Mesélek nektek valami unalmas, jelentéktelen és főleg régen elfeledett történetet, ami három év elteltével került elő újra a magyar jogállam feneketlen gazemberségeivel kitömött pöcegödörből.
E sorok írásakor hallgatják/hallgatták ki gyanúsítottként a rendőrségen Horváth Andrást, a NAV egykori munkatársát, aki ezermilliárdos áfacsalások gyanúját tárta a nyilvánosság elé 2013-ban, amelyeknek bizonyítékait az elhíresült zöld dossziéban gyűjtötte össze.
Azt állította, hogy az adóhatóság elnéző a nagykutyákkal, multicégekkel, amelyeket – tegyük hozzá a precizitás kedvééért – a kormány egyébként hetedik éve programszerűen és látványosan köpköd. Nyugi, szemfényvesztés-ügyileg kizárólag.
Horváth András szerint a NAV puha ellenőrzési gyakorlatával, illetve egyes vizsgálatok szándékos leállításával potenciális tízmilliárdoktól fosztotta meg a költségvetést. Mondhatnám, hogy lopta meg az országot, de nem mondom. Ő úgy tudta, hogy aki bűncselekményt tapasztal valahol maga körül és elhallgatja, az bűnt követ el. Mint ahogy a bűnüldözési hatóságnak, amely ilyen típusú cselekményről szerez tudomást, kötelessége hivatalból eljárást indítania.
Horváth András, magányos harcos és partizán, az áfacsalásos ügyek szakértője még akkor felmondott az adóhivatalnál, párhuzamosan pedig hivatali visszaélés gyanújával feljelentést is tett. És nem. Horváth Andrásból nem lett a korrupt államigazgatást belülről leleplező, vállra emelhető hős. Ellenkezőleg. Amint a lenti ábra is mutatja, gyanúsított lett belőle.
Tavaly decemberben derült ki, hogy az olajozott Pintér rendőrsége szerint egy kivétellel nem történt semmiféle bűncselekmény a Horváth András által feldobott ügyekben. Cserében a NAV 2013 novemberében feljelentette Horváthot. Igaz, aztán decemberben is. Az indok: hivatali visszaélés és jogosulatlan adatkezelés gyanúja.
Szép kerek történet a többmillió bamba adócsaló országából, ahol alakul a végleges szentencia: bűncselekmény-gyanús ügyek nyilvánosságra hozatala bűncselekmény gyanúját veti fel és minden bizonnyal megtorlással jár. Ez a tanulsága ennek a végtelenül sikeres nemzeti kormányzásnak. Ahol a maffia szabályai érvényesülnek, és ahol a maffia korrupciós ügyeinek leleplezéséhez mintegy kötelező megszegni a maffia által hozott maffiaszabályokat.
Tegyük fel, hogy Horváth András valóban törvénysértő módon kezelte az adatokat. Ebben az esetben valószínűleg minden jogállamban gyanúsítottként kellene kihallgatni. A vádalkut most ne is említsük, de azt feltétlenül, hogy mi telt 3 évbe? Mire vártak eddig a független magyar hatóságok? Mi az, ami három nap helyett három évet vett igénybe? Miért pont most, Colleen Bell távozása közben bátorodott fel ennyire az Orbán-Pintér-Polt-féle polip?
Emlékszünk még a kitiltási botrányra? És a Bunge étolajgyártóhoz kötődő vesztegetési ügyre? És arra, hogy Polt Péter trágyaelhárító és korrupció elsikálóművész éppen akkor állította le a nyomozást, amikor a szálak fideszes körökhöz vezettek? Amikor az egyik tanú azt állította, hogy Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató korábbi elnökének elhagyta a száját, hogy el tudná intézni az étolaj áfájának csökkentését, ha egy megadott alapítvány számlájára 2 milliárd forintot átutalna a magyar piac vezető gyártója, az amerikai tulajdonú Bunge. És ha nem emlékszünk, akkor sem kezd összeállni a kép? Hogy miért most kapták elő azt az embert, aki beletenyerelt a sötét, bűzös ügyletekbe?
Millió részlet és kocka áll ennek az ügynek a hátterében – itt és most nincs lehetőség valamennyi apró mozzanatot kibontani -, de a lényeg az, hogy amikor a kitiltásokat elrendelő amerikai vezetést képviselő Bell távozik Magyarországról, a velejéig korrupt magyar kormány, amely hosszú ideig, valószínűleg jól felfogott érdekében altatta az ügyet, most a Trump-féle világrendben bízva (ahol a korrupció köztudottan a legfőbb politika), gyanúsítottként rángatja elő azt, aki nyilvánosságra hozta, hogy az állam intézményeinek tudtával lopják meg az országot.
Amellett, hogy borzasztó rosszul hangzik és el sem éri a rezsicsökkentés népének ingerküszöbét, ez a napi gusztustalan ügyek tengerében is egy ritka mocskos, aljas tényállás, ezért tegyük világossá: Horváth Andrással példát akarnak statuálni. Elrettentő példát. Figyelmeztetés és üzenet ez mindenki másnak, akinek megfordult esetleg a fejében, hogy felemelje a fejét és ne tűrjön némán, csendben. Ha jót akartok magatoknak, kussoltok, világos? Ha nem, akkor szépen, lassan, módszeresen kicsinálunk. És ha nem is a fekete autó jön, hanem egy rendőrségi idézés, ha nem is holnap, hanem évek múltán, de mindenkire sort kerítenek. És évek múltán már senkit nem fog érdekelni, hogy bizonyítékok hiányában ejtették a vádakat (mint eddig annyiszor történt), mert a statuált példa elérte a célját.
És amíg a munkájukat tisztességgel végző embereket meg lehet hurcolni azért, mert a nagyipari gazemberségeket nyilvánosságra hozzák, amíg nincs további 3-4-10-20 nem megfélemlíthető becsületes ember, aki Horváth András mellé állna és feltárná azt a rengeteg mocskot, ami a NAV-nál történik, addig ez a rendszer mindenkit el fog taposni. Addig ennek rendszernek könnyű dolga lesz. Mert közhely lenne, ha nem volna igaz: gyáva népnek nincs hazája.
Márpedig gyáva az a nép, amelyik nem ismeri fel, hogy mekkora erő rejlik a civil összefogásban és a nyilvánosságban. Nem véletlenül hirdettek most harcot a civilek ellen, nem hiába vetették be minden szinten a megfélemlítés, elhallgattatás politikáját: ezt a mocskot csak a nyilvánosság, a civil társadalomban rejlő erő képes darabjaira tépni. Ameddig egy Horváth Andrást, és a hozzá hasonló keveseket azért lehet eltaposni, mert nem áll melléjük soha senki, mert mindenki félti azt, ami máshol elidegeníthetetlen tulajdonnak számít és fel sem merülhetne, hogy egy enyves kezű bűnbanda rátegye a patáját, addig ez lesz. Leszámolnak mindenkivel, aki útban van, aki bomlasztja a lopásra és nemzetrontásra berendezkedett NER egységét.
Nem cifrázom: az adócsalási ügyeket szinte kivétel nélkül elsikálták, a bűncselekményt nyilvánosságra hozó embert elkaszálják. Ez nem fordulhatna elő egy olyan helyen, ahol elvtelen rendőrök, köztisztviselők, mezei alkalmazottak nem tolják a hatalom szekerét. Félelemből. Holott jelen állás szerint egyvalakinek van oka rettegni, és az nem Horváth András, és nem az állását féltő sok kisember, hanem a hatalom. Érzik, hogy a közhangulat egyre kritikusabb, érzik, hogy még akár bármi is lehet, ezért támadásba lendültek és leszámolást hirdettek.
Ha hagyjuk. Pedig csak egy kicsivel több tartás, önbecsülés és szolidaritás csodákra lenne képes. Ellenkező esetben végig lehet nézni, hogy Horváth Andrást is ledarálják. Aztán jön a következő.
Frissítés: Horváth Andrást a TASZ ügyvédje is elkísérte kihallgatására, itt röviden elmondja, mi történt ma és mi várható még az ügyében.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.