Az „ember”, az ő legjobb barátja és Az ember

Fotó: Galgos del Sol/Facebook Fotó: Galgos del Sol/Facebook

„Enni csak annyit kapnak, hogy éhen ne haljanak, ha egy galgó összeesik a kimerültségtől vadászat vagy edzés közben, egyszerűen ott hagyják az út szélén. Társaik, akik túlélik a vadászidényt, a legtöbb esetben szörnyű kínok között halnak meg: a legkedveltebb kivégzési módszer a »zongorázás«: az agarat felakasztják egy fára úgy, hogy a hátsó lábai leérnek a földre. Szerencsétlen állat így tipeg az életéért küzdve akár órák hosszát, amíg végül bele nem fárad, és saját magát fojtja meg. Szintén előszeretettel bevetett módszer az agarak kiszáradt kutakba dobása, szájuk kipeckelése és így sorsukra hagyása, lelövése, savval leöntése. Sokuknak eltörik a lábát vagy medencéjét, vagy »egyszerűen« agyonverik őket.“

Nem éppen a Szalonna profilja, de ez éppen az az ügy, ami mellé teljes mellszélességgel odaállunk egyenként, szerkesztőségileg, minden létező módon. Odaállunk és hozzátenném: iszonyúan fel vagyunk háborodva. Nem kicsit, hanem nagyon. Nem csak mi, hanem vilgászerte nagyon sokan. És még csak politika sincs benne. Igaz, minden más van, leginkább idiotizmus, a tradíciókra való beteges hivatkozás, aminek a védtelenek isszák meg a levét. Mint mindig. Azt is tudjuk, hogy itt is van kin – tudom, hogy a kutya állat, de a sajátjaink is kin és nem min – segíteni, de ez mindenki számára szabadon választható döntés, nem más. Mi most annyit teszünk – ennyit tudunk tenni -, hogy felületet biztosítunk a kérésnek. Azt pedig mindenki eldönti magában, hogy tud, vagy akar-e mit kezdeni ezzel.

„10 csepp a tengerben
Február 1. a Galgók világnapja

Február elseje a spanyol agarak, a galgok világnapja. Ezen a napon végződik a hivatalos vadászati idény Spanyolországban, mellyel együtt megkezdődik a feleslegessé vált galgók „leselejtezése”. A több éve erősödő nemzetközi összefogás, igyekszik minél több ember figyelmét felhívni arra, hogy a kegyetlenséget nem lehet tradíciók mögé rejteni. Hazai, lelkes, civil kezdeményezés hatására, már itthon is, igyekeznek bekapcsolódni a nemes állatok mentésébe.

 Az agaras vadászat Spanyolországban tradíció, amihez sajnos a feleslegessé vált kutyák kivégzése is szorosan hozzátartozik. Állatvédők által közzétett adatok szerint, a több mint 170 000 vadász Spanyolországban összesen 490 000 galgót tart, melyből évente körülbelül 50 000-100 000 állattól szabadulnak meg. Sajnos a vadászidény végén az agarak válogatott módszerekkel történő kivégzése mélyen gyökerező tradíció, talán a bikaviadalok esetéhez hasonlítható legjobban, amelyet a nemzetközi nyomásnak és a milliók által aláírt petícióknak köszönhetően egyre több helyen tiltanak be az országban.

Szerencsére egyre több az olyan vadász, aki a kutyáit leadja egy menhelyen, ezek viszont sok esetben már az idény vége előtt teltházzal működnek, így a spanyol sintértelepek és menhelyek egyszerűen nem tudják kezelni a hirtelen leadott, nagy mennyiségű és a bejelentések alapján összegyűjtött, gyakran sérült galgot. Számos esetben kérnek segítséget Európa és a világ más pontjairól, partnerszervezetektől. Egy ilyen segítségkérésre reagált múlt évben Rose-Marie Farkas, aki egy csapat segítségével öt állat utazását szervezte meg Magyarországra. A kalandos útról, az önkéntes szállító Koltai Gábor részletes beszámolót is írt. A sikeres akció után, a galgok világnapja alkalmából, újabb öt eb hazajuttatásán fáradoznak.

»Mondhatjuk, hogy csepp a tengerben, de az épp 10 olyan spanyol agár, aki Magyarországon új otthonra, felelős gazdira találhat. Rengeteg jóérzésű spanyol ember harcol a galguerok (agaras vadászok) szokásai ellen és egyre több támogatást kapnak a világ, főképp Európa országaiból. Tudjuk, itthon is akad bőségesen olyan állat, akik életkörülményein lehet javítani, de ezek az állatok nem tehetnek arról, hogy több ezer kilométerre vannak. Ha módunkban áll segíteni és egy széles összefogás keretében javítani a spanyol helyzeten, akkor miért ne tennénk?

A mostani út célja 5 kutyus hazaszállítása mellett, hogy az egyik legnagyobb állatmentő szervezettel, a Galgos del sollal, kapcsolatot alakítsunk ki, szeretnénk, ha tudnák, hogy számíthatnak ránk« – mondta Karádi Bernadett, az expedíció vezetője.

A menhelyeken, gyepmesteri telepeken leadott galgók átlagos életkora 2-3 év, a jó teljesítményt produkáló kutyák még néhány évig a tenyésztést szolgálják, de nagyon ritka, hogy 6 évesnél idősebb agár a gazdájánál él. Spanyolországban az állatok védelmét szolgáló jogi szabályozás, még a hazai rendeletek és szankciók mellett is gyermekcipőben jár, így itthon február 1-én békés demonstráció keretében szeretnék felhívni a figyelmet azokra a tettekre, amiket a spanyol agarak ellen követnek el. A jelen lévők találkozhatnak majd az öt, múlt évben hazaszállított állatok egyikével is.

További információk az akcióról: https://www.facebook.com/groups/1000775306670724/?fref=ts

Részletek a demonstrációról: https://www.facebook.com/events/1367828316624095/

Illusztrációk: A 2016-os expedíció mentett galgoi: Ava, Cara, Chicaleta, Nya, Rabbel”125 3 4