November 15,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Orbán kutyájának lenni

Azért, hogy ne érje szó a ház elejét, miszerint ma is az öncélú orbánozás vezérli az agyamat miközben püfölöm a billentyűzetet. Najó, azért elmondom: minősíthetetlenül bunkó görény dolognak tartom, hogy az Orbán nevű egyénnek két idegrángásos hazudozás között egyetlen sornyi reagálásra nem futotta Torgyán József halálhíre okán.

Csak jelezni szeretném (nem mintha a legkevésbé is fájna nekem ez) a semjénharrachoknak, hogy a mindenkori, egykori, leendő, jövendő szövetségesekre és seggnyalókra is konkrétan ez vár, midőn haszontalanná váltak: kuka. Torgyán doktor – és most tekintsünk el attól, hogy milyen hatással volt az ő páratlan ténykedése és tragikomédiába fulladt személyisége a mai közéleti viszonyokra – végül is csak közel három évig volt az első Orbán-kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere. Meghalt? Hát így járt. Milyen részvétnyilvánítás, milyen távirat, milyen Facebook-poszt? Meghalt, nem? Akkor meg? Szóra sem érdemes. Az emberség, minimális tisztelet nem feltétlenül politikai kategória.

Ez az éppen aktuális pitiánerség pontosan megmutatja a jellemtelen jellem, a szabadságharcos küldetéstudat karakterének típusát, a Trump és Putyin segge közé beszorult fej emberi selejt mivoltát. Ez magánügye lehetne bárkinek, ha nem ő lenne tök véletlenül a miniszterelnök. Annál, hogy milyen egy miniszterelnök sötét lelke, csupáncsak az borzasztóbb, hogy milyen annak a léleknek a kivetüléséből szárba szökkenő rezsim. Erről már elég sokszor megemlékeztem, érjük be e helyütt egy tegnapi marginális hírrel, amely egyszerre dühítő és világ nevetsége.

Volt egyszer egy magyar állampolgár, foglalkozása szerint informatikus, akinek elege lett abból, hogy a saját adófizetői pénzéből okádja az orcájába a kormány a gyűlöletet szító, uszító, menekültellenes plakátjait. Tiltakozásként – más magyar állampolgárokhoz hasonlóan – lefestette a plakátokat.

Nem számított azonban arra, hogy az elcsepegtetett festéknyomokat követve a tettrekész rendőrök még aznap éjjel felkeresik a lakásán, és álmából felébresztve azon melegében be is kísérik az őrszobára. A rendőri intézkedést igazságtalannak és túlzónak tartotta, ezért „Orbán kutyáinak” nevezte az intézkedő rendőröket, akik ezt nem tűrhették, és becsületsértés miatt büntetőeljárást indítottak Kaszás ellen. Ugyanebben az eljárásban vonták felelősségre a plakát átfestése miatt is. (TASZ)

Ha valaki azt gondolná, hogy ez egy rajzfilm részlete, hát nem az. A kollektív memóriánkból régesrég kiesett, ha egyáltalán eljutott odáig, de a magyar rendőrség ennyire ráér. Éjjel festéknyomokat követ és lecsap a rendszer ellen lázadó, sorosista álcivilekre. Nem tudom, ki hogy reagálna, ha éjjel kitépnék az ágyából, de lehet, hogy én még édesanyámhoz se lennék túl kedves, nem hogy egy Olajossanyit idéző – egyébként perszehogy parancsot teljesítő – rendőrhöz.

Az álcivil, senki által meg nem választott TASZ – amely szervezet Orbán seggét is védte anno – kiakadt azon, hogy megdöbbentő és ijesztő ítélet született az ügyben: a bíróság érvelése szerint ugyanis emberünk jobban járt volna, ha blogot indít vagy kommentel és úgy kritizálja a kormányt, ahelyett, hogy plakátokat festeget. A rendőrökkel szemben pedig élhetett volna hivatalos bejelentéssel, ahelyett, hogy szóban bírálja őket. Ergo oda jutottunk, hogy a polgárnak kell igazolnia, hogy gyakorolhatja a jogait, és ha ez nem sikerül, akkor megbüntethető. Ahelyett, hogy az államnak kellene alaposan indokolnia, ha valakit akadályozni akar a jogai gyakorlásában. Értem én a felháborodást, és nyilvánvaló az üzenet is, de engem elkapott a röhögés, miután a drámaiságon túltettem magam. Tudniillik azon, hogy régen, amikor még jogállamban éltünk, a vádlónak kellett bizonyítania a vádakat, de hálistennek ez időközben elmúlt nekünk.

Tehát mit állítunk? Elsőfokú bírósági ítélet született arról, hogy valakit leorbánkutyájázni bűncselekmény. B*szki, én marha meg azt hittem, hogy egyeseknek ez kifejezetten hízelgő. Erre nem előkerül valami idióta, aki megsértődik ezen? A barnanyelvek magukhoz nyúlnának a gyönyörűségtől, erre mezei rendőrök a becsületüket érzik megtépázva. Ez az egész sztori egy gigantikus nagy vicc. Tudom, hogy másfelől persze komoly üzenettel is bír, de akkor is: szerintem ez mókás és kacagságos. Az elejétől a végéig. Persze a 78 ezer forintos bírság baromira idegesítő, de.

Én úgy tudom, hogy létezik egy 2015-ös bírósági döntés, amely szerint plakátot letépni/megrongálni egyenértékű az alaptörvényben garantált véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjogával élni. Ehhez képest plakátot lefesteni/átfesteni milyen istenverte eljárást von maga után és miért? A Teréz körúti robbantót egy hónap is szinte kevésnek bizonyult elkapni, a választási irodánál garázdálkodó kopaszokat nem sikerült azonosítani még kamerafelvételek segítségével sem, a Rogán elleni bizonyítékokra ráömlött a kávé, de festéknyomokon haladva emberekre rárontani az éjszaka kellős közepén és fürdős kurvaként megsértődni azon, hogy az illető nem örül szívből ennek, az megy.

Annál viccesebbet már tényleg nem tudok képzelni, mint hogy szemtől szembe senkit nem lehet leorbánkutyájázni, de a nagy nyilvánosság előtt, mondjuk egy sokak által követett blogfelületen igen. Zseniális. Mondjuk, tény, hogy én például sértőnek tartanám, ha Orbánnal bármilyen azonos oldalon emlegetnének, de hogy ezért perbe fogjam a másikat, és a becsületemet ért sérelem okán toporzékoljak, ahhoz meg egyenesen idiótának is. Én eddig úgy gondoltam, hogy ezért a bíróságon is kiröhögnek embereket, akik azért mennek oda, mert leorbánkutyájázták őket. Hogy lehet egy magánbeszélgetés becsületsértő, ahol nincs jelen más csak az anyázó meg a leanyázott? Akkor meg pláne hogy lehet, hogyha a leanyázott előzőleg rámrúgja az ajtót? Érti ezt valaki? Nem jogászként, a józan ész oldaláról közelítve.

Mindazonáltal persze nem felejthető, hogy aljas ez az egész Orbán-rezsim azokkal a mimózalelkekkel együtt, akik a vállukon hordozzák. Valahol bízom benne, hogy ez egy elszigetelt, véletlen eset (jut is eszembe, Juhász Péter pert nyert Rogán Antonio ellen, Rogán Antoniot immár lehet annak nevezni, ami, például bűnözőzni), és hogy a magyar bíróság – amely egyébként példátlan politikai nyomás alatt működik – nem veszíti el teljesen az agyát, gerincét. Ami történik, az viszont egyértelmű: a szabadságjogok megnyirbálása, rendszerkritikus cselekvések csírájában elfojtása, civilek nyakára lépés. Nade ez, hogy Magyarországon (becsület)sértő, ha Orbán kutyájának, elvtársának neveznek valakit, igazán parádés. Nevetséges, szánalmas, de legalább már ezt is tudjuk. adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.