NEHAZUGGY

A fehéroroszok meg nem akarnak jönni

Tamás Róbert | 2017. Január 16, Hétfő | 13:54

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tavaly a kormány egyszerűbbé tette az ukrán, a szerb és a fehérorosz munkavállalók tartózkodási és munkavállalási engedélyeinek adminisztrációját. Az volt a terv, hogy tömegével jönnek majd a szakmunkások és legalább részben megoldódik az egyre égetőbb munkaerőhiány. Ennek a döntésnek – mármint az ukránok, szerbek, fehéroroszok becsalogatási kísérletének – nem csinált túl nagy reklámot a kormány. Hülyén is vette volna ki magát, hogy miközben vért izzadva harcolunk mindenki ellen, aki be akar lépni az országba és pláne el akarja venni a magyarok munkáját, közben mégis szeretnénk, ha jönnének.

Nem a migránsokat hívjuk, ez egyértelmű. Például azért, mert nem is tudnak magyarul. Szemben az ukránokkal, a fehéroroszokkal, szerbekkel, akik ugyan szintén nem tudnak magyarul, de ez nem gond, mert nem is jönnek. Nem elég vonzó nekik a nettó 200-250 ezer forintos szakmunkásbér. Nem is értem, miért.

Azt meg főleg nem értem (francokat nem), hogy a magyar szakembereknek miért nem felel meg ez a nagyvonalú fizetés. Merthogy fogják magukat, csomagolnak és mennek. Nem csak az építőiparból – bár onnan is – hanem mindenhonnan. Ha valaki próbált mostanában vízvezeték-szerelőt, villanyszerelőt, gázost (Mészáros Lölö sajnos ritkán ér rá), fodrászt, vagy bármilyen szolgáltatót találni, biztosan tapasztalta, hogy mennyire nem egyszerű.

A magam részéről nem vagyok meggyőződve arról, hogy egy oroszul beszélő villanyszerelővel sokra mennék, de ez biztosan az én tanulatlanságom és hiányos nyelvtudásom számlájára írható. Mindezek ellenére nem látom, hogy a közmunkások átképzése rohamtempóban haladna. A fiatalok pedig tömött sorokban hagyják el az országot, és nem csak a fiatalok, hanem a középgeneráció is.

A külföldről hazautalt összeg folyamatosan növekszik, ami ugyan öröm Varga Mihálynak, mert jól lehet vele kozmetikázni a statisztikákat, de nem öröm az országnak. Azonban egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a kormány nagyon erőlködik a munkavállalók megtartásán. Az a benyomásom, hogy van egyfajta terv – valahol a háttérben, Habony Ismeretlen Árpád zsebében. Nem hiányzik az a kormánynak, hogy itthon maradjanak azok az emberek, akik nem elégszenek meg a kevéssel, akiknek a napi túlélés kevés a boldogsághoz. Az ilyen emberek többnyire elég okosak ahhoz, hogy átlássák: meglopják őket. És elég nagypofájúak hozzá, hogy hangot is adjanak a nemtetszésüknek.

Tehát ezek az izgága alakok mehetnek. Jelzem: mennek is. Akik nem mennek, mert már nem tudnak, például az idősek, betegek. Na, velük nem szívesen bíbelődik a rendszer, pénz sincs rá. Oldja meg mindenki a beteg gyereke, idős, beteg, demens nagyi ellátását. Ha valaki nem tudja megoldani, vagy egyszerűen nincs, aki megoldja (család nélkül is élnek emberek), akkor meg így jártak. Szavazni amúgy sem mennek, holt teher a kormánynak. Majdcsak kihalnak.

Aki marad (életben is, az országban is), az vagy nyomorultul kiszolgáltatott helyzetbe került – félti a munkahelyét, a párja munkahelyét, a gyerekéét, ezért kussol -, vagy a nyomor köti le minden idegszálát, a napi kenyéren túl már régen nem lát, vagy lehetősége sincs sem az önvédelemre, sem annak belátására, hogy ez így nem jó, mert tájékozatlan, nem jut hozzá az alapvető információkhoz sem és nem is nagyon ért semmiből semmit.

Tehát: akik átlátják Orbánék ügyeskedéseit és ki is mernek állni a maguk igazáért, azok jobb, ha elhúznak a gyászba, akik már nem szavaznak, azok kipusztulnak. Maradnak a kiló krumpliért megvehető szavazók, a jól trenírozottak, akiket félelemben lehet tartani és zsarolással simán irányíthatóak, valamint maradnak a fanatikus hívek, akik akkor is egy adott pártra szavaznak, ha annak a pártnak minden vezetője naponta kiskutyákat ver agyon élő adásban.

És persze maradnak azok a kevesek, akik igen jól élnek abból, hogy egy lebutított, megzsarolt nép képtelen felismerni a saját érdekeit és kiállni önmagáért. Az ukrán, szerb, fehérorosz szakemberek meg amúgy sem szavaznak. Sőt, nem is jönnek. Lehet, hogy a kormány kénytelen lesz újabb plakátkampányt indítani, csak most a ne gyere ide helyett más szlogent kell kitalálni. És esetleg célszerű lesz nem csak magyar nyelven kiírni a mondandót, hogy ~~Brüsszel~~ Minsk is megértse. adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!