És ez nem a savazós bácsi, de nem is a Kossuth téren verekedő, Orbánba szerelmes szellemi honvédő volt

juhaszpeter

Olvasgatok a vasárnap délutáni uborkafa és a Donald Trump nevű elmebaj árnyékában, aztán egyszercsak szembejön az orzságimázs, aki nem látta, annak kötelező darab:

A fenti ábra szerint Juhász Péter a Momentum Mozgalom olimpiarendezéssel kapcsolatos népszavazás kiírásához gyűjtött aláírásokat a budai Allee nevű tömegszórakoztatási-művelődési-vendéglátóipari és bevásárlóközpont jellegű pláza előtt, amikor is letámadták a cég pályatévesztett jogászai biztonsági őrei. A jóemberek úgy vélték – és ennek elég félreérthetetlen módon hangot is adtak -, hogy a szóban forgó terület az Allee magánterülete, úgyhogy az aláírásgyűjtő pult rossz helyen állt.

Juhász Péter, az Orbán nevű Viktor már nem egészen egyszemélyes ellenzéke érvekkel próbált szembeszállni az öntudatos biztonsági őrökkel: hogy gyülekezési törvény, meg hogy nyilvánosság, meg közterület, meg hasonló koherens mondatokká fűzött szövegrészletek, ám a makacs taplóság kibukott a fiúkból. Megpróbálták megakadályozni, és átmenetileg meg is akadályozták, hogy az íveket aláírni szándékozók megközelítsék az e célra felállított pultot. A szóváltás minősége önmagában hátborzongató. Attól nem függetlenül, hogy – amint Juhász posztjából kiderül – a kiérkező rendőrök megerősítették: az aláírásgyűjtés törvényes és rendben van.

Az incidens, a magát biztonsági őrnek nevező, egyenruhája alapján annak is látszó, f*szparaszt módjára hőzöngő figura egészen sokatmondó képet fest a házmesterek országáról, ahol az ilyen, mindenféle intellektuális muníciót nélkülöző, de annál elszántabb egyének feljogosítva érzik magukat arra, hogy hatáskörüket adott esetben túllépve, munkaköri leírásukat magasról leszarva fitogtassák soha nem volt hatalmukat.

Tudom, hogy ez sem érdemel két sort sem, mert megszoktuk, mert jól van ez így, mert egy biztonsági őrnek nem feladata ismerni a törvényeket, nem kell tudnia, hogy mik a jogai és kötelezettségei. Mondhatjuk, hogy ez a szerencsétlen is csak végrehajtotta, amit utasításba kapott, nem nagy dolog ez, nincs benne semmi szokatlan. Csakhogy ez megint (ön)felmentés lenne, szarelkenés, sunnyogás. Teljesen irreleváns, hogy a feldühödött, úgybeszélekahogyakarok magatartás a feljebbvaló parancsára bukott ki, avagy saját kútfőből táplálkozott (aki látta a felvételt, az valószínűleg hajlik arra, hogy nem kellett ide különösebb parancs). Nem, nem normális ez a hangnem, nem normális a hozzállás, semmi nem normális. Megengedhetetlen, hogy egy biztonsági őr ilyen módon viselkedjen. Akkor is megengedhetetlen lenne, ha történetesen igaza lenne.

Azt értem, hogy minden csatornán, mindenféle mosdatlan, félig hivatalos állampárti szájból ömlik a mantra: aki aláírja az ívet, az árulja a hazát, megöli a nemzetet, aki nem akar olimpiát, az nem is magyar. Nem értem, de világosan látszik, hogy másképp ezeknek nem megy. Ezt a túlbuzgó bunkóságot és nevetséges erőfitogtatást viszont egyáltalán nem értem. És ez nem a savazós bácsi volt, nem a Kossuth téren rugdosódó-verekedő, Orbánba szerelmes szellemi honvédő volt, hanem egy fiatalember, aki a sokmillió futballszakértő és mindenhez is értő jogász országában egyszerűen zsigerből jövően nem hagyja élni a másikat. Úgy érzi, élete legmagasztosabb célja belegyalogolni, megakadályozni, keresztbe tenni. Ráadásul úgy, hogy halvány fogalma nincs arról, hol a helye.

Persze hogy nem kell messzemenő következtetéseket levonni, persze hogy nem célravezető általánosítani, de – ha őszinték akarunk lenni, és miért ne lehetnénk azok, akkor – látni kell, hogy ez nem egy elszigetelt eset, nem egy biztonsági cég problémája, nem az Allee nevű bevásárlóközpont problémája (bár nem volna haszontalan szelektálni kicsit az alkalmazásra kerülő humánerőforrás tekintetében, nem hiszem, hogy minden valamirevaló szakmabeli Londonban keresi már a fényes szép jövőt), hanem sajnos egy napról napra nyomasztóbbá és elviselhetetlenebbé váló ország közös ügye.

Hogy már nem is feltétlenül van szükség a kopasz, kigyúrt kommandóra, a rendszer önjáróvá vált, saját magát működteti. Akkor is, ha az Allee vezetése gondolta úgy, hogy nem jó ötlet a széllel szembe pisilni, és mindenféle gyanús ellenzéki megmozdulást eltűrni a környéken, de akkor is, ha egy saját hatáskörben elszabadult alkalmazott minősíthetetlen viselkedéséről van szó. Akkor is, ha egy áruház/bevásárlóközpont/cég igyekszik mindenben eleget tenni a kormányzati elvárásoknak, és akkor is, ha egy magát verőembernek képzelő, jogot-törvényt nem ismerő útszéli tahó nyilvánul meg ilyen módon.

Ha a mindent megúszni akaró cég legfelsőbb szintről jövő utasítása a magyarázat a fenti kínkeserves hat percre, akkor azért lesújtó a helyzet, ha meg a felvételen látható, eltévelyedett szellemi magasles hatalmaskodik valami érthetetlen jogcímen, gyakorlatilag hatalmi kényszertől nem hajtva az aláírást gyűjtő, alkotmányos jogukkal élni kívánó polgártársai felett, akkor meg azért.

Valójában ennek az embernek a szellemi színvonala és görcsösen jogászkodni akaró, elszánt dilettantizmusa tökéletesen azonos a Kósák, Németh Szilárdok, Tállaik és tetszőleges pártkatonák intellektuális képességeivel. Nem kérdez, nem hallgat meg, de üt. Minden szava fáj. Utasításra bármit végrehajtó, született tapló. Egyikük sem a felettesével konfrontálódik, aki hülyét csinál belőlük úton-útfélen, nem az ellen tiltakozik, hogy amit elvárnak tőle, baromság, hanem felvállalja a verőember szerepét. Most éppen szimbolikusan, nem a szó szoros értelmében.

Ami nagyban, az megy kicsiben is. Mindenhol. Ennyi a tanulság. Kontraszelektált barmok amerre a szem ellát. Mindenhez értő, semmihez nem értő, de a szellemi nyomort karddal és hüvellyel védelmező, a másik embert tiszteletben tartani képtelen, önkéntes házmesterek és IQ-bajnokok osztják az észt mindenfele. Ez van. Meg a keserű szájíz.

adomany