fel, onnan aztán a szokásos menetrend szerint átvette a lakájmédia. Körbefingás – ezt a kifejezést használta a munkatársam és ennél jobban nem is lehetne jellemezni a történetet. Átvette a Lokál és mindenki más, például az Origo. Ez utóbbi a szikár, ám semmit nem jelentő tényhez még hozzácsapott egy kis színest, a legaljából.
Az Origo korábban írt arról, hogy Simicska Lajos vételi jogot alapító opciós szerződést kötött korábban Spéder Zoltánnal, az Index tulajdonosával. Vagyis bármikor Simicskához kerülhet az Index.
Simicska Lajosról az utóbbi napokban két hír jelent meg: az egyik, hogy tévéjét, a Hír TV-t tucatszámra hagyják ott a dolgozók. Másrészt, hogy Jaguarjával árokba borult. Az nem derült ki egyelőre, hogy miért zuhant az árokba, részeg volt-e, amikor vezetett.
Nem én vagyok az, aki védeni hivatott Simicska Lajost, akinek soha el nem évülő bűne, hogy Orbánt hatalomba segítette és személyes haszon fejében ott is tartotta egészen az összeveszésig. De ilyen ócska dumát a Riposton, a Lokálban, a 888-on és hasonló gödrökben kellene elsütni, nem a jobb napokat látott Origón. Névtelenül.
Mindez nem lenne érdekes, ha nem ott tartana ma a magyar sajtó, ahol. Azonban jó lenne észben tartani, hogy már alig van olyan hírportál, amely nem a kormánypropagandát tolja. Szorgosék vagy kinyírták, vagy felvásárolták – ahogy éppen az Origót is -, de már a legtöbb ilyen orgánum legalja szócsővé silányult. Két jelentősebb felület maradt, ebből az egyik az Index. Akkor is, ha Spéder Zoltán tulajdonában van. Egy hírportál nem tud működni megfelelő források nélkül, tehát mindig lesz tulajdonos, lesz háttér. Ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a lap ne lenne kormánykritikus. A sajtó dolga ugyanis nem a seggnyalás, hanem a mindenkori hatalom kritizálása.
Abban tökéletesen biztos vagyok, hogy a háttérben vért izzadnak a lakájok és talpnyalók, hogy valahogy megszerezzék az Indexet. Azért, hogy éppen olyan legalja selejtet csináljanak belőle, mint az Origóból. Erről szól ez a jelentéktelennek tűnő cikkecske, Simicska Lajos sunyi mocskolása és az egyértelmű célzás:
A végrehajtás egészen a cég megszűnéséig szerepelni fog a bírósági nyilvántartásokban.
Ennél egyértelműbb üzenetet nehéz lenne elképzelni. Ha sikerül a nagy tervet kiviteleznie a kormánynak, ebben az országban hamarosan kizárólag G. Fodor, Bayer, Gajdics, Fricz-Lánczi-Schmidt Maris és hasonló, közepesnél kicsit tehetségtelenebb, az átlagnál szervilisebb illetők szavai fognak eljutni a drágakedves olvasókhoz. Csak ezek. A többi néma csend.
Update! Kiderült, hogy mekkora a rettenetes nagy adósság. Perköltséggel együtt 30 ezer forint. Ennyit a barnanyelvek nagy öröméről. Sajnálom, srácok.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.