Ha tudnak olyan magyarról, aki elkezdett visszaáramolni, feltétlenül értesítsenek róla minket

rep

Nyugodtan hátra lehet dőlni, mindjárt minden rendben lesz. Ezt már nem csak a milliárdokért megvásárolt hirdetésekből, a másik milliárdokért fenntartott propaganda-hadseregtől és a kizárólag a közpénztévéből tájékozódó hívektől és/vagy hívőktől tudjuk, hanem Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkártól is. Az M1 Ma Reggel című műsorában mesélt erről az államtitkár úr, a hirado.hu le is adta az anyagot „Megindult a munkaerő visszaáramlása Magyarországra” címmel.

És tényleg, hogy megindult! Magam is tapasztaltam, hogy egymást verik le a népek a Heathrow-n. Felhergelt magyar vendégmunkások egymáson taposva igyekeznek a berlini reptéren feljutni az első gépre. Csőstül csődülnek Ausztriából is, akár gyalog is vállalva az utat mínusz tizenöt fokban, mert mégis jobb itthon. Ami egyébként igaz is, mert ki az, aki nem szeretne inkább a hazájában élni és dolgozni? Mert jó buli – és nem csak buli, hanem nagyon komoly tanulási folyamat is – beilleszkedni egy idegen kultúrába, megtanulni más emberek szokásait. Ez a része lehet akár kaland is, de a legtöbb kint dolgozó biztosan örömmel jönne vissza, ha lenne miért és lenne hová.

Szó sincs arról, hogy szurkolnék Cseresnyés államtitkár – vagy bárki más – ellen, de minimum túlzásnak tűnik a megállapítás. Nem lenne túl nagy baj, ha láthatnánk az erre vonatkozó statisztikákat, de ilyen statisztika nincs. Becslések vannak, abból is sokféle. És tükörstatisztikák, amikből semmi nem derül ki. Meg időnként vannak ilyen nagyívű bejelentések, hogy megindult a munkaerő visszaáramlása, ami nagyjából egyenértékű a Kósa Lajos-Németh Szilárd-Nógrádi György által határolt háromszög bejelentéseinek hitelességével.

„Főként Északnyugat-Magyarországon van jelentős munkaerőhiány, ugyanakkor Észak-Magyarországon még mindig többen keresik az átlaghoz képest a munkát” – ezt is a műsorból sikerült megtudnom. Holott eddig is tudtam, hogy Észak-Magyarország, annak is a keleti része az elmaradott infrastruktúra miatt nem vonzó célpont a befektetőknek, ezért ott nem létesülnek munkahelyek. A bérek a bányászbéka ülepe alatt vannak, a szegénység és az ezzel karöltve együttjáró alacsony iskolai végzettség katasztofális. Sok településen a közmunka az egyetlen munkalehetőség. Márpedig közmunkából sem megélni, sem továbbtanulni, sem a családot mobilizálva olyan helyre költözni, ahol több az állásajánlat, nem lehet. A közmunkások és munkanélküliek azok, akik egy budapesti munkahelyről is csak álmodozhatnak, mert az álláskereséshez szükség van legalább egy telefonra és internet-hozzáférésre, majd az állásinterjúra is el kell jutni valami módon, talán nem is egyszer. Szükség van lakhatásra és meg kell élni az első fizetésig.

A budapesti – vagy bármely más, tetszőleges városról is beszélhetünk – munkavállalás esélytelen. A külföldi munkavállalás pedig fel sem merülhet, egy évtizednyi közmunkás bérből sem lehet összekuporgatni egy repülőjegy árát.

De már nem is kell – az államtitkár szerint -, hiszen azok is jönnek haza, akiknek sikerült kijutniuk és felépítették az egzisztenciájukat külföldön.

Aha, így lehet. Igaz ugyan, hogy én csak olyanokkal találkozom jó ideje, akik már elmentek, most mennek el, vagy most tervezik a kiköltözést, de ez csak azért van, mert libsi vagyok. Vagy bolsi. Esetleg mindkettő.

Olyan magyarokról én is tudok, akik a kétségessé vált helyzetben, a Brexit örömére más országot céloznak meg, de olyanról még nem hallottam, aki Cseresnyés Péter hívó szavára hazatrappolt volna. Sokkal inkább más európai országokat választanak, ahol bizony tárt karokkal várják őket. Ugyanis a szakképzett munkaerő a legtöbb országban hiánycikk, de távolról sem a magyar kormány jólteljesítése következtében. Olyannyira nem, hogy az interjú végén – legalábbis a hirado.hu leiratában – akrava, akaratlanul elhangzik az igazság:

„Szükség van arra, hogy átmenetileg, éppen a magyar munkahelyek megőrzése érdekében harmadik országbeli munkavállalót is be lehessen fogadni; az erre meghatározott mintegy 50 ezer fős keret szinte alig van kihasználva, hiszen csupán 6-7 ezer harmadik országbeli munkavállaló érkezett Magyarországra, így a munkaerőhiányt velük lehet ellensúlyozni – jelentette ki Cseresnyés Péter.”

Aha, értem. Tehát áramlik vissza a magyar munkaerő, de azért, hogy a gaz ellenség be ne töltse a nekik fenntartott munkahelyeket, azokat gyorsan be kellene tölteni harmadik országbeli (jellemzően ukrán) munkaerővel. De azok sem akarnak jönni, a hálátlanok.

Tartok tőle, hogy lassan tágítani kell a kört és Bangladeshből kell toborozni munkaerőt, már amennyiben ott alacsonyabbak a bérek, mint itt. Addig is lelkesen várjuk a visszaözönlőket.

Én most szeretettel megkérem a kedves olvasóinkat, ha tudnak olyan magyarról, aki külföldön dolgozik és elkezdett visszaáramolni, feltétlenül értesítsenek róla minket is. Köszönjük.adomany